Állam- és Jogtudományi Kar (Tudományos publikációk ÁJK) - Faculty of Law

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/14389

Browse

Now showing 1 - 20 of 27

Open Access
A határon átnyúló családjogi jogviták jogalkalmazói szemmel
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
A mesterséges intelligencia ökológiai lábnyoma - kihívások és fenntartható megoldások fogyasztóvédelmi és jogi szempontból
(2025) Király Lilla; Jandó Tamás; Polgári Eljárásjogi Tanszék; Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar; Károli Gáspár Református Egyetem
A Mesterséges Intelligencia gyors terjedése jelentős ökológiai lábnyomot hagy maga után, ami komoly környezeti kihívásokat eredményez. Jelen tanulmány az MI energia-, víz- és elektronikus hulladék (e-hulladék) fogyasztására összpontosít, bemutatva a technológia rejtett környezeti költségeit a felhasználók szemszögéből. Az adatközpontok, amelyek az MI-műveletek alapját képezik, hatalmas mennyiségű energiát és vizet igényelnek hűtésükhöz, hozzájárulva az üvegházhatású gázkibocsátáshoz és a globális vízhiányhoz. A nagyméretű nyelvi modellek betanítása különösen energiaigényes, és az MI-specifikus hardverek gyors elavulása növeli az e-hulladék mennyiségét. Becslések szerint az adatközpontok energiafelhasználása jelentősen növekedni fog a következő években, ami további terhelést jelent a globális energiaellátásra és a környezetvédelemre. Az MI ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében kulcsfontosságú az energiahatékony modellek fejlesztése, a megújuló energiaforrásokba való beruházás és a fenntartható e-hulladékkezelés. Az MI ugyanakkor lehetőséget is kínál a környezeti problémák megoldására, például az energiafelhasználás optimalizálásával vagy az éghajlat modellezésével. A felelős szabályozás és az átláthatóság elengedhetetlen a fenntartható MI jövőjének biztosításához.
Open Access
A negotiorum gestor a semet ipso exigere kötelezettsége egy Tryphoninus-fragmentum alapján
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Giovannini Máté; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
A negotiorum gestor felelőssége a római klasszikus jogban
(2021) Giovannini Máté; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig
(2011) Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Az orosz birodalomépítés 20-21. századi alakváltozásai. Recenzió „Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021” című kötetéről
(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Egy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában – Taróczy Nándor ezredes szokatlan látogatása a Szovjetunióban
(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Taróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyannyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export számára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tüntette fel.
Open Access
Előre a múltba. Egy mérnök beszámolója a bolsevikok földjéről
(2021) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Fejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban: a Truro-jelentés [kézirat]
(Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Restricted
Forum shopping
(2024) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Restricted
Frauen in letztwilligen Verfügungen: Die dokumentarische Überlieferung
(De Gruyter, 2026) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Restricted
Gerichtsvielfalt
(2024) Jakab Éva; Ludwig Ulrike; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Harter-Uibopuu, Kaja (Hrsg.): Studien zu Bau und Recht in der Antike. Stuttgart 2022, ISBN 978-3-515-13265-7
(2024) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Restricted
Introduction: Ancient heritage: The law of the Roman Empire
(2024) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Ius et religio: Popilius Heracla sírfelirata és az ókori ember vágyódása a halhatatlanságra
(2024) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
In der Gedankenwelt des antiken Menschen hatte die Beschäftigung mit dem Tod eine zentrale Bedeutung. Religion, Ethik und Philosophie boten nützliche moralische Hilfe zum sozialen Verhalten. Gesetzgeber, Richter und Juristen waren hingegen bemüht, die Sorge um Familie und Vermögen nach dem Ableben rechtlich zu schützen. Auf diversem Schreibmaterial (Holztäfelchen, Papyrus, Stein) sind letztwillige Verfügungen aus dem Imperium Romanum überliefert. Religio bedeutet nach Cicero „die fromme Verehrung der Götter“ (Avenarius): Relegere bezeichnet den regelmäßigen Vollzug von ritualen Handlungen, die dem Individuum Identität und Kraft zum Leben verleihen. Unter den religiösen Handlungen nahmen Grabpflege und Totenkult eine zentrale Rolle für den antiken Menschen ein. Die Sterbenden strebten nach Unsterblichkeit, nach Pflege ihrer memoria – sie wünschten die Erinnerung an ihr Dasein durch parentalia und rosaria – durch jährliche Festlichkeiten wach zu halten. In den letztwilligen Verfügungen der Römer spielten solche Auflagen eine zentrale Rolle. Die Anknüpfung an die Nachwelt zeigte sich auch in Dispositionen, die sich um das Wohl der Hinterbliebenen sorgten: um die Mitglieder der familia im engeren und weiteren Sinne. Von mortis causa Verfügungen berichtet eine breite Palette von Quellen. Mein Beitrag ist davon auf eine einzige Inschrift aus Ostia beschränkt: FIRA III No. 56 = AE 1946, 136. Ein Römer, Popilius Heracla verfügte in seinen codicilli, wie und von wem seine memoria nach seinem Ableben gepflegt werden sollen.
Restricted
Legal pluralism in the Roman Empire. A case study
(2024) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Restricted
Loans and Securities: Tracing Maritime Trade in the Archive of the Sulpicii
(Edinburgh University Press, 2022) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Luther és Kálvin politikai filozófiai nézetei [kézirat]
(Luther Kiadó, 2010) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
A könyv alapvetően három nagy részre osztható. Az első, rövid felvezető részt (amely Luther és Kálvin korával, illetve magával a reformációval foglalkozik) követi a második nagy rész. E második nagy fejezetben – könyvem központi részében – a két reformátor jogfilozófiai és politikai filozófiai nézeteit vizsgálom, 11 dimenzió mentén szemügyre véve azokat. Míg a harmadik fejezetben a két nagy reformátor nézeteinek „utóéletét”, az élet különböző dimenzióiban megmutatkozó hatásukat elemzem.
Open Access
Luther felfogásának 20. századi kritikája - Karl Barh felfogása
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Luther Márton [In: Magyar Politikai Enciklopédia]
(Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar