Tudományos publikációk

Permanent URI for this community

https://hdl.handle.net/20.500.14834/10

Browse

Browsing Tudományos publikációk by Author "Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék"

Now showing 1 - 4 of 4
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény érvényesülése Közép-Európa országaiban a roma kisebbség szemszögéből
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Farkas György Tamás; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A tanulmány a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény szerkezetét és monitoring eljárását mutatja be, ezeken keresztül pedig a roma kisebbség alapvető jogainak érvényesülését kívánja vizsgálni, elsődlegesen a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményein keresztül. A Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt Európa legtöbb állama magára nézve kötelezőnek ismerte el, emellett pedig ciklikusan ismétlődő monitoring mechanizmussal rendelkezik, így a Keretegyezmény álláspontunk szerint alkalmas arra, hogy objektív alapot adjon az alapvető jogok érvényesülésének összevetéséhez egyes államokban. Emellett lényeges megjegyezni azt is, hogy a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményének monitoring eljárásában készített vélemények jelentős hangsúlyt helyeznek a roma kisebbség helyzetére, így a roma kisebbséggel kapcsolatos összehasonlító jogi kutatásra meglátásunk szerint kifejezetten jó alapot adnak a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményei.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzetiségi státusz kategorizálása, különös tekintettel a cigányságra
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lajos Edina; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A jogban megnyilvánuló igazságosság legobjektívebb mércéje: a diszkrimináció tilalma. A kisebbségek egyes jogosultságai (így például a diszkrimináció tilalma) az emberi méltósághoz való joggal forrnak össze. A nemzeti kisebbségek részesedhetnek egyéni jogokban, kollektív jogokban és autonómiában. Magyarországon tizenhárom népcsoport kapta meg a nemzeti kisebbségi státuszt. A csoport bővíthető a legalább száz éve Magyarországon honos, legalább 1000 főből álló népcsoportok kezdeményezése esetén. Legújabban a vietnamiak kérvényezték maguknak a nemzetiségi státuszt. A magyarországi cigányok három nagy és több kisebb csoportba sorolhatók. A nemzetiségek a jogszabály betűje szerint jelentős választójogi kedvezményt kaptak hazánkban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint azonban a gyakorlatban a kedvezményt nagyon kevés nemzetiség tudja érdemben kihasználni. A kisebbségvédelem terén nem azt kell nézni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Legal Concept of Religion. Some Approaches to Its Definition
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Köbel Szilvia; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Thoughts on Protestant ecclesiastical jurisprudence in Hungary. A methodological approach to research into Protestant Church law from the perspective of legal dogmatics and public law history.
    (2025) Köbel Szilvia; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    This paper seeks to map the research trajectories in church law and, more broadly, in jurisprudence concerning Protestant churches, with a particular focus on the Reformed Church in Hungary. It highlights the various unexplored areas, aspects and sources of Protestant church law. To achieve these objectives, the study employs two primary methodological approaches: a public law historical approach and a legal-dogmatic analytical method. These two methodologies are insep-arable from each other due to the role that the churches have played throughout legal history. Examples from the study illustrate that both these approaches complement and presuppose each other. Ultimately, the combined use of these methods facilitates clearer definitions and aids in the interpretation of contemporary issues in ecclesiastical law