Magánjogi Tudományok Intézete
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Magánjogi Tudományok Intézete by Author "Miskolczi-Bodnár Péter"
Now showing 1 - 4 of 4
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA törzsbetét szolgáltatása(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Miskolczi-Bodnár PéterA törzsbetét témakörében a jogirodalom általában a kft. tagja által a társaság javára teljesített szolgáltatás mértékével, összetételével, a szerződésben meghatározott teljesítési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeivel foglalkozik. Tanulmányunk a társasági szerződésnek a törzsbetét szolgáltatásával kapcsolatos néhány olyan rendelkezését elemzi, amelyet a jogalkotó a felek magánautonómiájának körébe tartozónak ítél, és erre tekintettel rendezésüket a társasági szerződésre bízza. A létesítő okiratban rögzített normák eredendően nem ütköznek jogszabályba, így nem tilosak, de bizonyos érdekeket sérthetnek, vagy veszélyeztethetnek. A cikk feltárja az egymással ellentétes érdekeket, bemutatja azt, hogy a jogalkotó milyen kompromisszum révén igyekszik érvényre juttatni ezeket az érdekeket és rávilágít a jogi szabályozás néhány pontatlanságára. A törzsbetétek szolgáltatásának időpontja szoros kapcsolatban áll a törzstőke mértékével, ezért elsőként a törzstőke mértékére vonatkozó előírások bemutatására kerül sor.
- ItemOpen AccessA versenykorlátozó magatartások szabályozása 1999 és 2018 között(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Miskolczi-Bodnár PéterIdőnként célszerű egy-egy jogintézmény fejlődését áttekinteni, a tendenciák feltárása, a megtett út értékelése érdekében. A versenykorlátozó magatartások – széles értelemben vett kartellek – tekintetében 1999 olyan időpontnak tekinthető, amikorra versenytörvényben lezárult a kartelljogi alapintézmények teljes rögzítése. Az ezt követő jogalkotási korszak ugyan kevésbé úttörő jellegű, de a jogalkotásnak ez a két évtizede is gazdag eseményekben. A versenykorlátozó magatartások szabályainak módosulása, a szabályozás fejlődése indokolja a vonatkozó anyagi jogi normák vizsgálatát.
- ItemOpen AccessPandémia idején fellépő hiányhelyzetek miatt kiéleződő erkölcsi problémák(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Miskolczi-Bodnár Péter
- ItemOpen AccessSokszínű magánjog(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Patrocinium Kiadó, 2023) Miskolczi-Bodnár PéterHatvanadik születésnapomra kollégáim egy 53 tanulmányból álló könyvvel leptek meg. Akkor elhatároztam, hogy egy olyan kötettel viszonzom kedvességüket, amely kellően sokrétű ahhoz, hogy minden egykori szerző találjon benne őt érdeklő részt, noha „csak” magánjogi témák „kerülnek terítékre”. Sajnálom, hogy öt évnek kellett eltelni, hogy ígéretemet valóra válthassam. Az ünnepelt szolgál most ajándékkal az egykori és mai születésnapi köszöntők számára, és egyben köszönetet mond a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, hogy a kötet megjelentetésével hozzájárul egy ígéret teljesítéséhez. A mostani tanulmánykötetben a polgári jogi alapelvek témakörétől indulunk barangolásra a magánjog színes világába olyan tanulmányok révén, amelyek – a XV. fejezet kivételével – korábban már megjelentek, de a kiadvány jellege miatt kevesekhez juthattak el. Néhány esetben a kötetben egy hosszabb verzió szerepel, máskor rövidítettem. A válogatás fő szempontja az volt, hogy a személyek jogától és a társasági jogtól a szerződések témakörén át felelősségi kérdéseken keresztül és a fizetésképtelenség jogi problémáit érintve a fogyasztóvédelem speciális területéig olyan magánjogi problémákról adjak ízelítőt, amelyekkel eddigi pályafutásom során behatóan foglalkoztam. A kötet felvillantja a magánjog kapcsolódó pontjait az alkotmányos alapelvektől a versenyjogig, az új technológiák kapcsán a biztonsági problémákig. Az egyes írások betekintést engednek a jogalkotás vargabetűibe, a kodifikáció nehézségeibe. A válogatásban több olyan írás szerepel, amely a magánjogon belüli jogterületeket kapcsol össze, az általános és a speciális szabályok viszonyát elemzi. Az összehasonlítás sokszor nem áll meg a magánjog szintjén, van olyan tanulmány, amely a vállalkozás szabadságának alapjogi témakörét érinti, egy másik írás pedig a jog és az erkölcs kapcsolatának változásait feszegeti. A kötetben szereplő tanulmányok mindig valamilyen aktuális fejleményre – egy-egy új jogi megoldásra, kodifikációra, külföldi jogalkotásra, vagy éppen a technika fejlődésére – reagálnak. Szerzőként vallom, hogy az új helyzetek megoldásához először a korábban kialakított jogi megoldásokat kell elemezni, ezek alkalmazhatóságát átgondolni, és többnyire a korábbról ismert megoldások szükséges módosításain, továbbfejlesztésük mikéntjén érdemes kiindulásként töprengeni. A gyűjteményes kötet egésze nem abban az értelemben aktuális, ahogy az egyes írások eredeti megjelenésük idején azonnali reakciót jelentettek. A könyvben sorakozó gondolatok 5-10-15 évvel eredeti megfogalmazásukat követően sem tűnnek idejétmúltnak, a javaslatok egy része még mindig megfontolásra érdemesek. Az a tisztelt Olvasó, aki esetleg másként vélekedik, a tanulmányok azon részével gazdagodhat, amelyek feltárják a vizsgált újdonság előzményeit, összehasonlítják a 10 korábbi és a hatályba lépő normákat, időnként kitekintenek külföldi megoldásokra. Az írások közös jellemvonása az, hogy – a szükséges mértékű leíráson túl – elemeznek, értékelnek. Szerzőként igyekeztem bemutatni a pozitív változásokat, de nem hallgattam az elszalasztott lehetőségekről, a kudarcokról sem. A kötetbe összegyűjtött írások között szerepelnek kritikus hangvételűek is. Az idő majd eldönti, hogy a változások pillanatában megfogalmazott értékelések mennyire a szerző „írói munkásságának” részei, és mennyiben tekinthetők ma is megfontolásra érdemesnek. A tisztelt Olvasó mindenképpen egy kordokumentumot tart a kezében, egy változásokban bővelkedő korszak sokszínű jogi szabályozási lehetőségeinek a tárházát. A kötet – reményeim szerint – érzékelteti a szerző és szeretett jogterülete közötti bensőséges kapcsolatot, a magánjog és korábbi művelői iránti tiszteletet, és bepillantást enged a szerző „érted haragszom, nem ellened” mentalitásába. Az utolsó fejezetben szereplő tanulmány első közlés, egy újonnan indult kutatásom első publikált eredménye. Ez az írás is mutatja a magánjogi viszonyokba történő állami beavatkozással kevéssé szimpatizáló, de a kényszerűségeket elfogadni tudó mentalitásomat. Jó olvasást kívánok a magánjog többi szerelmese számára, ismételten köszönve az öt évvel ezelőtti köszöntő írásokat.