Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025) by Author "KRE - Állam- és Jogtudományi Kar"
Now showing 1 - 8 of 8
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessCursus honorum. A politikai életpálya-modell formalizálása az ókori Rómában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Római Birodalom hódításainak nagy részét a Köztársaság korában valósította meg. A növekvő állami feladatok ellátása a köztársasági államforma keretei között egyre nehezebbé vált. Ehhez járult, hogy az állami tisztségekért éles politikai csatározások folytak, hisz a vezető tisztség többnyire hatalmat, befolyást és vagyongyarapodást biztosított. A tanulmány azt mutatja be, hogy milyen politikai motivációk következtében és hogyan valósult meg lépésről lépésre – több normatív szabályozás eredményeként – az állami tisztségek betöltésének szigorú rendje.
- ItemOpen AccessAz Európai Unió Vámuniója. A vámunió története és jövője(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tóth-Lakos Fruzsina Anna; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz uniós joggal foglalkozó tanulmányok központi kérdése általában a jog történeti és elméleti területek vizsgálata. Az uniós vámjog szempontjából az elméleti megközelítések azért nem kapnak kiemelt szerepet, mert azok nem relevánsak egy olyan jogterületen, amely gyakorlatorientált. Jelen tanulmány sem az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát mutatja be, az ugyanis túlfeszítené a tanulmány kereteit. Ellenben a tanulmány jogtörténeti és gazdasági szempontból bemutatja a vámunió történő kialakulását és egyúttal rávilágít arra, hogy milyen jelentősége van az uniós vámjognak. Az elemzés során nem hagyható figyelmen kívül a vámjog történeti fejlődése, a vámjog elhelyezése a jogágak között, végezetül a vám fogalmának meghatározása sem. A vámjog fejlődéséhez elengedhetetlen bemutatni az arra közvetlenül ható nemzetközi környezetet is. A tanulmány végezetül arra is keresi a választ, hogy a 21. század kihívásaira tekintettel kell-e és ha igen, milyen szempontból kell a vámuniót fejleszteni.
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessLegal assessment of the Slovak Administrative Court decision on property restitution and compliance with EU law(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Korom Ágoston; Szuchy Róbert; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarThis article examines a 2024 decision of a Slovak administrative court concerning the restitution of property confiscated during the socialist era, assessing its compliance with European Union law. In principle, EU law does not oblige member States to restore properties expropriated before EU accession, nor does it set specific conditions for any such restitution. However, if a Member State chooses to implement property restitution measures after joining the EU, it must respect the free movement of capital and the prohibition of nationality-based discrimination. The Slovak Republic’s Act No. 503/2003 on the Restitution of Agricultural Property imposed a Slovak nationality requirement for claimants, which appears to conflict with those EU principles. The case analysed here involves a claimant whose restitution application – filed after Slovakia’s 2004 EU accession – was rejected in 2007 for failure to meet the nationality criterion. Subsequent to the Kühne & Heitz doctrine developed by the Court of Justice of the EU (CJEU), Slovak legislation allowed final decisions that breached EU law to be reopened without a time limit. In its 2024 ruling, the Bratislava Administrative Court applied a stricter time limitation than the EU case-law would suggest, effectively counting the deadline from the publication date of the relevant CJEU judgment in the Official Journal rather than from the claimant’s awareness of that judgment. This article evaluates whether the Slovak court’s approach – aimed at safeguarding legal certainty – complies with EU law requirements, or whether it unduly impairs the effective enforcement of EU-law rights.
- ItemOpen AccessA magánelzárás fenyítés elleni fellebbezés elbírálásának anomáliái(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Hatlaczki-Kálmán Andrea; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az intézet rendjének, a vonatkozó jogszabályoknak a megtartása fundamentális jelentőségű. Az esetleges, bűncselekményi, vagy szabálysértési szintet el nem érő, de normaszegő fogvatartotti magatartások esetén lefolytatandó fegyelmi el járások és alkalmazandó szankciók pedig nem csupán az adott magatartás adott fogvatartott vonatkozásában történő szankcionálása szempontjából fontosak, de a többi fogvatartott normakövető attitűdjét is előmozdíthatja, végső soron pedig a fogvatartottak reszocializációjában is alapvető jelentőségű. A fegyelmi büntetések legszigorúbb neme, a magánelzárás fegyelmi büntetés elleni jogorvoslati eljárás büntetés-végrehajtási bírói hatáskör, mely elsőfokú eljárások során számos olyan anomália tapasztalható, mely az előbbi relevanciák ellenében hat és a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeivel sincsenek összhangban.
- ItemOpen AccessA Mesterséges Intelligencia ügyvédi szemszögből. A Mesterséges Intelligencia alapú technológiák hatása és felhasználási lehetőségeik az igazságügyi szolgáltatások területén(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Király Lilla; Jandó Tamás; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jelen tanulmány a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: ’MI’) egyre szélesebb térnyerését és annak kifejezetten a hazai jogászi hiva tásrendek, különösen az ügyvédi szakmára gyakorolt hatását vizsgálja. Az MI-alapú rendszerek, amelyek képesek jelentős mennyiségű adatfeldol gozásra és a szöveggenerálásra, alapjaiban alakítják át nemcsak a hazai, de világméretben is a jogászi hivatásrend hagyományos folyamatait. A tanulmányban az MI fogalmának, alkalmazási területeinek és fajtáinak meghatározását vizsgáljuk, különösen az ügyvédi munkára gyakorolt hatásait figyelembe véve (pl. a jogi kutatás, a dokumentumkezelés és a peres eljárások támogatása stb.), továbbá az alkalmazott technológia által felvetett etikai, szerzői jogi, polgári- és büntető felelősségi kérdése ket, valamint az MI magyarországi jogászképzésre gyakorolt hatását is a vizsgálat tárgyává tesszük. A tanulmány végkövetkeztetése egyrészről az, hogy az MI technológia kiegészítő eszközként funkcionál, de – jelenleg – nem helyettesítheti az emberi gondolkodást, a kritikai képességeket és a szakmai ítélőképességet, amelyek továbbra is a jogászi hivatásrenddel szembeni alapvető elvárások maradnak. Másrészről az MI technológiák exponenciálisan növelik az állampolgárok számára a gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való olcsó hozzáférést.
- ItemOpen AccessSemlegesség és szolidaritás. A fegyveres összeütközésekkel szembeni állandó semlegesség a nemzetközi jogban és az európai integrációban való részvétel kapcsolata(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz európai közéletben időről időre napirendre kerül a semleges államok viszonya az európai integrációhoz, korábbi évtizedekben a csatlakozási eljárás viszonylatában, míg ma a semlegességi jog uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez való viszonya kapcsán. Oroszország agressziója Ukrajna ellen ismét napirendre vette a kérdést számos különböző vonatkozásban, így például a semleges államok Európai Békekeretben való részvételét érintően, valamint aktuálisabbá vált az Európai Unió szorosabb védelmi együttműködés irányába való mélyülése. A tanulmány áttekinti azokat a markáns pontokat, ahol a semleges tagállamok semlegességi jogból fakadó kötelezettségei az európai uniós kötelezettségekkel látszólagosan ellentétben állnak, rámutatva ezzel a semlegességi jog és az uniós jog egyes fontosabb közös dilemmáira.
- ItemOpen AccessA sértett jogállásának alakulása Szlovákiában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Kovácsné Molnár Anna; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarKutatómunkám során vizsgáltam a Szlovák Köztársaságban a sértett büntetőeljárásában betöltött szerepét, az 1896. évi XXXIII törvénycikk megjelenésétől, egészen a jelenleg hatályos 301/2005. számú Büntető perrendtartásig, melyhez történeti és összehasonlító elemzést alkalmaztam, különös tekintettel Szlovákia jogfejlődésére, valamint a jogfejlődést befolyásoló történelmi eseményekre. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a sértett jogi helyzete hogyan változott az évszázadok során, és milyen hatással voltak a jogalkotásra olyan jelentős történelmi fordulópontok, mint az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a szocializmus időszaka és az Európai Unió jogharmonizációja. A történeti és összehasonlító jogtudomány módszereit felhasználva a tanulmányom rámutat a jogi normák és társadalmi értékek kölcsönhatására, valamint a sértett jogainak folyamatos fejlődésére a különböző korszakokban.