Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025) by Title
Now showing 1 - 16 of 16
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessCursus honorum. A politikai életpálya-modell formalizálása az ókori Rómában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Jakab Éva; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Római Birodalom hódításainak nagy részét a Köztársaság korában valósította meg. A növekvő állami feladatok ellátása a köztársasági államforma keretei között egyre nehezebbé vált. Ehhez járult, hogy az állami tisztségekért éles politikai csatározások folytak, hisz a vezető tisztség többnyire hatalmat, befolyást és vagyongyarapodást biztosított. A tanulmány azt mutatja be, hogy milyen politikai motivációk következtében és hogyan valósult meg lépésről lépésre – több normatív szabályozás eredményeként – az állami tisztségek betöltésének szigorú rendje.
- ItemOpen AccessDie Einwirkung der EuGüVO auf Ungarn(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Völcsey Balázs; ELTE - Állam- és Jogtudományi KarThis study examines how the EU Matrimonial Property Regulation – although Hungary did not participate in the enhanced cooperation that led to its adoption – is enforced in Hungary. My purpose is to make it clear that, although that EU act is not de jure binding in Hungary, its provisions were taken into account in the codification of the Private International Law Act, both in the field of jurisdiction and in the field of applicable law. The differences arise solely from the specialty of Hungarian law, in particular from the joint management of the personal and property relations of the spouses. I also analyze the relationship between the legal institutions belonging to the general part of private international law (choice of law, general diversion clause) and the EU regulation.
- ItemOpen AccessEtikai kihívások és megoldások a mesterséges intelligencia alkalmazásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Fási Csaba; NKE - Eötvös József Kutatóközpont; NKE - Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok KarAz ipar 5.0 korszakának előretörésével a technológiai fejlődés és az etikai megfontolások közötti kapcsolat újraértelmezést nyer, különösen a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása kapcsán a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A kutatás központi kérdése, hogyan biztosítható az MI rendszerek igazságos, átlátható és emberközpontú működése az állami szférában. Noha az etikus MI használatáról már születtek nemzetközi irányelvek – például az EU 2024/1689 számú MI rendelete – ezek gyakorlati implementációja még számos kihívással szembesül. A tanulmány átfogó irodalmi áttekintést nyújt az ipar 5.0 etikai elveiről, különös figyelemmel az emberi méltóság védelmére, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. Ezt követően elemzi az MI szerepét a közszolgáltatásokban, kiemelve azokat az előnyöket, amelyek a hatékonyság növeléséből és az állampolgári részvétel erősödéséből fakadnak. A kutatás kvalitatív elemzési módszerekkel tárja fel a technológiai bevezetés etikai következményeit, különösen a munkaerőpiac és a jogi döntéshozatal terén. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az ember-gép együttműködés fenntartható és méltányos megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a szabályozási és technológiai fejlesztések az etikai normákat nem csupán kiegészítésként, hanem alapvető kiindulópontként kezelik. A tanulmány hozzájárul az MI etikai integrációjának elméleti megalapozásához és gyakorlati kereteinek kialakításához.
- ItemOpen AccessAz Európai Unió Vámuniója. A vámunió története és jövője(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tóth-Lakos Fruzsina Anna; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz uniós joggal foglalkozó tanulmányok központi kérdése általában a jog történeti és elméleti területek vizsgálata. Az uniós vámjog szempontjából az elméleti megközelítések azért nem kapnak kiemelt szerepet, mert azok nem relevánsak egy olyan jogterületen, amely gyakorlatorientált. Jelen tanulmány sem az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát mutatja be, az ugyanis túlfeszítené a tanulmány kereteit. Ellenben a tanulmány jogtörténeti és gazdasági szempontból bemutatja a vámunió történő kialakulását és egyúttal rávilágít arra, hogy milyen jelentősége van az uniós vámjognak. Az elemzés során nem hagyható figyelmen kívül a vámjog történeti fejlődése, a vámjog elhelyezése a jogágak között, végezetül a vám fogalmának meghatározása sem. A vámjog fejlődéséhez elengedhetetlen bemutatni az arra közvetlenül ható nemzetközi környezetet is. A tanulmány végezetül arra is keresi a választ, hogy a 21. század kihívásaira tekintettel kell-e és ha igen, milyen szempontból kell a vámuniót fejleszteni.
- ItemOpen AccessFelsőoktatás és szakképzés összekapcsolódása a pedagógusképzésben. Az óvodai nevelő szakma(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tolnai Ágnes; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar2023-ban a szakmajegyzék kiegészült az óvodai nevelő szakmával. A tech nikusképzés terén lehetőség van a középfokú és a felsőfokú tanulmányokat biztosító intézmények összekapcsolódására, ami az óvodai nevelő képzést is érinti. A felsőoktatás jogszabályi környezete rugalmasan biztosítja a középfokú tanulmányok validációját, azonban jelen szakma esetében a Púétv. vhr. lehetővé teszi, hogy mind a középfokú óvodai nevelő, mind a felsőfokú óvodapedagógus szakképzettséggel be lehessen tölteni óvo dákban pedagógus-munkakört. A tanulmány a nemzetközi és regionális képzésosztályozási rendszerek és a magyar jogszabályi környezet alapján vizsgálja meg a két képzés találkozásának validációs kérdéseit, kiemelve azokat a sarokpontokat, amiket a felsőoktatási intézményeknek célszerű beépíteni validációs rendszereikbe.
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz igazságos ár (iustum pretium) néhány árelméleti, filozófiai, szociológiai és jogi kérdése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Pfeffer Zsolt; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA jogügyletek tárgyainak megfelelő értéke számos jogi, filozófiai és etikai kérdést vet fel. Az igazságos ár a középkori skolasztikus filozófiában gyökerező elmélet, amely az ügyletkötések közösségi érdekekkel összhangban álló megvalósulását, az indokolatlan nyerészkedés, a tisztességtelen haszon kiküszöbölését tűzi ki célul, figyelemmel az uzsora általános tilalmára. Az értékek, árak megértéséhez támpontként vizsgálhatók a csereügyletek szociológiai szempontjai is a gazdasági törvényszerűségek mellett. A modern gazdaságokban a piaci ár a döntő, azonban etikai megfontolások érvényesítése, mások személyes körülményeinek értékelése egyéni döntések alapján is lehetséges. A tanulmány célkitűzése ennek megfelelően – a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával – az igazságos ár elméletének, történetének és egyes aspektusainak bemutatása.
- ItemOpen AccessA közteherviselés koncepciói a magyar alkotmányokban és jogirodalomban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Kecső Gábor; ELTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány azt vizsgálja, hogy melyik szabályozási koncepcióra épül a közteherviselés az Alaptörvényben az elméletileg rendelkezésre álló négy modell (hatáskör, alkotmányos alapelv, alapvető kötelezettség, közmegegyezés) közül. A kutatást történeti kontextusba helyezve végezte el a szerző az ónodi törvénytől (1707) kezdődően, jóllehet a hangsúlyt elsősorban az Alaptörvényen, illetve az azt megelőző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági gyakorlatra helyezte. A magyar alkotmányos szabályozási modell feltárása érdekében a hazai szakirodalom is áttekintésre került a két világháború között és az 1989-90-es rendszerváltozás után. A tanulmány azzal az összegző megállapítással zárul, hogy a közteherviselés három szabályozási koncepcióját (hatásköri, alapelvi, alapvető kötelezettségi modell) hasznosítja az Alaptörvény. Az adójogi egyenlőség vonatkozásában a cikk arra a megállapításra jut, hogy az adójog a megkülönböztetés művészete, ami befolyásolja az adójogi diszkrimináció alkotmányos tesztjét is, miközben az Alaptörvényt az adófizető ember képére formálták.
- ItemOpen AccessLegal assessment of the Slovak Administrative Court decision on property restitution and compliance with EU law(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Korom Ágoston; Szuchy Róbert; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarThis article examines a 2024 decision of a Slovak administrative court concerning the restitution of property confiscated during the socialist era, assessing its compliance with European Union law. In principle, EU law does not oblige member States to restore properties expropriated before EU accession, nor does it set specific conditions for any such restitution. However, if a Member State chooses to implement property restitution measures after joining the EU, it must respect the free movement of capital and the prohibition of nationality-based discrimination. The Slovak Republic’s Act No. 503/2003 on the Restitution of Agricultural Property imposed a Slovak nationality requirement for claimants, which appears to conflict with those EU principles. The case analysed here involves a claimant whose restitution application – filed after Slovakia’s 2004 EU accession – was rejected in 2007 for failure to meet the nationality criterion. Subsequent to the Kühne & Heitz doctrine developed by the Court of Justice of the EU (CJEU), Slovak legislation allowed final decisions that breached EU law to be reopened without a time limit. In its 2024 ruling, the Bratislava Administrative Court applied a stricter time limitation than the EU case-law would suggest, effectively counting the deadline from the publication date of the relevant CJEU judgment in the Official Journal rather than from the claimant’s awareness of that judgment. This article evaluates whether the Slovak court’s approach – aimed at safeguarding legal certainty – complies with EU law requirements, or whether it unduly impairs the effective enforcement of EU-law rights.
- ItemOpen AccessA magánelzárás fenyítés elleni fellebbezés elbírálásának anomáliái(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Hatlaczki-Kálmán Andrea; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az intézet rendjének, a vonatkozó jogszabályoknak a megtartása fundamentális jelentőségű. Az esetleges, bűncselekményi, vagy szabálysértési szintet el nem érő, de normaszegő fogvatartotti magatartások esetén lefolytatandó fegyelmi el járások és alkalmazandó szankciók pedig nem csupán az adott magatartás adott fogvatartott vonatkozásában történő szankcionálása szempontjából fontosak, de a többi fogvatartott normakövető attitűdjét is előmozdíthatja, végső soron pedig a fogvatartottak reszocializációjában is alapvető jelentőségű. A fegyelmi büntetések legszigorúbb neme, a magánelzárás fegyelmi büntetés elleni jogorvoslati eljárás büntetés-végrehajtási bírói hatáskör, mely elsőfokú eljárások során számos olyan anomália tapasztalható, mely az előbbi relevanciák ellenében hat és a tisztességes eljáráshoz való jog követelményeivel sincsenek összhangban.
- ItemOpen AccessA Mesterséges Intelligencia ügyvédi szemszögből. A Mesterséges Intelligencia alapú technológiák hatása és felhasználási lehetőségeik az igazságügyi szolgáltatások területén(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Király Lilla; Jandó Tamás; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jelen tanulmány a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: ’MI’) egyre szélesebb térnyerését és annak kifejezetten a hazai jogászi hiva tásrendek, különösen az ügyvédi szakmára gyakorolt hatását vizsgálja. Az MI-alapú rendszerek, amelyek képesek jelentős mennyiségű adatfeldol gozásra és a szöveggenerálásra, alapjaiban alakítják át nemcsak a hazai, de világméretben is a jogászi hivatásrend hagyományos folyamatait. A tanulmányban az MI fogalmának, alkalmazási területeinek és fajtáinak meghatározását vizsgáljuk, különösen az ügyvédi munkára gyakorolt hatásait figyelembe véve (pl. a jogi kutatás, a dokumentumkezelés és a peres eljárások támogatása stb.), továbbá az alkalmazott technológia által felvetett etikai, szerzői jogi, polgári- és büntető felelősségi kérdése ket, valamint az MI magyarországi jogászképzésre gyakorolt hatását is a vizsgálat tárgyává tesszük. A tanulmány végkövetkeztetése egyrészről az, hogy az MI technológia kiegészítő eszközként funkcionál, de – jelenleg – nem helyettesítheti az emberi gondolkodást, a kritikai képességeket és a szakmai ítélőképességet, amelyek továbbra is a jogászi hivatásrenddel szembeni alapvető elvárások maradnak. Másrészről az MI technológiák exponenciálisan növelik az állampolgárok számára a gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való olcsó hozzáférést.
- ItemOpen AccessA minisztériumi kiküldöttek alkalmazásának esetei és a szabályozás előzményei(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Papp Csaba István; SZTE - Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori IskolaAz 1886 évi XXI. törvénycikk jelentős változásokat eredményezett a tör vényhatóságok önkormányzati jogait illetően, elbillentve a mérleget a szorosabb felügyelet gyakorlásának irányába. Az új törvényi rendelkezések, mint például a törvény 4. §-ban említett minisztériumi kiküldöttek alkalmazásának lehetősége is e célt szolgálta. A releváns közigazgatási joggal foglalkozó szerzők művei mellett a Belügyminisztériumi levéltár vármegyei számadásokról és közigazgatási ellenőrzésekről készített iratanyagai közül azok a források kerültek feldolgozásra, összesen 17 ügyirat, amelyek a törvényi szabályozás keletkezését követő első években zajlottak. A levéltári iratanyagok vizsgálata főként arra koncentrált, mik voltak a megyei pénz- és ügykezelésben azok a problematikus gócpontok, amelyek alátámasztották az új törvényi rendelkezéseket.
- ItemOpen AccessAz önvádra kötelezés tilalma. Európai uniós hatások a magyar büntetőjogra(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Fodor AttilaAz önvádra kötelezés tilalma a modern jogállamiság és a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alapvető elve, amely megvédi az egyént attól, hogy önmaga ellen kelljen bizonyítékot szolgáltatnia. Az elv történeti gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, fejlődése során jelentős átalakulásokon ment keresztül a kontinentális és angolszász jogrendszerekben. Az Európai Unió 2016/343/EU irányelve külön hangsúlyt fektetett e jog harmonizált alkalmazására, kiemelve annak fontosságát az ártatlanság vélelmével összhangban. A magyar jogrend az önvádra kötelezés tilalmát részletesen szabályozza, a Büntetőeljárási törvény garantálja a terheltek jogát a hallgatáshoz és a vallomástétel megtagadásához. E jogok érvényesítése során a jogalkotás és a bírósági gyakorlat szorosan követi a nemzetközi elvárásokat, ugyanakkor bizonyos ítélkezési gyakorlatokban megfigyelhetők eltérések, például a hallgatás bizonyítékként való figyelembevétele kapcsán. Ez a kérdés különös figyelmet igényel a tisztességes eljárás biztosítása érdekében. Az önvádra kötelezés tilalma nem csupán az egyének alapvető jogait védi, hanem egyben biztosítéka a büntetőeljárások tisztességes lefolytatásának és a demokratikus jogállamiság fennmaradásának az európai jogrendszerben és Magyarországon egyaránt.
- ItemOpen AccessPiaci erők és állami szabályozás. Észrevételek a tanárok anyagi megbecsültségéről az ókori Róma oktatásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Csoknya Tünde Éva; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány az ókori római oktatási rendszer finanszírozási modelljének átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a tanárok díjazásának kérdésé re. A kutatás bemutatja a magánfinanszírozástól az állami beavatkozásig vezető út irányvonalait, feltárja továbbá a különböző oktatási szinteken (elemi, grammatikai, retorikai) tanító személyek bevételeinek forrásait. Az elemzés rávilágít a tanári fizetések, valamint azok ütemezése közötti jelentős különbségekre, valamint az állami szerepvállalás erősödésének tendenciájára. A tanulmány jogi és irodalmi források felhasználásával tárja fel az oktatásfinanszírozás változásainak hátterét, rámutatva a téma örökérvényűségére, a levonható tanulságokra.
- ItemOpen AccessSemlegesség és szolidaritás. A fegyveres összeütközésekkel szembeni állandó semlegesség a nemzetközi jogban és az európai integrációban való részvétel kapcsolata(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz európai közéletben időről időre napirendre kerül a semleges államok viszonya az európai integrációhoz, korábbi évtizedekben a csatlakozási eljárás viszonylatában, míg ma a semlegességi jog uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez való viszonya kapcsán. Oroszország agressziója Ukrajna ellen ismét napirendre vette a kérdést számos különböző vonatkozásban, így például a semleges államok Európai Békekeretben való részvételét érintően, valamint aktuálisabbá vált az Európai Unió szorosabb védelmi együttműködés irányába való mélyülése. A tanulmány áttekinti azokat a markáns pontokat, ahol a semleges tagállamok semlegességi jogból fakadó kötelezettségei az európai uniós kötelezettségekkel látszólagosan ellentétben állnak, rámutatva ezzel a semlegességi jog és az uniós jog egyes fontosabb közös dilemmáira.
- ItemOpen AccessA sértett jogállásának alakulása Szlovákiában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Kovácsné Molnár Anna; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarKutatómunkám során vizsgáltam a Szlovák Köztársaságban a sértett büntetőeljárásában betöltött szerepét, az 1896. évi XXXIII törvénycikk megjelenésétől, egészen a jelenleg hatályos 301/2005. számú Büntető perrendtartásig, melyhez történeti és összehasonlító elemzést alkalmaztam, különös tekintettel Szlovákia jogfejlődésére, valamint a jogfejlődést befolyásoló történelmi eseményekre. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a sértett jogi helyzete hogyan változott az évszázadok során, és milyen hatással voltak a jogalkotásra olyan jelentős történelmi fordulópontok, mint az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a szocializmus időszaka és az Európai Unió jogharmonizációja. A történeti és összehasonlító jogtudomány módszereit felhasználva a tanulmányom rámutat a jogi normák és társadalmi értékek kölcsönhatására, valamint a sértett jogainak folyamatos fejlődésére a különböző korszakokban.