Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Permanent URI for this community

https://kredit.kre.hu/handle/123456789/17

Browse

Now showing 1 - 20 of 196

Open Access
A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
(2009) Boóc Ádám
Boóc Ádám monográfiája a globális világgazdaságban egyre jobban terjedő jogintézménnyel, a kereskedelmi választottbíráskodással foglalkozik. Főleg a big business világában, a multinacionális vállalatok gyakorlatában válik egyre általánosabbá, hogy a lassú, többlépcsős és merevebb állami bíráskodás helyett a gazdaság szereplői a rugalmasabb választottbírósági megoldást választják. A könyv széles körű nemzetközi jogösszehasonlításon alapul, óriási ismeretanyagot tartalmaz, ötleteket adva a magyar vállalati gyakorlat számára. A mű középpontjában a választottbíró személye, pártatlansága és függetlensége áll, ebből a szempontból vizsgálja a szerző a választottbírák megválasztását és esetleges kizárását.
Metadata only
AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS TARTALMA ÉS GYAKORLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEI
(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010) Csáki Gyula Balázs
„A szédületes iramban vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek – úgyszólván végtelen – sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van.” E mondatokkal nyitotta előszavát Blaha Sándor, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottságának elnöke 1928 novemberében. Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd’ nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép feltalálását megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat”. Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy nyolcvan évvel napjaink után, a jövő kutatói, jogászai, szintén mosolyogva fogják olvasni sorainkat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre, ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi a jogi szabályozás és a közigazgatás. Új problémák jelennek meg, amelyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben, a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, amelyekre megnyugtató megoldást csak az állam közbelépésétől, a jogi szabályozástól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a felhasználók (fogyasztók) állandó csatájára az elektronikusan elérhető zeneművek ellenértékének megfizetése tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás persze igyekszik követni, esetenként pedig előre befolyásolni a változó technikai, technológiai megoldásokat, több-kevesebb sikerrel.
Open Access
LUTHER ÉS KÁLVIN POLITIKAI FILOZÓFIAI NÉZETEI
(LUTHER KIADÓ, 2010) Birkás Antal
Open Access
A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig
(2011) Király Lilla
Open Access
A roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Rixer Ádám
Jelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet. A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre; azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós) társadalmi eredményeket. A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben – rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált, amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások csupán együttesen adhatják ki. Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához, bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát.
Open Access
The fundamental principles of criminal procedure law in the constitutions of EU member states
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Dobrocsi Szilvia
At the beginning of 2012 the new Fundamental Law of Hungary2 (herein after referred to as: FL) entered into force. The adoption of the FL on April 2011 put an end to a long period of constitution making, as all governments which took office after the change in the political system in 1989 defined their intention to make a new basic law, but this is the first time when it was finally realised. The FL replaced the constitution of 1949 (herein after referred to as: Constitution), which was first compiled at Soviet pattern after the Second World War, then was modified fundamentally in 1989 in order to meet the requirements of constitutions of democratic, rule of law states. Both the Constitution and the FL contain provisions about the fundamental guarantees and principles of criminal law and procedure. Moreover, the FL provides for even more guarantees as it has added two more internationally recognised basic principles to the list of those already mentioned in the Constitution before. In this paper I review the process how the fundamental principles of criminal procedure were incorporated into the basic legal document of Hungary, then I will compare the text of the Fundamental Law with the constitutional provisions of the countries of Europe. It is always interesting to observe the list of those fundamental principles which are considered important enough to be regulated at the highest level of the hierarchy of laws. Nowadays it is not only a matter of the countries’ own decision but also subject to the text of certain international agreements and conventions which bind the governments. Still, it will be apparent from the comparison that even though the fundamental principles of criminal procedure law are generally accepted throughout Europe there are different levels of constitutional protection. At the beginning I shall state that when I reviewed the national constitutions I looked especially for the principles of criminal procedure law. The general organisational principles, such as the right to court, the independence of judges, the requirement of impartiality are generally present in all constitutions, as these are requirements for all procedures, not only for criminal procedures. Therefore I directed my attention towards those which specifically concern criminal procedure, such as the presumption of innocence, the right to defence, the right to appeal, the guarantee of fair trial, the guarantee of personal freedom and the conditions for its limitation, and the prohibition of torture and inhumane or degrading treatment. I also observed some criminal law principles, such as nullum crimen sine lege / nulla poena sine lege, as these usually go hand in hand with the mentioned procedural rights and requirements.
Open Access
Taxes on Interest in Hungary
(Masaryk University, 2014) Ercsey Zsombor
Regarding the interaction of private and financial law in Hungary, the burdens levied on interest are analyzed in detail by tis paper. Accordingly, th practice and provisions of the Hungarian personal income tax system and the health care contribution are in focus. In order to provide a wider picture, the related problems of the mortgage debts are also presented together with the new applicable regulation and financial law measures taken by the government.
Open Access
Papp Ágnes Klára, Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról, Napkút, 2008.
(2014) Bányai Tibor Márk
Open Access
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
(2014) Becsey Zsolt László
Open Access
A politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig
(Gondolat Kiadó, 2015) Köbel Szilvia
A politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.1 Az alapjogok nemzetközi garanciáinak fokozatos kiépülésével – az idő előrehaladtával – egyre inkább a szocialista országoknak is számolniuk kellett. Jelen habilitációs dolgozat célja bepillantást nyújtani abba, hogy Magyarországon egyes alapjogok helyzete miként alakult a címben jelzett időszakban.
Open Access
REFORMA ADMINISTRĂRII JUDICIARE IN UNGARIA
(Universitatea Babes-Bolyai, 2015) Móré Sándor
The present study aims at presenting the main objectives of the legislative changes and the basic elements of the new administrational system of the Hungarian courts. The legislators sought to introduce an efficient and transparent court administration scheme based on individual decision-making and the individual accountability of the decision-maker. According to the Venice Commission’s opinion the main problem of the judicial reforms is the concentration of power in the hands of one person: President of the National Office for the Judiciary. Although States enjoy a wide discretion in designing a system for the administration of justice, no other member state of the Council of Europe has such important powers concentrated in the hand of one single person.
Open Access
Pro actione collectiva
(Patrocinium Kiadó, 2015) Udvary Sándor
A polgári eljárásjog kodifikációja olyan lehetőség, amely nem csak a de lege lata célzatú, a meglévőt jobbá alakító gondolkodást, de a de lege ferenda, a megújító, esetleg eddig nem létezőt alkotó tevékenységet is bátorítja. A Pp. kodifikációjának tehát nem csupán az a célja, hogy a számtalan módosítása következtében immár dogmatikai kohézióját elvesztett törvényművet újra egységes formába öntse, de csak annak régi anyagai felhasználásával – mintha egy régi, törött harangból annak beolvasztásával újat öntene a mester –, de az is feladata, hogy gondos és alapos kutatást követően olyan új intézmények bevezetését is megfontolja, amelyek újszerűek – feltéve, hogy azoktól társadalmilag és jogpolitikailag kívánatos célok teljesítését alappal elvárhatja. A hasonlatot folytatva: új anyagot önt a harangba, ezzel változtatva, remélhetőleg szebbé téve a hangját.
Open Access
The Impact of Hungary’s NATO Membership. Intra-Alliance Adaptation Between Soft Constraints and Soft Subversion
(NATO Public Diplomacy Division, 2015) Wagner Péter; Marton Péter
Open Access
Tax Reforms in Hungary
(Harthmedia Kft., 2015) Ercsey Zsombor
Open Access
Az erkölcs, a büntetőnorma és a nevelés kapcsolódási pontjai
(HVG-ORAC, 2015) Domokos Andrea
Open Access
Feltételes vagy jövőbeli követelések zálogjoggal való biztosítása
(HVG-ORAC, 2015) Bodzási Balázs
Open Access
Az erdélyi autonómia
(Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert András
Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
Open Access
Civil Society in Hungary
(Schenk Verlag GmbH, 2015) Rixer Ádám
One of the main reasons for which this study has been written is that there is no such paper in English addressing the historical curve and actual problems of non-governmental/nonprofit sphere. The present paper deals with the characteristics of Hungarian civil/non-profit society. The paper focuses on the legal aspects of this topic, but at the same time it takes in consideration the results and the perspectives of other sciences as well. The aim of this volume is to promote the perspectives of scholarly examination of the legal norms regulating the civil society giving viewpoints for research and offering new ways of approach. We consider that besides the presentation of the institutions and phenomena of the civil society, it would be interesting to focus on the characteristics of those areas and domains that have not been treated despite their significance (such an area would be the situation and problems of Hungarian civil societies existing across the borders of Hungary, the role of the churches in the non-profit sector, the problems of the gipsies’ civil society in Hungary).
Open Access
Special Taxes and Public Finance
(Masaryk University, 2015) Ercsey Zsombor
The system of tax burden has been recently restructured in Hungary, since consumption taxes became to the focus of taxation, furthermore many special taxes have been introduced. This paper focuses on the major matters in which enacted provisions themselves might possibly be deemed as the establishment of the abuse of law occurring on the side of the legislator. Accordingly, the different arguments are presented and related proposals are made as well.
Open Access
Az Ars poetica és a didaxis poétikája
(Argumentum Kiadó, 2015) Hardie, Philip; Bányai Tibor Márk