Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

Permanent URI for this community

https://kredit.kre.hu/handle/123456789/17

Browse

Now showing 1 - 20 of 196

Open Access
A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi viii. tc. képviselőházi vitája
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
A bírák személyi táblázatainak szabályozása 1872 és 1900 között
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
A büntetőjog nyelve
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Dobrocsi Szilvia
A büntetőjog szaknyelvi terminológiája a XIX. század első felében gyors fejlődés során alakult ki és a század végére elnyerte a ma is ismert tartalmát. A XX. században a tágabb értelemben vett büntetőjog szabályozása folyamatosan változott, de terminológiai szempontból nem sok módosítás történt. A változások inkább politikai okokra vezethetők vissza. Az elmúlt huszonöt évben azonban ismét élénk kodifikációs munka folyt és ezúttal terminológiai kérdések is felvetődtek a büntető anyagi jog, eljárási jog és végrehajtási jog szabályozásában. A jogalkotást a múltba való visszatekintés, a tartalmi és terminológiai egységesítés és egyszerűsítés és a terminológiai tudatosság vezette.
Open Access
A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés
(Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, 2017) Tóth J. Zoltán
Jelen könyv a rágalmazással és a becsületsértéssel, valamint érintőlegesen az egyéb defamatorikus deliktumokkal kapcsolatos szabályozással foglalkozik. Célja egyrészt annak áttekintése, hogy milyen elméleti problémák vetődnek vagy vetődhetnek fel a szólásszabadságnak a méltóság, illetve a becsület védelme érdekében történő, kriminális jellegű korlátozásai során, másrészt annak felvázolása, hogy e problémákra milyen válaszok születtek és születnek az ilyen jellegű korlátozásokat alkalmazó (jellemzően európai) államokban, ezen belül is elsősorban Magyarországon. A könyv továbbá választ keres arra a kérdésre is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos gyakorlata milyen követelményeket támaszt az európai államok defamatorikus jogi szabályozásával szemben, illetve e követelmények mennyiben érvényesülnek ma az európai országok büntető jogalkotási és jogalkalmazási praxisában.
Open Access
A COVID-19 járvány és a helyi válságkezelés jellemzői Magyarországon
(MTA Regionális Kutatások Központja, 2023) Ferencz Zoltán József
A COVID-19 járvány idején az országok többségében erősödött a kormányzati centralizáció, jóllehet ma már általánossá vált az a vélekedés, hogy a központi válságkezelés nem a legeredményesebb módja a járvány elleni küzdelemnek. A szupercentralizáció hatékonyságát megkérdőjelező szerzők közé tartozik Hambleton (2020), aki a helyi szint felértékelődését, a valódi helyi autonómiát és a helyet jól ismerő, együttműködő (település)vezetőt sorolja a sikeres válságkezelés tényezői közé. A tanulmány a témában megjelent szakirodalom mellett egy 202 helyi önkormányzatot felölelő empirikus adatfelvétel eredményeire támaszkodva arra keresi a választ, hogy a hambletoni értelemben a sikeres válságkezelés szempontjából alapvető fontosságúként azonosított tényezők hogyan jellemezhetők Magyarországon a COVID-19 járvány időszakában. Az elemzés kitér a helyi autonómiát ért kihívásokra, valamint a jó vezetés és a helyi jellegzetességek kérdéskörére, amit a járvány okozta problémák területi különbségei, az eltérő polgármestertípusok és szerepfelfogások, valamint a helyi társadalmi részvétel szempontjából jellemez. Elemzések rámutatnak, hogy a centralizált vagy túlcentralizált államok nem teljesítettek jól a koronavírus-járvány kezelésében. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a Hambleton által meghatározott, a sikeres válságkezeléshez szükséges helyi tényezők, illetve feltételek a járvány időszaka alatt hazánkban sérültek, hiányossá váltak, miközben a járvány okozta problémák és a járványkezelés eszközei a meglévő területi különbségek mentén di􀁠erenciálódtak. A helyi önkormányzatok autonómiája, mozgástere, anyagi lehetőségei szűkültek, s ennek következtében a jó vezetés is ellehetetlenül, holott a legtöbb településvezető helyi politikai és szakmai szereplőkkel együttműködve, (kezdetben) jelentős társadalmi támogatás mellett hozta meg döntéseit, kialakítva a válságkezelés helyi, akár más krízisek során is alkalmazható gyakorlatát, mechanizmusait.
Open Access
A családi alkotmány fogalma, célja, lehetséges megjelenési formái
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Patrocinium Kiadó, 2023) Arató Balázs
Annak ellenére, hogy a családi vállalkozások alapdokumentuma a családi alkotmány, mégsincs egységes, általánosan elfogadott definíció. Álláspontom szerint a családi alkotmány egy olyan charta, amely a család, a családi vállalkozás értékeit és elveit rögzíti, egyfajta hivatkozási pont, világítótorony a tulajdonosi és irányítási döntések meghozatala során. Ezt a rendeltetetését azonban leginkább akkor tölti be, ha tényleges jogi kötőerővel rendelkezik. A családi alkotmánynak alapvetően négyféle megjelenési formáját különíthetjük el egymástól. A legidőtállóbb az az önálló, külön okiratba foglalt, írott családi alkotmány, amelynek megalkotásában valamennyi családtag részt vesz, hiszen ebben az esetben a dokumentum nem csupán azok érdekeit fogja szolgálni, akik ténylegesen részesedéssel rendelkeznek a családi vállalkozásban, hanem azokét is, akik egyéb módon élvezik annak előnyeit.
Open Access
A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai
(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Fazakas Zoltán József
A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződések lehetőségével. Ez utóbbi lehetőség lényegében véve valamennyi adott, egyedi jellegzetesség figyelembe vételét lehetővé teszi megalkotva a családi gazdasági társaság működésének jogi kereteit.
Open Access
A családi vállalkozások utódlásának és vagyonmegóvásának jogi aspektusai
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Arató Balázs
Open Access
A digitális közigazgatás
(MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula
Open Access
A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Rácz-Antal Ildikó
Open Access
A felelősség egyes aspektusairól
(Bíbor Kiadó, 2021) Papp Petra
Témaválasztásomat a doktori értekezésem indokolta, ugyanis annak egyik központi kérdése a felelősség. A kutatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogy az egyes felelősségi formáktól mennyiben tér el a nemzetközi büntetőjogi felelősség. Ennek érdekében pedig bemutatom szemantikai értelemben a felelősséget, majd a jogi felelősséggel foglalkozom, annak két fő fajtájával, a polgári és a büntetőjogi felelősséggel. A tanulmány második felében pedig egy speciális felelősségi formát, a nemzetközi jogi felelősséget s annak egyes alakzatait igyekszem röviden szemléltetni. Így a kutatás eredményeként, a tanulmányból tömören megismerhetők az egyes (jogi) felelősségi fajták. My choice of subject was justified by my doctoral thesis, because one of its central issues is responsibility. In my research, I am looking for the answer to the question of how international criminal liability desices from each form of responsibility. To this end, I present responsibility in semantic terms, and then I deal with legal liability, with its two main types, civil and criminal liability.In the second half of the study, I will try to briefly illustrate a specific form of responsibility, international legal responsibility and some of its forms. Thus, as a result of the research, the study can be used to succinctly understand each (legal) type of liability.
Open Access
A gyermekjogok szabályozásának fejlődése és e jogok érvényesüléséről a szülők „válása” esetén
(2021) Visontai-Szabó Katalin
Igaza volt Ellen Key-nek, mikor 1902-ben azt jósolta, hogy a XX. század a gyermek évszázada lesz. Tanulmányom rövid történeti ismertetőjéből kitűnik, hogy az 1900-as években, rövid idő alatt rengeteget változott a gyermekekkel való bánásmód, melynek során kicsinyített felnőttekből, a szülők tulajdonából, önálló jogokkal rendelkező, védelmet érdemlő individumokká váltak. A gyermekeket megillető jogokat számos hazai és nemzetközi dokumentum garantálja, ezeket igyekeztem összegyűjteni. A gyermekek számára a legnagyobb terhet a szülők kapcsolatának felbomlása jelenti, különösen fontos tehát ebben a folyamatban, hogy a szülők és az eljáró hatóságok figyelembe vegyék a gyermek jogait, döntéseik meghozatala során a gyermek legfőbb érdekét tartsák szem előtt és megóvják őt a testi és lelki károsodástól. Ellen Key was right when, in 1902, predicted that the XX. century would be the century of the child. From the brief historical description of my study, it can be seen, that the treatment of children changed a lot in the 1900s, they turned from small adults owned by their parents to individuals with independent rights, who deserve protection. The rights of children are guaranteed by many national and international documents, which I tried to collect. The greatest burden for children is the dissolution of the parent's relationship, so it is particularly important in this process that parents and the authorities take into account the child's rights, focus on the child's best interests in their decisions and in any case protect them from physical and mental harm.
Open Access
A határon átnyúló családjogi jogviták jogalkalmazói szemmel
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla
Open Access
A hazai nemzetiségi civil szervezetek és azok kapcsolata az állami szervekkel
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Móré Sándor
Jelen tanulmány hátterében a nemzetiségek és az állami szervek közti űrt kitöltő civil intézmények jobb megismerésének, leírásának és kiváltképpen megértésének jobbító szándéka áll. Mivel a romák sokkal kevésbé integrálódtak a társadalomba, mint más nemzetiségek, azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet áthidalni a roma állampolgárok és a magyar állam közti kommunikációs szakadékot a civil intézményekkel. A dolgozat egy általános áttekintés bemutatására vállalkozik a civil társadalom fejlődése, a civil szervezetek hatályos szabályozása és az állami szerepvállalás aktuális kérdései tekintetében, így az első két fejezet – történeti összefüggéseket is felhasználva – elsősorban elhatárolási és pontos fogalomhasználatot elősegítő elemzéseket tartalmaz. A civil szervezet kategóriájának szervezetei több gyűjtőfogalom alá tartozhatnak attól függően, hogy milyen megközelítést – politikai, statisztikai, gazdasági, társadalmi vagy jogi – kívánunk alkalmazni. A demokráciába való átmenet egy olyan átalakulási folyamatként is jellemezhető, amiben a társadalomnak alulról kell újraszerveznie magát, ellentétben a hatóságok általi, felülről történő társadalomszervezéssel. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a centralizált államok társadalomszerkezetének építése általában felülről lefelé történik, és ennek hatása van a civil társadalomra is. A tanulmány egyik legfontosabb kérdése az, hogy a különböző nemzetiségi vezetők, csoportok és szervezetek képesek-e kezdeményezni és serkenteni az átalakulási folyamatokat, és hogy milyen mértékben teszik mindezt. E tekintetben a romák helyzete óriási mértékben romlott az elmúlt 25 évben, ezért ezzel a kérdéssel kiemelten szeretnénk foglalkozni a harmadik részben.
Open Access
A helyi környezetvédelem kihívásai két település példáján keresztül
(Gondolat Kiadó, 2018) Barta Attila; Gyüre Annamária Csilla
Open Access
A jogtudat-kutatások emberképe, valamint pszichológiai összefüggései vizsgálatának lehetséges indokai
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017) Jankó-Badó Andrea
Open Access
A kamatszabályozás egyes kérdései a válságok tükrében
(Magyar Jogász Egylet, 2023) Bodzási Balázs
Open Access
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
(2014) Becsey Zsolt László
Open Access
A keresztény közösségek helyzete Észak-Irakban a biztonság tükrében
(Háttér Kiadó, 2019) Wagner Péter; Zelei Péter
Open Access
A koronavírus járvány veszélyességének észlelését befolyásoló tényezők hatása a jogkövető magatartásra
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Ferencz Zoltán József
Az elmúlt időszakban a hagyományos biztonsági kockázat típusok mellett új, civilizációs kockázatok jelentek meg, miközben a társadalomban veszélyérzékenysége is nőtt. A társadalom a fejlődés által maga is új kockázatokat hoz létre a technika által, a táplálkozásban, a szabadidős tevékenységben, amelyek a természeti környezetből származó „régi” kockázatokhoz (természeti katasztrófák, betegségek) társulnak. Ennek „eredményét” tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban a koronavírus járványban. A koronavírus által okozott világjárvány következményeinek súlyosságát, illetve ennek nyomán a veszélyhelyzet kihirdetését általában indokoltnak tartották, akár csak a különleges jogrend idején hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit, s noha ez utóbbiakat időnként vitatták, abban széles körű egyetértés mutatkozott a közvéleményben, hogy a járvány leküzdéséhez szükség volt a különleges intézkedések meghozatalára. A tanulmány célja a világban zajló kockázatészlelési trendváltozás leírása és az átalakuló tartalmú biztonságérzet kialakításában, megőrzésében szerepet játszó szereplők és hatásuk azonosítása a kockázat észlelésének folyamataira és az egyéni kockázatészlelési stratégiákra és ezen keresztül a jogkövető magatartás kialakulására, illetve annak nehézségeire.