Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék by Issue Date
Now showing 1 - 20 of 29
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessLUTHER ÉS KÁLVIN POLITIKAI FILOZÓFIAI NÉZETEI(LUTHER KIADÓ, 2010) Birkás Antal
- ItemOpen AccessA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban(2014) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessTérfelfogások, terek, régiók Romániában(Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015) Miklósné Zakar Andrea
- ItemOpen AccessAz erdélyi autonómia(Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert AndrásAz oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
- ItemOpen AccessThe Impact of Hungary’s NATO Membership. Intra-Alliance Adaptation Between Soft Constraints and Soft Subversion(NATO Public Diplomacy Division, 2015) Wagner Péter; Marton Péter
- ItemOpen AccessAz erdélyi autonómia(Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert András
- ItemOpen AccessSocial Polarisation Mechanisms in the Hungarian New Town Regions(Institute for Sociology Centre for Social Sciences Hungarian Academy of Sciences, 2016) Csizmady Adrienne; Ferencz Zoltán
- ItemOpen AccessA közlekedéspolitika belülnézetből(2016) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessHungary’s partnering in foreign military missions: A different kind of regionalism(Honvédelmi Minisztérium, 2017) Wagner Péter; Marton PéterThis article looks at Hungary’s partnerships with other countries in the context of foreign military missions, with a focus on the post-1999 period, i.e. the period since Hungary’s accession to the North Atlantic Treaty Organization (NATO). It is interested primarily in the motives that may explain partner choice as well as the derivative benefits sought through collaboration of this kind. In particular, the authors are seeking signs if a kind of regionalism (interpreted loosely as a preference of regional partners) may be evident here.
- ItemOpen AccessMakrogazdasági adatok az Európai Bizottság jelentéseinek függvényében(2017) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessÁLLAM ÉS EGYHÁZ KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN: MODELLEK, ALTERNATÍVÁK(2017) Birkás Antal
- ItemOpen AccessFejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban(Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal
- ItemOpen AccessA keresztény közösségek helyzete Észak-Irakban a biztonság tükrében(Háttér Kiadó, 2019) Wagner Péter; Zelei Péter
- ItemMetadata onlyTransylvanian Autonomy(De Gruyter, 2020) Miklósné Zakar AndreaThe establishment of Greater Romania between 1918 and 1920 induced several social, political, administrative, and economic problems in the new state. The differences between the history and traditions of the diverse parts of the country impeded the unifying centralization efforts. The peculiarities of Transylvania and the issue of the autonomous Transylvania appeared in the writings of several intellectuals and politicians between the two world wars. In addition to the Hungarian plans, Romanian and Saxon ideas were also born, emphasizing the importance and possibilities of Transylvanian autonomy. The study tries to present some aspects of the special regionalism of Transylvania between the two world wars and to analyse some Romanian and Saxon models.
- ItemOpen AccessMAGYAR POLITIKAI ENCIKLOPÉDIA(Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal
- ItemOpen AccessAz Egyesült Államok és Afganisztán kapcsolata a hidegháború után(Ludovika Egyetemi Kiadó, Dialóg Campus Kiadó, 2020) Wagner Péter
- ItemOpen AccessA koronavírus járvány veszélyességének észlelését befolyásoló tényezők hatása a jogkövető magatartásra(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Ferencz Zoltán JózsefAz elmúlt időszakban a hagyományos biztonsági kockázat típusok mellett új, civilizációs kockázatok jelentek meg, miközben a társadalomban veszélyérzékenysége is nőtt. A társadalom a fejlődés által maga is új kockázatokat hoz létre a technika által, a táplálkozásban, a szabadidős tevékenységben, amelyek a természeti környezetből származó „régi” kockázatokhoz (természeti katasztrófák, betegségek) társulnak. Ennek „eredményét” tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban a koronavírus járványban. A koronavírus által okozott világjárvány következményeinek súlyosságát, illetve ennek nyomán a veszélyhelyzet kihirdetését általában indokoltnak tartották, akár csak a különleges jogrend idején hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit, s noha ez utóbbiakat időnként vitatták, abban széles körű egyetértés mutatkozott a közvéleményben, hogy a járvány leküzdéséhez szükség volt a különleges intézkedések meghozatalára. A tanulmány célja a világban zajló kockázatészlelési trendváltozás leírása és az átalakuló tartalmú biztonságérzet kialakításában, megőrzésében szerepet játszó szereplők és hatásuk azonosítása a kockázat észlelésének folyamataira és az egyéni kockázatészlelési stratégiákra és ezen keresztül a jogkövető magatartás kialakulására, illetve annak nehézségeire.
- ItemOpen AccessA Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2021) Becsey Zsolt László; Miklósné Zakar AndreaTanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében. 1
- ItemOpen AccessCentrumok és perifériák mozgásban(Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2021) Miklósné Zakar Andrea; Szilágyi Ferenc
- ItemOpen AccessCentral European Preparation for the European Integration(2021) Becsey Zsolt LászlóIn addition to the author’s scientific work, the study -based on pragmatic experiences -analyses the factors that characterized Central European countries before the change of regime (1990) and then the foreign economic model through which Poland, Hungary, the Czech Republic and Slovakia („Visegrád 4”) reached EU membership in 2004. The study highlighted that, with different depths, in all countries concerned economic policies were characterized by liberal bankruptcy regulations and strict conditions of competition, so that they could prove their ability to meet the condition of a functioning market economy for EU membership1. The export-oriented model, built on efficient inflow of foreign direct investment and high-tech in the early 1990s, was implemented by the late 1990s to demonstrate that these states were ready to meet another condition of EU membership, namely to meet the challenges of the internal market.2 This transformation represented a problem for the current account balance in the 1990s (mainly due to the loss of traditional national export capacities) only in the middle of the decade, and it was only at the end of the decade that trade balances showed surplus with the EU. The total external equilibrium of the Visegrád countries was maintained by the fact that the inflow of FDI had not yet started to conclude in the withdrawal of profits from recent investments in Central Europe, and the countervailing effect of EU net transfers, which began to arrive later parallelly with the start of the withdrawal of FDI dividends. The CEFTA co-operation concluded in 1992 followed the economic liberalization timetable of that of the Visegrád Four with the EU parallelly but did not go beyond its depth for political prudence, thus providing full opening to each other only after and through EU membership, more precisely the liberalisation in services or in sensitive agricultural trade. The CEFTA treaty was expanded to the Balkans after 1995 and has been and is still a good example for countries that do not want to stay in an ex-Soviet or ex-Yugoslav economic integration but is a good method for them to prepare for the earliest possible EU membership.