Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék by Issue Date
Now showing 1 - 20 of 23
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessLUTHER ÉS KÁLVIN POLITIKAI FILOZÓFIAI NÉZETEI(LUTHER KIADÓ, 2010) Birkás Antal
- ItemOpen AccessA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban(2014) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessAz erdélyi autonómia(Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert AndrásAz oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
- ItemOpen AccessThe Impact of Hungary’s NATO Membership. Intra-Alliance Adaptation Between Soft Constraints and Soft Subversion(NATO Public Diplomacy Division, 2015) Wagner Péter; Marton Péter
- ItemOpen AccessA közlekedéspolitika belülnézetből(2016) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessHungary’s partnering in foreign military missions: A different kind of regionalism(Honvédelmi Minisztérium, 2017) Wagner Péter; Marton PéterThis article looks at Hungary’s partnerships with other countries in the context of foreign military missions, with a focus on the post-1999 period, i.e. the period since Hungary’s accession to the North Atlantic Treaty Organization (NATO). It is interested primarily in the motives that may explain partner choice as well as the derivative benefits sought through collaboration of this kind. In particular, the authors are seeking signs if a kind of regionalism (interpreted loosely as a preference of regional partners) may be evident here.
- ItemOpen AccessÁLLAM ÉS EGYHÁZ KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN: MODELLEK, ALTERNATÍVÁK(2017) Birkás Antal
- ItemOpen AccessFejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban(Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal
- ItemOpen AccessA keresztény közösségek helyzete Észak-Irakban a biztonság tükrében(Háttér Kiadó, 2019) Wagner Péter; Zelei Péter
- ItemMetadata onlyTransylvanian Autonomy(De Gruyter, 2020) Miklósné Zakar AndreaThe establishment of Greater Romania between 1918 and 1920 induced several social, political, administrative, and economic problems in the new state. The differences between the history and traditions of the diverse parts of the country impeded the unifying centralization efforts. The peculiarities of Transylvania and the issue of the autonomous Transylvania appeared in the writings of several intellectuals and politicians between the two world wars. In addition to the Hungarian plans, Romanian and Saxon ideas were also born, emphasizing the importance and possibilities of Transylvanian autonomy. The study tries to present some aspects of the special regionalism of Transylvania between the two world wars and to analyse some Romanian and Saxon models.
- ItemOpen AccessA koronavírus járvány veszélyességének észlelését befolyásoló tényezők hatása a jogkövető magatartásra(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Ferencz Zoltán JózsefAz elmúlt időszakban a hagyományos biztonsági kockázat típusok mellett új, civilizációs kockázatok jelentek meg, miközben a társadalomban veszélyérzékenysége is nőtt. A társadalom a fejlődés által maga is új kockázatokat hoz létre a technika által, a táplálkozásban, a szabadidős tevékenységben, amelyek a természeti környezetből származó „régi” kockázatokhoz (természeti katasztrófák, betegségek) társulnak. Ennek „eredményét” tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban a koronavírus járványban. A koronavírus által okozott világjárvány következményeinek súlyosságát, illetve ennek nyomán a veszélyhelyzet kihirdetését általában indokoltnak tartották, akár csak a különleges jogrend idején hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit, s noha ez utóbbiakat időnként vitatták, abban széles körű egyetértés mutatkozott a közvéleményben, hogy a járvány leküzdéséhez szükség volt a különleges intézkedések meghozatalára. A tanulmány célja a világban zajló kockázatészlelési trendváltozás leírása és az átalakuló tartalmú biztonságérzet kialakításában, megőrzésében szerepet játszó szereplők és hatásuk azonosítása a kockázat észlelésének folyamataira és az egyéni kockázatészlelési stratégiákra és ezen keresztül a jogkövető magatartás kialakulására, illetve annak nehézségeire.
- ItemOpen AccessMAGYAR POLITIKAI ENCIKLOPÉDIA(Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal
- ItemOpen AccessAz Egyesült Államok és Afganisztán kapcsolata a hidegháború után(Ludovika Egyetemi Kiadó, Dialóg Campus Kiadó, 2020) Wagner Péter
- ItemOpen AccessCentrumok és perifériák mozgásban(Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2021) Miklósné Zakar Andrea; Szilágyi Ferenc
- ItemOpen AccessCentral European Preparation for the European Integration(2021) Becsey Zsolt LászlóIn addition to the author’s scientific work, the study -based on pragmatic experiences -analyses the factors that characterized Central European countries before the change of regime (1990) and then the foreign economic model through which Poland, Hungary, the Czech Republic and Slovakia („Visegrád 4”) reached EU membership in 2004. The study highlighted that, with different depths, in all countries concerned economic policies were characterized by liberal bankruptcy regulations and strict conditions of competition, so that they could prove their ability to meet the condition of a functioning market economy for EU membership1. The export-oriented model, built on efficient inflow of foreign direct investment and high-tech in the early 1990s, was implemented by the late 1990s to demonstrate that these states were ready to meet another condition of EU membership, namely to meet the challenges of the internal market.2 This transformation represented a problem for the current account balance in the 1990s (mainly due to the loss of traditional national export capacities) only in the middle of the decade, and it was only at the end of the decade that trade balances showed surplus with the EU. The total external equilibrium of the Visegrád countries was maintained by the fact that the inflow of FDI had not yet started to conclude in the withdrawal of profits from recent investments in Central Europe, and the countervailing effect of EU net transfers, which began to arrive later parallelly with the start of the withdrawal of FDI dividends. The CEFTA co-operation concluded in 1992 followed the economic liberalization timetable of that of the Visegrád Four with the EU parallelly but did not go beyond its depth for political prudence, thus providing full opening to each other only after and through EU membership, more precisely the liberalisation in services or in sensitive agricultural trade. The CEFTA treaty was expanded to the Balkans after 1995 and has been and is still a good example for countries that do not want to stay in an ex-Soviet or ex-Yugoslav economic integration but is a good method for them to prepare for the earliest possible EU membership.
- ItemOpen AccessA Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2021) Becsey Zsolt László; Miklósné Zakar AndreaTanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében. 1
- ItemOpen AccessA megújuló energia iránti igények különbözőségei a közép- és kelet-európai országokban, a klímaváltozás tükrében(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Ferencz Zoltán József
- ItemOpen AccessVesztesek öröksége(2021) Wagner PéterDonald Trump utált veszteni, ám az Obama-kormányzattól egy eleve vesztésre ítélt feladatot örökölt meg: kivonulni Afganisztánból. A Trumpadminisztráció számára 2021. február 29-én lett volna az első évfordulója annak, hogy megállapodást kötött a Talibán nevű afgán fundamentalista mozgalommal Dohában. A tavaly aláírt dokumentummal Washingtonnak az volt a célja, hogy záros határidőn belül, 2021. május 1-jéig kivonhassa erőit Afganisztánból. A megállapodás ennek megfelelően bővelkedik rugalmasan értelmezhető kitételekben és titkos záradékokban. Az Egyesült Államok egy évtizede keresi a felelősségteljes kivonulás lehetőségét, egy olyan formulát, amely megőrzi az elmúlt 20 év legfontosabb eredményeit (alkotmányos berendezkedés, női egyenjogúság biztosítása stb.) az amerikai katonák távozása és a növekvő tálib térnyerés ellenére is. Az elemzés célja a Trump-adminisztráció Afganisztánpolitikájának értékelése. Az első rész az ún. „felnőttek tengelye” által kezdeményezett Afganisztán-stratégiát elemzi, a második rész a kivonulási megállapodással végződő irányváltást mutatja be. A harmadik rész a dohai megállapodás, valamint az azt követő egy év tanulságait vonja le. Donald Trump hated to lose, but his administration inherited an unwinnable mission: to leave Afghanistan. On 29th of February, 2021, it would have been a year since the Trump administration made an agreement with the Taliban in Doha, Qatar. With the document signed last year, Washington’s goal was an assured withdrawal of U.S. forces from Afghanistan until May 1, 2021. According to this, the agreement is full of flexible clauses and secret annexes. For a decade, the United States has been looking for a responsible withdrawal, a formula that preserves the most important elements of the past 20 years of achievements (constitutional system, ensuring women’s equality, etc.) after the withdrawal of US forces and the growing insurgency of the Taliban. The purpose of the analysis is to give an overview of the Trump’s administration Afghanistan policy. The first section evaluates the initial direction guided by the so called “axis of adult”, the second part will focus on transformation of Donald Trump’s national security team and the new direction towards Afghanistan culminating in the Doha Agreement. The third part of this paper deals with the analysis of the withdrawal agreement and the experiences of the year since then.
- ItemOpen AccessThe Situation of CEE Economies after the COVID-19 Crisis(De Gruyter, 2022) Becsey Zsolt LászlóWritten in late summer of 2022, this article aimed to provide an overview on the intra-EU cohesion of the EU Member States that transformed the communist system into a democratic market economy in 1988–90. The study analyses the economic background of these states for sustainable catching-up in the European Union. The result is a picture of a divided CEE area, where some states showed macroeconomic imbalances and economic growth, while others started to catch up with the solid background of the eurozone membership or its future perspective. In terms of most parameters, Hungary is in the first group but – together with Romania – is also facing serious macroeconomic difficulties.
- ItemOpen AccessEgy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában(VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló, 2022) Hammerstein JuditTaróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyany- nyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export szá- mára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tűntette fel.