Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/462

Browse

Now showing 1 - 20 of 23

Open Access
A COVID-19 járvány és a helyi válságkezelés jellemzői Magyarországon
(MTA Regionális Kutatások Központja, 2023) Ferencz Zoltán József
A COVID-19 járvány idején az országok többségében erősödött a kormányzati centralizáció, jóllehet ma már általánossá vált az a vélekedés, hogy a központi válságkezelés nem a legeredményesebb módja a járvány elleni küzdelemnek. A szupercentralizáció hatékonyságát megkérdőjelező szerzők közé tartozik Hambleton (2020), aki a helyi szint felértékelődését, a valódi helyi autonómiát és a helyet jól ismerő, együttműködő (település)vezetőt sorolja a sikeres válságkezelés tényezői közé. A tanulmány a témában megjelent szakirodalom mellett egy 202 helyi önkormányzatot felölelő empirikus adatfelvétel eredményeire támaszkodva arra keresi a választ, hogy a hambletoni értelemben a sikeres válságkezelés szempontjából alapvető fontosságúként azonosított tényezők hogyan jellemezhetők Magyarországon a COVID-19 járvány időszakában. Az elemzés kitér a helyi autonómiát ért kihívásokra, valamint a jó vezetés és a helyi jellegzetességek kérdéskörére, amit a járvány okozta problémák területi különbségei, az eltérő polgármestertípusok és szerepfelfogások, valamint a helyi társadalmi részvétel szempontjából jellemez. Elemzések rámutatnak, hogy a centralizált vagy túlcentralizált államok nem teljesítettek jól a koronavírus-járvány kezelésében. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a Hambleton által meghatározott, a sikeres válságkezeléshez szükséges helyi tényezők, illetve feltételek a járvány időszaka alatt hazánkban sérültek, hiányossá váltak, miközben a járvány okozta problémák és a járványkezelés eszközei a meglévő területi különbségek mentén di􀁠erenciálódtak. A helyi önkormányzatok autonómiája, mozgástere, anyagi lehetőségei szűkültek, s ennek következtében a jó vezetés is ellehetetlenül, holott a legtöbb településvezető helyi politikai és szakmai szereplőkkel együttműködve, (kezdetben) jelentős társadalmi támogatás mellett hozta meg döntéseit, kialakítva a válságkezelés helyi, akár más krízisek során is alkalmazható gyakorlatát, mechanizmusait.
Open Access
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
(2014) Becsey Zsolt László
Open Access
A keresztény közösségek helyzete Észak-Irakban a biztonság tükrében
(Háttér Kiadó, 2019) Wagner Péter; Zelei Péter
Open Access
A koronavírus járvány veszélyességének észlelését befolyásoló tényezők hatása a jogkövető magatartásra
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Ferencz Zoltán József
Az elmúlt időszakban a hagyományos biztonsági kockázat típusok mellett új, civilizációs kockázatok jelentek meg, miközben a társadalomban veszélyérzékenysége is nőtt. A társadalom a fejlődés által maga is új kockázatokat hoz létre a technika által, a táplálkozásban, a szabadidős tevékenységben, amelyek a természeti környezetből származó „régi” kockázatokhoz (természeti katasztrófák, betegségek) társulnak. Ennek „eredményét” tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban a koronavírus járványban. A koronavírus által okozott világjárvány következményeinek súlyosságát, illetve ennek nyomán a veszélyhelyzet kihirdetését általában indokoltnak tartották, akár csak a különleges jogrend idején hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit, s noha ez utóbbiakat időnként vitatták, abban széles körű egyetértés mutatkozott a közvéleményben, hogy a járvány leküzdéséhez szükség volt a különleges intézkedések meghozatalára. A tanulmány célja a világban zajló kockázatészlelési trendváltozás leírása és az átalakuló tartalmú biztonságérzet kialakításában, megőrzésében szerepet játszó szereplők és hatásuk azonosítása a kockázat észlelésének folyamataira és az egyéni kockázatészlelési stratégiákra és ezen keresztül a jogkövető magatartás kialakulására, illetve annak nehézségeire.
Open Access
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2021) Becsey Zsolt László; Miklósné Zakar Andrea
Tanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében. 1
Open Access
A közlekedéspolitika belülnézetből
(2016) Becsey Zsolt László
Open Access
A megújuló energia iránti igények különbözőségei a közép- és kelet-európai országokban, a klímaváltozás tükrében
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Ferencz Zoltán József
Open Access
ÁLLAM ÉS EGYHÁZ KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN: MODELLEK, ALTERNATÍVÁK
(2017) Birkás Antal
Open Access
Az Egyesült Államok és Afganisztán kapcsolata a hidegháború után
(Ludovika Egyetemi Kiadó, Dialóg Campus Kiadó, 2020) Wagner Péter
Open Access
Az erdélyi autonómia
(Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert András
Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
Open Access
Central European Preparation for the European Integration
(2021) Becsey Zsolt László
In addition to the author’s scientific work, the study -based on pragmatic experiences -analyses the factors that characterized Central European countries before the change of regime (1990) and then the foreign economic model through which Poland, Hungary, the Czech Republic and Slovakia („Visegrád 4”) reached EU membership in 2004. The study highlighted that, with different depths, in all countries concerned economic policies were characterized by liberal bankruptcy regulations and strict conditions of competition, so that they could prove their ability to meet the condition of a functioning market economy for EU membership1. The export-oriented model, built on efficient inflow of foreign direct investment and high-tech in the early 1990s, was implemented by the late 1990s to demonstrate that these states were ready to meet another condition of EU membership, namely to meet the challenges of the internal market.2 This transformation represented a problem for the current account balance in the 1990s (mainly due to the loss of traditional national export capacities) only in the middle of the decade, and it was only at the end of the decade that trade balances showed surplus with the EU. The total external equilibrium of the Visegrád countries was maintained by the fact that the inflow of FDI had not yet started to conclude in the withdrawal of profits from recent investments in Central Europe, and the countervailing effect of EU net transfers, which began to arrive later parallelly with the start of the withdrawal of FDI dividends. The CEFTA co-operation concluded in 1992 followed the economic liberalization timetable of that of the Visegrád Four with the EU parallelly but did not go beyond its depth for political prudence, thus providing full opening to each other only after and through EU membership, more precisely the liberalisation in services or in sensitive agricultural trade. The CEFTA treaty was expanded to the Balkans after 1995 and has been and is still a good example for countries that do not want to stay in an ex-Soviet or ex-Yugoslav economic integration but is a good method for them to prepare for the earliest possible EU membership.
Open Access
Centrumok és perifériák mozgásban
(Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2021) Miklósné Zakar Andrea; Szilágyi Ferenc
Open Access
Egy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában
(VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló, 2022) Hammerstein Judit
Taróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyany- nyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export szá- mára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tűntette fel.
Open Access
Fejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban
(Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal
Open Access
Hungary’s partnering in foreign military missions: A different kind of regionalism
(Honvédelmi Minisztérium, 2017) Wagner Péter; Marton Péter
This article looks at Hungary’s partnerships with other countries in the context of foreign military missions, with a focus on the post-1999 period, i.e. the period since Hungary’s accession to the North Atlantic Treaty Organization (NATO). It is interested primarily in the motives that may explain partner choice as well as the derivative benefits sought through collaboration of this kind. In particular, the authors are seeking signs if a kind of regionalism (interpreted loosely as a preference of regional partners) may be evident here.
Open Access
Könyvismertetés: Egészségföldrajz, járványföld-rajz, vírusföldrajz – A Covid-19-világjárvány a térbeliség szemüvegén keresztül
(Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület, 2023) Miklósné Zakar Andrea
A bemutatott könyv mindenféleképpen hiánypótló a hazai Covid-19-szakiroda-lomban, mivel áttekintést nyújt a világjár-vánnyal kapcsolatos térbeliség és területi-ség legfontosabb jellemzőiről és aspektu-sairól. Ugyan az egészségföldrajz „szemü-vegén” keresztül értelmezi a szerző a témával – témákkal – kapcsolatos legin-kább releváns elméleti előzményeket, kutatási tapasztalatokat, vizsgálati ered-ményeket, statisztikai adatokat és azok ábrázolását stb., de mindezek hasznos ismereteket és információkat szolgáltat-nak az egészségtudomány számára is. A kiadvány jövőbeli hasznosulását elsőd-legesen a felsőoktatásban látom, de egy-úttal remek kiinduló alapot is tud nyújtani Covid-19-járvány mint társadalmi jelenség multidiszciplináris értelmezéséhez.
Open Access
LUTHER ÉS KÁLVIN POLITIKAI FILOZÓFIAI NÉZETEI
(LUTHER KIADÓ, 2010) Birkás Antal
Open Access
Luther felfogásának 20. századi kritikája - Karl Barh felfogása
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Birkás Antal
Open Access
MAGYAR POLITIKAI ENCIKLOPÉDIA
(Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal
Open Access
The Impact of Hungary’s NATO Membership. Intra-Alliance Adaptation Between Soft Constraints and Soft Subversion
(NATO Public Diplomacy Division, 2015) Wagner Péter; Marton Péter