Hittudományi Doktori Iskola Phd értekezések

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/11856

A KRE Hittudományi Doktori Iskolában hat alprogram működik: az ószövetségi, az újszövetségi, a bibliai-teológiai és vallástudományi, a rendszeres teológiai és filozófiai, az egyháztörténeti és a gyakorlati teológiai alprogram. A hittudomány sokszínűségének köszönhetően az értekezések így gyakran foglalkoznak nyelvészeti, történelmi, irodalomi, retorikai, pszichológiai és részben pedagógia területeit érintő kérdésekkel is.

Browse

Now showing 1 - 20 of 54

Open Access
A berni magisztrátus és a vaud-i kálvinisták vitája az egyházfegyelem gyakorlásáról. Különös tekintettel Vaud politika- és egyháztörténeti bemutatására, valamint a vitához kapcsolódó dokumentumoknak, az 1532-es Berner synodusnak és az 1560-as De magistratibus-nak a vizsgálatára
(2011) Lányi Gábor János; Horváth Erzsébet; Ladányi Sándor; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A fowleri hitfejlődés-elmélet értékelése és lehetséges implikációi a homiletika, a poimenika és a missziológia területein
(2022) Sitku Tibor; Siba Balázs; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A gyermekteológia vizsgálata a kisgyermekes keresztyén családok életében
(2015) Szabóné László Lilla; Németh Dávid; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A helyes hatalomgyakorlás és az uralkodó iránti hűség politika-teológiai kérdései
(Károli Gáspár Református Egyetem Hittudomány Doktori Iskola, 2017) Trajtler Dóra Ágnes; Szabó Előd; Etényi Nóra; Károli Gáspár Református Egyetem
Open Access
A helyes hatalomgyakorlás és az uralkodó iránti hűség politikateológiai kérdései. Bethlen Gábor Magyar Királyságban tett első hadjárata idején, a korabeli magyarországi, illetve magyar szerzőségű nyomtatványok tükrében (1617-1621)
(2016) Trajtler Dóra Ágnes; Szabó Előd; Etényi Nóra; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A hiedelemalapú történelmi és kortárs exorcizmus fenomenológiája és poimenikai reflexiója
(2023) Csanádi Viktor Holló; Szabóné László Lilla; Németh Dávid; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A humanista Simon Gríner (Grynaeus) és Buda (1521-1523). Adalékok a magyarországi reformáció kezdeteihez
(2007) Blázy Árpád; Ladányi Sándor; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A lekció a magyar református istentiszteleti gyakorlatban
(2023) Balogh Dávid; Pap Ferenc; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A lelkigondozás és a pszichoterápia határkérdései a házassággondozásban
(2013) Mihalec Gábor; Németh Dávid; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A magyar református egyetemi misszió története, helyzete, különös tekintettel a budapesti református egyetemi és főiskolai gyülekezetre
(2013) Győrffy Eszter; Horváth Erzsébet; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A Magyarországi Református Egyház lelkigondozó-kórházlelkészi szolgálatának rendszerszemléletű vizsgálata
(2015) Michna Krisztina; Németh Dávid; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A mimézis szerepe Jézus tanításának megértésében
(2019) Kustár György; Hanula Gergely; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A munka 21. század eleji református teológiai reflexiója
(2013) Balikó Zoltán; Szűcs Ferenc; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A Pápai Református Teológiai Akadémia két világháború közötti története. Különös tekintettel az oktatástörténetre
(2024) Sárközi Gergely Antal; Szabó Előd; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A Péceli Kör. Evangéliumi mozgalom az 1920-as évek református egyházában
(2024) Vásárhelyi Bálint Márk; Lányi Gábor János; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A relacionális etika hozzájárulása a családpasztorációhoz. A kazuális szolgálatok lehetőségei, különös tekintettel a nemzedékek közötti kapcsolatok rendezésére
(2021) Fodorné Ablonczy Margit; Kiss Jenő; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A stabilitás fogalmának alkalmazása az újszövetségi páli levelek és Lukács evangéliuma válogatott szövegrészeinek magyarázatában
(2025) Németh Balázs; Balla Péter; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A Szentlélek iskolájában. A doctrina hermeneutikai szerepe Kálvin írásmagyarázatában
(2021) Czentnár Simon; Rendszeres Teológiai és Ökumenikai Tanszék; KRE - Hittudományi Doktori Iskola; KRE - Hittudományi Kar
Open Access
A Szentlélek iskolájában. A doctrina hermeneutikai szerepe Kálvin írásmagyarázatában
(2020) Czentnár Simon; Békési Sándor; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Open Access
A vallási hit fejlődési fázisai szerinti istenkép szorongás-szempontú vizsgálata
(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Horváth Péter; Ablonczy Margit; Kövi Zsuzsanna; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
Ez a disszertáció a különböző hitfázisok szerinti istenképeket szorongás szempontból veszi górcső alá. A tanulmány a teológia szakterületén képzeli el a kutatását és elmélyül az Ó-, és Újszövetségben fellelhető szorongással kapcsolatos bibliai szövegek vizsgálatában. A fókuszban a hitfejlődés fázisváltozásai, ezzel párhuzamosan az istenkép változásai állnak és annak kérdése, hogy ezek a változások mutatnak-e összefüggést a szorongás szintjének alakulásával. E vizsgálódás közben egy bizonyos pontnál nyilvánvalóvá válik, hogy a teológiaiexegetikai kutatásmódszer nem használható önmagában a feltett kutatási kérdések teljeskörű megválaszolására és igénybe kell vennie a pszichológia tudományának támogatását is az összefüggések mélyebb megismeréséhez és a kérdés megválaszolásához. A teológiai vizsgálat összegzésében a dolgozat bemutat egy folyamatábrát a szorongás és az Isteni jelentlét/beavatkozás kapcsolatáról. Az empirikus kutatás mixed methods kutatást (mixed-methods research) alkalmaz, először kvalitatív módon interjúkkal (21 fő), majd később kvantitatív módszerrel kérdőívekkel (199 fő). Mindkét esetben önkéntesek bevonásával dolgozik. Az értekezés kutatási elgondolása, hogy az istenkép bonyolult jelenségét a fowleri hitfázisok mérésével közelíti meg, feltételezve, hogy az istenképváltozás hitfázisváltozást eredményez. Ha az egyén hitfejlődésének konkrét fázisát meg tudjuk állapítani (pl. fowleri módszerrel), és ezzel párhuzamosan ugyanazon egyén szorongásának mértékét is meg tudjuk határozni (pl. esetünkben a STAI kérdőívvel), akkor össze tudjuk hasonlítani az egyes hitfázisba tartozó (tehát hasonló elképzeléseket tartalmazó istenképpel rendelkező) egyének csoportjának szorongási szintjeit. A kutatás során felmerül az igénye egy saját kérdőív kidolgozásának, mellyel a fowleri hitfázisok alacsony (2. vagy 3. fázis) és magas (4. vagy 5. fázis) hitfejlődési kategóriái megállapíthatók és melyet a fowleri hitfázisok és aspektusok szempontjainak figyelembevételével készítünk (SHF). A dolgozat eredményét összegezve megállapíthatjuk, hogy sem a kvantitatív kutatás, sem a kvalitatív kutatás nem tudja kimutatni, hogy a vallásosság hatását kiszűrve szignifikáns kapcsolat lenne a hitfejlődés és a szorongás között. Tehát kijelenthető, hogy a kutatás során nem igazolódik, hogy a hitfejlődés fázisváltozásai, ezzel párhuzamosan az istenkép változásai önmagukban szoros összefüggést mutatnak a szorongás szintjének alakulásával. A kvantitatív kutatásban alkalmazott saját hitfejlődési kérdőív (SHF) és a nemzetközi hitfejlődési skálák között pozitív összefüggés mutatkozik. Az SHF-nek ismertetjük a belső megbízhatósági mutatóját mely megfelelő szintűnek bizonyul.