Hittudományi Doktori Iskola Phd értekezések
Permanent URI for this collection
A KRE Hittudományi Doktori Iskolában hat alprogram működik: az ószövetségi, az újszövetségi, a bibliai-teológiai és vallástudományi, a rendszeres teológiai és filozófiai, az egyháztörténeti és a gyakorlati teológiai alprogram. A hittudomány sokszínűségének köszönhetően az értekezések így gyakran foglalkoznak nyelvészeti, történelmi, irodalomi, retorikai, pszichológiai és részben pedagógia területeit érintő kérdésekkel is.
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessA vallási hit fejlődési fázisai szerinti istenkép szorongás-szempontú vizsgálata(Károli Gáspár Református Egyetem, 2026) Horváth Péter; Ablonczy Margit; Kövi Zsuzsanna; KRE - Hittudományi Doktori IskolaEz a disszertáció a különböző hitfázisok szerinti istenképeket szorongás szempontból veszi górcső alá. A tanulmány a teológia szakterületén képzeli el a kutatását és elmélyül az Ó-, és Újszövetségben fellelhető szorongással kapcsolatos bibliai szövegek vizsgálatában. A fókuszban a hitfejlődés fázisváltozásai, ezzel párhuzamosan az istenkép változásai állnak és annak kérdése, hogy ezek a változások mutatnak-e összefüggést a szorongás szintjének alakulásával. E vizsgálódás közben egy bizonyos pontnál nyilvánvalóvá válik, hogy a teológiaiexegetikai kutatásmódszer nem használható önmagában a feltett kutatási kérdések teljeskörű megválaszolására és igénybe kell vennie a pszichológia tudományának támogatását is az összefüggések mélyebb megismeréséhez és a kérdés megválaszolásához. A teológiai vizsgálat összegzésében a dolgozat bemutat egy folyamatábrát a szorongás és az Isteni jelentlét/beavatkozás kapcsolatáról. Az empirikus kutatás mixed methods kutatást (mixed-methods research) alkalmaz, először kvalitatív módon interjúkkal (21 fő), majd később kvantitatív módszerrel kérdőívekkel (199 fő). Mindkét esetben önkéntesek bevonásával dolgozik. Az értekezés kutatási elgondolása, hogy az istenkép bonyolult jelenségét a fowleri hitfázisok mérésével közelíti meg, feltételezve, hogy az istenképváltozás hitfázisváltozást eredményez. Ha az egyén hitfejlődésének konkrét fázisát meg tudjuk állapítani (pl. fowleri módszerrel), és ezzel párhuzamosan ugyanazon egyén szorongásának mértékét is meg tudjuk határozni (pl. esetünkben a STAI kérdőívvel), akkor össze tudjuk hasonlítani az egyes hitfázisba tartozó (tehát hasonló elképzeléseket tartalmazó istenképpel rendelkező) egyének csoportjának szorongási szintjeit. A kutatás során felmerül az igénye egy saját kérdőív kidolgozásának, mellyel a fowleri hitfázisok alacsony (2. vagy 3. fázis) és magas (4. vagy 5. fázis) hitfejlődési kategóriái megállapíthatók és melyet a fowleri hitfázisok és aspektusok szempontjainak figyelembevételével készítünk (SHF). A dolgozat eredményét összegezve megállapíthatjuk, hogy sem a kvantitatív kutatás, sem a kvalitatív kutatás nem tudja kimutatni, hogy a vallásosság hatását kiszűrve szignifikáns kapcsolat lenne a hitfejlődés és a szorongás között. Tehát kijelenthető, hogy a kutatás során nem igazolódik, hogy a hitfejlődés fázisváltozásai, ezzel párhuzamosan az istenkép változásai önmagukban szoros összefüggést mutatnak a szorongás szintjének alakulásával. A kvantitatív kutatásban alkalmazott saját hitfejlődési kérdőív (SHF) és a nemzetközi hitfejlődési skálák között pozitív összefüggés mutatkozik. Az SHF-nek ismertetjük a belső megbízhatósági mutatóját mely megfelelő szintűnek bizonyul.
- ItemOpen AccessHet Stipendium Bernardinum in alle tonarden bezongen(2012-02-21) Schinkelshoek, Wijnand Maarten; Kocsev Miklós; Postma Ferenc; KRE - Hittudományi Doktori IskolaDaniel Bernard Guilliamsz. hagyatékából 1761-ben alapították a Stipendium Bernardinumot. 1761. augusztus 18-án kelt végrendeletében Daniel Bernard 9000 £ tőkét adományozott azért, hogy anyagilag támogasson “néhány pfalzi (alsó-pfalzi, aminek Mannheim a fővárosa) és magyar református diákot, akik időről időre a Pfalzból és Magyarországról ebbe a városba Utrechtbe jönnek azért, hogy Utrechtben az egyetemen református teológiai tanulmányokat folytassanak”. A Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. 1761-1945 között majdnem 1100-an részesültek az alapítványból, olyan diákok, akik később lelkészek lettek, vagy akár egyetemen tanítottak, sőt, Magyarországon vagy Erdélyben püspökökként tevékenykedtek. Mindezek az emberek aztán megszerzett tudásukkal és tapasztalatukkal, valamint gyakran nagyszámú holland teológiai könyvükkel felvértezve tértek haza.
- ItemOpen AccessSustainability environmental Theology from the perspective of creation, ecology and eschatology(2010) Lassu Gábor; Szűcs Ferenc; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
- ItemOpen AccessA humanista Simon Gríner (Grynaeus) és Buda (1521-1523). Adalékok a magyarországi reformáció kezdeteihez(2007) Blázy Árpád; Ladányi Sándor; KRE - Hittudományi Doktori Iskola
- ItemOpen AccessMissional ecclesiology(2017) Park, Sung-Kon; Kool, Anne-Marie; Nagy Dorottya; KRE - Hittudományi Doktori Iskola