Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék by Title
Now showing 1 - 15 of 15
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Rácz-Antal Ildikó
- ItemOpen AccessA munkaügyi kapcsolatok, a munkát végző személyek kollektív jogainak érvényesülése a digitalizáció korszakában(2019) Rácz IldikóAz elmúlt mintegy öt év egyik legtöbbet taglalt újszerű munkajogi kérdései a gig-, sharing- vagy akár platform economy-nak nevezett gazdasági-társadalmi folyamat megjelenésével vannak összefüggésben. A széleskörű problémafelvetés mellett talán már egyértelművé vált, hogy a munkajogi jogalkotásnak – csak úgy, mint a jogalkalmazásnak, szociális partnereknek és a társadalom egészének – hosszabb távon reagálnia kell(ene) ezekre a változásokra (ha még nem is egyértelmű, hogy milyen formában és irányban). A gig-economy-ban munkát végző személyek munkajogi védelme számos szempont alapján alacsonyabbnak, kevésbé kiterjedtnek tekinthető, mint a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatottaké. Ezek közül egyik legkiemelkedőbb a „platform-munkások” kollektív érdekérvényesítésének és szervezkedésének a lehetősége. Jelen kutatás indokoltságát az adja, hogy a digitalizáció korában, különösképpen a platform-, applikáció-alapú munkavégzések esetében a munkát végző személyek (a legtöbb esetben nem nevezhetjük őket munkavállalónak) számos munkajogi garanciától meg vannak fosztva. A kutatás elsőként a dolgozatban használt alapfogalmakat tisztázza, majd a második fejezetben meghatározza és vizsgálja azokat az okokat, körülményeket, amelyek indokolják, hogy a platform-munkások is rendelkezzenek bizonyos „kollektív munkajogokkal” (különösképpen a szervezkedési szabadság és a kollektív fellépéshez és -alkuhoz való joggal, ezen jogok triásza nehezen választható el egymástól). Ezt követően a harmadik fejezetben a kérdés dogmatikai megalapozottságának vizsgálatára kerül sor: kiterjedhet-e és milyen formában az egyelőre klasszifikál(hatat)atlan munkát végző személyekre a taglalt jogok hatálya. A negyedik fejezetben, a gyakorlatban a munkaügyi kapcsolatok – sokszor a jogtól kvázi független – dinamikájában fellelhető új típusú szervezkedési formák (nem tisztán jogi alapú, például önszerveződésen alapuló szervezetek) előnyeinek és hátrányainak értékelésére, gyakorlati példák bemutatására kerül sor; többek között taglalva a kérdést, miszerint alkalmas-e egyáltalán a tradicionális szakszervezeti forma az újszerű kihívások kezelésére. Amennyiben igen, kérdés, hogy milyen feladatok várnak rájuk a jövőben. Az ötödik fejezet az ún. „szervezetlen szervezkedések” kérdéskörével foglalkozik: vagyis, hogy milyen formában, milyen jogi alapokkal gyakorolják a platform munkások a sztrájkhoz való jogot. A fentiekkel szoros összefüggésben áll a foglalkoztatással kapcsolatos jogok („employment rights”) alapvető emberi jogként való azonosítása és propagálása. Így a hatodik fejezet a kollektív jogok alapvető emberi jogként való értelmezésének lehetőségeivel és potenciáljával foglalkozik. A tanulmány egy összegző fejezettel zárul, ahol konklúzióként egy messzebbre mutató – a munkajog egészére gyakorolt – végkövetkeztetés felrajzolásával történik a téma összefoglalása. A kutatás legfőbb célja a digitalizáció munkaügyi kapcsolatokkal, „kollektív munkajogokkal” kapcsolatos súlyponti problémáinak kritikus elemzése, és annak vizsgálata, hogy milyen irányú fejlődés tapasztalható e tárgykörben nemzetközi vonatkozásban.
- ItemOpen AccessA platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata(2023) Rácz-Antal Ildikó
- ItemOpen AccessA szakszervezet jogállása a magyar munkajogban(Novissima Kiadó, 2022) Szabó Imre Szilárd
- ItemOpen AccessA társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok változásai 1997-től napjainkig(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Homicskó Árpád Olivér1989-től hazánkban is változások zajlottak a társadalombiztosítási-szociális ellátórendszerben. Az ellátórendszer működésének logikája azóta is folyamatosan alakul a mindenkori társadalmi kihívásoknak megfelelően. Az új társadalombiztosítási rendszer alapjainak a letétele az 1997-es évben kezdődött meg. Ennek során ugyanakkor a jogalkotó is figyelemmel volt azokra az előzményekre is, amelyek már 1989 óta alakították a társadalombiztosítás szabályozási környezetét. Az 1997-es társadalombiztosítási jogalkotási hullám keretében került elfogadásra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (amely az általános társadalombiztosítási elveket, szabályokat tartalmazza). Ezzel szoros összefüggésben került megalkotásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a kötelező magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (amely törvények a különös részi szabályokat határozzák meg a társadalombiztosítás keretében működő nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás vonatkozásában). Tanulmányomban az 1997-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan tekintem át a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás szabályainak főbb változásainak az állomásait.
- ItemOpen AccessA telemedicina alkalmazásának jogszabályi környezete Magyarországon(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Homicskó Árpád OlivérTanulmányomban a telemedicina jogszabályi környezetét kívánom feltárni Magyarországon. A XXI. században az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának lehetősége tovább fejlődik, a gyógyításban is fontos szerepe lesz az elektronikus-informatikai eszközök alkalmazásának. A gyógyítással együtt az orvosi technológia is rohamtempóban fejlődik, és ez előreláthatólag a jövőben sem fog változni. A technológiai fejlődés révén lehetővé válik, hogy korábban nem gyógyítható betegségek esetében is javuljon a túlélés esélye, a születéskori halandóság tovább csökkenjen és a várható élettartam is jelentősen kitolódjon, részben az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. Ez a fejlődés a működő egészségbiztosítási rendszereket is komoly kihívások elé állítja a jövőben, az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának új formái jelennek meg, a telemedicina előreláthatóan egyre nagyobb szerepet fog betölteni.
- ItemOpen AccessA „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Szabó Imre SzilárdAz állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. In the case of state- and municipality-owned companies providing public services, the 2021 salary increase was settled with a six-monthly delay, which was manifested in threeyear, so-called “income policy” agreements. However, for the purposes of this paper, the process became relevant mainly due to the aspect of labor relations and it also became suitable for a legal science analysis. In the course of this, within the available space limits, I discuss the process of salary negotiations (with its labor law content and consequences), the theoretical bases of the different collective labor law regulations regarding public assets, and finally, the newly emerging practical issues related to the strike rights regulation of this sector.
- ItemOpen AccessAtipikus munkajogviszonyok(ORAC Kiadó Kft., 2023) Szabó Imre Szilárd; Ferencz JácintAz atipikus jogviszonyok egy része visszavezethető a változó gazdasági viszonyokra, azon belül is a globalizált munkaerőpiac létrejöttére. E piacon a munkavállalónak más készségekkel kell rendelkeznie, mint a korábbi, szinte kizárólag nemzeti elvárásokat támasztó munkaerőpiacon, hiszen a multinacionális vállalatok megjelenése és a foglalkoztatásban betöltött szerepük növekedése változásra készteti a munkaerőt. A magyar és nemzetközi munkajogban a szabályozás elsődleges tárgya a hagyományos vagy tipikus munkaviszony. Ez az alapvető fontosságú munkaviszony határozatlan idejű, teljes munkaidőre szól, a munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló jogalany köti egymással, és a munkáltató által meghatározott helyen és időben, a munkáltató eszközeivel történő munkavégzésre jön létre. Ez a jogviszonytípus jelenti azt az alapot, amelyhez az eltérő jogviszonyokat mérjük és amely jogviszonyokat atipikusnak nevezünk. Így eltérésnek minősül minden olyan eset, amelyben a munkaidő a hagyományos munkajogviszonytól eltérően alakul, illetve amikor a napi munkaidőnek nincsen jelentősége. Időbeli eltérést jelent tehát a határozott időre, a részmunkaidőre vagy adott feladatra szóló szerződés, különösen pedig az alkalmi munkavállalás esetében az idénymunkára létrehozott jogviszony, de hasonlóan atipikusnak minősül például a többmunkáltatós, munkaerőkölcsönzésre létesített vagy távmunkára létrejövő jogviszony is.
- ItemOpen AccessAz egészségügyi ellátás visszautasításának jogának vizsgálata a magyar egészségügyi ellátásban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Homicskó Árpád OlivérTanulmányomban az egészségügyi ellátás visszautasításának jogát kívánom elemző módon bemutatni. A betegjogok között az önrendelkezéshez való jog kiemelten kezelendő, amelynek egyik részeleme az egészségügyi ellátás visszautasításának joga. Minden beteget megillet az önrendelkezés joga az egészségügyi ellátás igénybevétele során, az önrendelkezési jogot kizárólag csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet korlátozni. Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Az önrendelkezési jog esetében az ellátás visszautasításának joga már önálló betegjogként kerül kiemelésre és szabályozásra, ezzel is jelezve a fontosságát.
- ItemOpen AccessAz önfoglalkoztatók kollektív szerződéskötése a Bizottság új Iránymutatása szerint(Wolters Kluwer Hungary, 2023) Rácz-Antal Ildikó
- ItemOpen AccessBetegjogok, különösen az egészségügyi ellátáshoz való jog érvényesülése járványhelyzet idején(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Homicskó Árpád OlivérTanulmányomban a járványhelyzettel összefüggésben kívánom a betegjogokat vizsgálni. A betegjogok közül azokkal kívánok foglalkozni, amelyeket a járványhelyzet miatt kialakult veszélyhelyzet érinthet. A betegjogok közül kiemelten elemzem az egészségügyi ellátáshoz való jogot, amire a fertőző betegeknek alapvető joguk van, mindenkinek részesülnie kell a szükséges egészségügyi ellátásban. A járványok kezelése fontos kötelezettsége az államnak, a lakosság egészségi állapotának megőrzése alapvető kötelezettsége. Az egészségügyi ellátáshoz való jogon kívül azokat a betegjogokat is elemezni kívánom, amelyek esetében korlátozásokra van lehetőség a járványhelyzetben. Tanulmányomban rendszerezett keretek között bemutatásra kerül, hogy egy járványhelyzetben milyen állami beavatkozásokra van lehetőség a betegjogok korlátozása tekintetében, annak érdekében, hogy a kialakult helyzetet megfelelően kezelni lehessen. A jövőben úgy gondolom a jogalkotónak számolnia kell azzal, hogy rendszeresen olyan új típusú fertőző betegségek bukkanjanak fel, mint a COVID-19, amelynek gyógykezelése azonnal nem fog rendelkezésre állni, ugyanakkor a lakosságot mégis meg kell védenie, és az ehhez szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Az egészségügyi válsághelyzeti és az egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás esetére külön jogszabályi előírások irányadóak, amelyek a betegjogok érvényesülésére is hatással vannak.
- ItemOpen AccessLabour law and Metaverse –can they fit together?(Università di Bologna, 2023) Rácz-Antal IldikóThe paper focuses on some labour law questions which arise from work in the metaverse. The first question is whether meta-work could be the next new type of work as standard employment relationship, which is going through a transformation in general. Indeed, the idea of personal work – as a main pillar of the employment relationship – was challenged by platform work in the recent years, but metaverse seems to further question the old paradigms. The article shortly examines the question of wages, for instance, as the metaverse generally relies on cryptocurrency (CC) to pay for transactions and purchases. Subsequently, the paper mainly concentrates on the analysis of health and safety at work and of the discrimination ban in metaverse.
- ItemOpen AccessMég elégséges szolgáltatás a gyakorlatban – az elmúlt tizenhárom év „legnagyobb” személyszállítási sztrájkjának tanulságai(ORAC Kiadó Kft., 2023) Szabó Imre Szilárd
- ItemOpen AccessMunkajogi elvi kérdések(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Szabó Imre Szilárd
- ItemOpen AccessThe issues of managing the epidemic situation in the health care system in Hungary(Univerzitet u Novom Sadu, Pravni fakultet, 2022) Homicskó Árpád OlivérIn my study, I intend to explore the impact of the current epidemic situation on the health care system in Hungary. To this end, the legal environment applicable to the epidemic situation and the measures related to the health care system in the context of the epidemic situation will be presented. I think that in the 21st century and beyond, it will be increasingly important to deal with emerging epidemics, to which all countries must be able to respond appropriately. Managing the epidemic situations effectively and appropriately is in the interest of society as a whole. Furthermore, public health considerations are essential, and every country has to enhance efforts to fight epidemics. In the 21st century, states still have to consider their task to provide the necessary financial resources to combat epidemics. Health care systems should be suitable to meet public health and epidemiological considerations and the demands of general patient care.