Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék

Permanent URI for this collection

Browse

Recent Submissions

Now showing 1 - 5 of 15
  • Item
    Open Access
    Labour law and Metaverse –can they fit together?
    (Università di Bologna, 2023) Rácz-Antal Ildikó
    The paper focuses on some labour law questions which arise from work in the metaverse. The first question is whether meta-work could be the next new type of work as standard employment relationship, which is going through a transformation in general. Indeed, the idea of personal work – as a main pillar of the employment relationship – was challenged by platform work in the recent years, but metaverse seems to further question the old paradigms. The article shortly examines the question of wages, for instance, as the metaverse generally relies on cryptocurrency (CC) to pay for transactions and purchases. Subsequently, the paper mainly concentrates on the analysis of health and safety at work and of the discrimination ban in metaverse.
  • Item
    Open Access
  • Item
    Open Access
    A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire
    (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Rácz-Antal Ildikó
  • Item
    Open Access
    A munkaügyi kapcsolatok, a munkát végző személyek kollektív jogainak érvényesülése a digitalizáció korszakában
    (2019) Rácz Ildikó
    Az elmúlt mintegy öt év egyik legtöbbet taglalt újszerű munkajogi kérdései a gig-, sharing- vagy akár platform economy-nak nevezett gazdasági-társadalmi folyamat megjelenésével vannak összefüggésben. A széleskörű problémafelvetés mellett talán már egyértelművé vált, hogy a munkajogi jogalkotásnak – csak úgy, mint a jogalkalmazásnak, szociális partnereknek és a társadalom egészének – hosszabb távon reagálnia kell(ene) ezekre a változásokra (ha még nem is egyértelmű, hogy milyen formában és irányban). A gig-economy-ban munkát végző személyek munkajogi védelme számos szempont alapján alacsonyabbnak, kevésbé kiterjedtnek tekinthető, mint a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatottaké. Ezek közül egyik legkiemelkedőbb a „platform-munkások” kollektív érdekérvényesítésének és szervezkedésének a lehetősége. Jelen kutatás indokoltságát az adja, hogy a digitalizáció korában, különösképpen a platform-, applikáció-alapú munkavégzések esetében a munkát végző személyek (a legtöbb esetben nem nevezhetjük őket munkavállalónak) számos munkajogi garanciától meg vannak fosztva. A kutatás elsőként a dolgozatban használt alapfogalmakat tisztázza, majd a második fejezetben meghatározza és vizsgálja azokat az okokat, körülményeket, amelyek indokolják, hogy a platform-munkások is rendelkezzenek bizonyos „kollektív munkajogokkal” (különösképpen a szervezkedési szabadság és a kollektív fellépéshez és -alkuhoz való joggal, ezen jogok triásza nehezen választható el egymástól). Ezt követően a harmadik fejezetben a kérdés dogmatikai megalapozottságának vizsgálatára kerül sor: kiterjedhet-e és milyen formában az egyelőre klasszifikál(hatat)atlan munkát végző személyekre a taglalt jogok hatálya. A negyedik fejezetben, a gyakorlatban a munkaügyi kapcsolatok – sokszor a jogtól kvázi független – dinamikájában fellelhető új típusú szervezkedési formák (nem tisztán jogi alapú, például önszerveződésen alapuló szervezetek) előnyeinek és hátrányainak értékelésére, gyakorlati példák bemutatására kerül sor; többek között taglalva a kérdést, miszerint alkalmas-e egyáltalán a tradicionális szakszervezeti forma az újszerű kihívások kezelésére. Amennyiben igen, kérdés, hogy milyen feladatok várnak rájuk a jövőben. Az ötödik fejezet az ún. „szervezetlen szervezkedések” kérdéskörével foglalkozik: vagyis, hogy milyen formában, milyen jogi alapokkal gyakorolják a platform munkások a sztrájkhoz való jogot. A fentiekkel szoros összefüggésben áll a foglalkoztatással kapcsolatos jogok („employment rights”) alapvető emberi jogként való azonosítása és propagálása. Így a hatodik fejezet a kollektív jogok alapvető emberi jogként való értelmezésének lehetőségeivel és potenciáljával foglalkozik. A tanulmány egy összegző fejezettel zárul, ahol konklúzióként egy messzebbre mutató – a munkajog egészére gyakorolt – végkövetkeztetés felrajzolásával történik a téma összefoglalása. A kutatás legfőbb célja a digitalizáció munkaügyi kapcsolatokkal, „kollektív munkajogokkal” kapcsolatos súlyponti problémáinak kritikus elemzése, és annak vizsgálata, hogy milyen irányú fejlődés tapasztalható e tárgykörben nemzetközi vonatkozásban.