2024. XI. 3-4.

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/1532

Browse

Now showing 1 - 20 of 20

Open Access
A büntetőeljárás egyszerűsítésének hatása a sértett jogaira
(2024/2-3.) Dobrocsi Szilvia
A büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének igénye végigkíséri a büntetőeljárásunk fejlődését. Ha áttekintjük a büntetőeljárás hazai sza- bályozásának változásait, azt látjuk, hogy a büntetőeljárási szabályok első kodifikációja, az 1896. évi XXXIII. törvénycikk óta a jogalkotó folyamatosan az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére törekszik. A hazai jogunkban a gyorsítás és az egyszerűsítés kéz a kézben jár. A Be. kodifikációja során is különös figyelmet fordított a jogalkotó az eljárások időszerűségének biztosítá- sára. A büntetőeljárások gyorsítása és egyszerűsítése a kodifikáció prioritása lett. A büntetőeljárás gyorsítása, valamint a terhelt beismerő vallomásához kötött egyszerűsítése azonban minden további védelem mellett is a sértett jogérvényesítésének korlátját jelentheti. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a sértett éppen azért nem képes a büntetőeljárásban biztosított jogainak érvényesítésére, mert egészen egyszerűen nincs rá lehetősége abban a gyorsabban lefolytatott, hamarabb befejezett eljárásban, amelyre a törvény a terhelt részvételével lehetőséget ad. A vizsgálódás alapkérdése, hogy vajon a sértetti jogok érvényesíthetők-e maradéktalanul a hatályos Be. által szabályozott, gyorsabb és egyszerűbb eljárásban. A tanulmány külön foglalkozik a büntetőjogi mediáció kérdésével.
Open Access
A horizontális hatály kiépülésének buktatói az adatvédelmi ombudsman jogfejlesztő tevékenységében
(2024/2-3.) Bán-Forgács Nóra
Ez a tanulmány az adatvédelmi jog horizontális hatályával foglalkozik. Célja kettős, egyrészt be szeretnénk mutatni a személyes adatok példáján keresz- tül az alapjogok érvényesülésének horizontális jellegét, rámutatva, hogy ez inherens része már a korai alapjogvédelmi dogmatikának, jóval a GDPR megjelenése előtti időszakban is. Másrészt érdekes kortörténeti látképet igyekszünk felvázolni az adatvédelmi ombudsman privát szférával szemben folytatott küzdelmeiről, egészen a korai időktől az új adatvédelmi hatóság felállításáig.
Open Access
A kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzatához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat elemző bemutatása
(2024/2-3.) Kiss Annamária
A hatályos büntetőtörvénykönyv a XX., „A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” című fejezetében rögzíti a családi egysé- get, valamint a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, mint védendő jogtárgyakat veszélyeztető, sértő deliktumok körét. A Btk. XX. fejezetében szereplő, a gyermekek érdekét sértő bűncselekmények a gyermekek családban való, kielégítő nevelkedéséhez fűződő jogát és a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését veszélyeztetik, vagy sértik. A gyermekek érdekét sértő bűncselekmények körében kiemelt jelentő- sége van a kiskorú veszélyeztetése bűntettének, amely a kiskorú fejlődését veszélyeztető magatartásokat rendeli büntetni. A kiskorú veszélyeztetése az egyik leggyakoribb kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény. A kiskorú veszélyeztetése kerettényállás, ezért annak jellegéből adódóan a tartalmát más jogágakhoz tartozó jogszabályi rendelkezések, valamint a jogrendszeren kívüli normák, erkölcsi szabályok, társadalmi szokások töltik ki, ezért az egyes tényállási elemek pontos értelmét, definícióját a büntető törvénykönyv nem határozza meg egyértelműen. Erre tekintettel a jogtu- dományra és a bíróság ítélkezési gyakorlatára hárul tehát az szerep, hogy a törvény normaszövegét értelmezze és a törvényi tényállás elemeihez kap- csolódó különféle társadalmi tényezők, körülmények, magatartások egységes értékelését elvégezze, azok gyakorlati jelentőségét meghatározza. A tanulmány célja a Btk. 208. §-ban szabályozott kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás dogmatikai elemzésének bemutatása a releváns bírói gyakorlat egyidejű ismertetésével.
Open Access
A közokirat-hamisítás dogmatikája és ítélkezési gyakorlata
(2024/2-3.) Bérces Viktor
Az utóbbi évtizedek hazai jogirodalmában és ítélkezési gyakorlatában vitatott kérdésként merült fel a közokirat-hamisítás elkövetési magatartásainak, a közokirat fogalmának, valamint e bűncselekmény körében felmerülő halma- zati kérdéseknek az értelmezése. Nem véletlen, hogy a Kúria számos jogeset kapcsán érintette e szempontokat. E tanulmány elsősorban a szóban forgó dogmatikai kérdések tisztázására, valamint a legfőbb bírói fórum ítélkezési gyakorlatának elemzésére fókuszál, amelynek során a szerző célja a legújabb eseti döntések, illetőleg a témában gyakran hivatkozott szerzők álláspontjai- nak ismertetése és elemzése.
Open Access
Aktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die deutsche Perspektive
(2024/2-3.) Katharina Lugani
The following article presents five selected decisions on recognition and enforcement from the proliferating German case law on the Brussels Ia Regulation in the period 2022-2023. Two of them concern the relationship between the Brussels Ia Regulation and the EuVTVO, a third concerns the distinction between a judgement and an enforcement measure and the consequences of failing to comply with the attachment enforcement peri- od, a fourth the significance of the form set out in Annex I and the fifth the
Open Access
Aktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die europäische Perspektive
(2024/2-3.) Matthias Neumayr
According to the prevailing view to date, judgements issued in a Member State that declare foreign judgements enforceable are not subject to recog- nition and enforcement under the Brussels Ia Regulation 2012 (“exequatur sur exequatur ne vaut”). Among other things, this prevents third-country judgements from circulating throughout the EU by circumventing national recognition and enforcement requirements. In two recent judgements, the ECJ has strongly relativised this view and qualified an English ‘confirmation judgment’ and an English merger decision as judgements that can, in princi- ple, be enforced in other member states in accordance with Art 39 Brussels Ia Regulation. At the same time, as a corrective measure, it provided for a rather far-reaching possibility of refusing to recognise and enforce a judgment due to a violation of public policy. Unfortunately, the ECJ’s opinion leads to legal fragmentation and legal uncertainty.
Open Access
Aktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die österreichische Perspektive
(2024/2-3.) Thomas Garber
This article presents and analyses the current decisions of the Austrian Supreme Court on recognition and enforcement under the Brussels Ia Regulation and the LGVÜ. The focus is on the question of when the scope of application of the
Open Access
Anerkennung und Vollstreckung ausländischer Beschlüsse in Ungarn
(2024/2-3.) Arató Balázs
In the present study, I will analyse the current Hungarian regulation under which it is currently possible to enforce foreign court decisions and other decisions that also fall into this category, i.e. those issued outside the territory of Hungary. The aim of my analysis is also to identify cases in case law where the Hungarian courts refused to declare a foreign decision enforceable (issue a certificate of enforceability), although the legal basis for enforcement – at
Open Access
Az erdélyi kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben
(2024/2-3.) Hermann Róbert
Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc sajátos intézményei közé tartozott a kormánybiztosság rendszere. Az intézmény a forradalmi közigazgatás sajátos alkotása volt. 1848 szeptemberéig a végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolattartást szolgálta, a Batthyány-kormány lemondása után pedig – a végrehajtó hatalom átalakulásából következően – a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egyaránt részt vett kialakulásában. Eredetében és súlyában jelentősen különbözött mind feudális kori előzményeitől, mind a francia forradalom kormánybiztosi intézményétől. Az alábbi tanulmány a királyi, majd kormánybiztosi intézmény erdélyi vonatkozásait tekinti át a szakirodalom és a forráskiadványok alapján.
Open Access
D. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini a voluntas referenciájaként
(2024/2-3.) Giovannini Máté
A jogalany belső akaratelhatározásának (voluntas) kérdése már a római jogtudósokat is foglalkoztatta, később pedig a romanisztika kitüntetett figyelmében részesült. A forgalmi életben az ügyletben érdekelt fél gyakran nem közvetlenül, hanem képviselője útján vett részt. Az ügyintézésre felkért személy az ügy ura (dominus negotii) akaratának ismerete alapján jognyilatko- zatot tett, tranzakciókat bonyolított le. A más érdekét szolgáló ügyvitel gyakran megbízási szerződés (mandatum) keretében valósult meg. Előfordult azonban, hogy a dominus negotii tudta nélkül, valaki más megbízás és egyéb jogosultság hiányában járt el helyette ügyeiben. Ebben az esetben a megbízás nélküli ügyvivő (negotiorum gestor) rendszerint nem rendelkezett biztos információkkal az ügy ura akaratáról. A következő elemzés középpontját képező Digesta-fragmentum egy olyan tényállást rögzít, melyben a negotiorum gestornak beavatkozása előtt kivételesen lehetősége nyílik a dominus negotii akaratának megismerésére.
Open Access
Dósa Elek (1803–1867) kéziratai a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kézirattárában
(2024/2-3.) Kolumbán Judit
A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek (1803–1867) erdélyi jogtudós kéziratait a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből. A 35 kéziratot számláló gyűjtemény főleg magyar és latin nyelvű eredeti és pár másolati kéziratot tartalmaz. A dokumentumok nagy része kéziratban maradt. A Dósa Elek 220. születésnapja tiszteletére Budapesten rendezett tudományos konferencia alkalmat adott a gyűjteményünkben található kéziratok részletesebb számbavételére, amelyek között a szerző munkáinak legreprezentatívabb műveit is megtaláljuk. A tanulmány a gyűjteményünkben őrzött Dósa-kéziratok katalógusát is tartalmazza.
Open Access
Dósa Elek és a szászok jogai
(2024/2-3.) P. Szabó Béla
Az írás célja, hogy megvizsgálja, hogyan viszonyult az erdélyi szászok ingatag- gá vált jogi helyzetéhez a neves 19. századi erdélyi jogtudós, Dósa Elek. Az erdélyi szászok századokon keresztül zárt nyelvi, egyházi és jogi közösségét a 18-19. század fordulójától kezdődően olyan sokkhatások érték, amelyek révén a közösség elveszítette az erdélyi államon belüli privilegizált helyzetét és lassanként egy nemzeti kisebbséggé vált. Érdekes megvizsgálni, hogy Dósa, a magyar jogtudós a három együtt élő nemzet (magyarok, székelyek, szászok) jogi helyzetét elemezve mit érzékelt ezekből a folyamatokból.
Open Access
Dósa Elek jogbölcseleti nézetei
(2024/2-3.) Szabadfalvi József
A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek erdélyi jogtudós jogbölcseleti nézeteit. Dósa munkássága alapvetően nem elméleti irányultságú. Ugyanak- kor hatottak rá a 19. század nagy jogelméleti irányzatai, mint a kanti észjogi iskola, a történeti jogi szemléletmód, illetve a benthami utilitarizmus. Az életmű jobb megértéséhez fontos feltárni mindezek hatását.
Open Access
Dósa Elek utazása és a korabeli német jogtudomány
(2024/2-3.) Nagy Péter
Apja halálát követően Dósa Elek lett a marosvásárhelyi kollégium jogi tanára. Az oktatói feladatokra való felkészülés keretében fél évet töltött azzal, hogy felkeresse a legfontosabb német egyetemeket, professzorokat, és megismerje a kortárs jogtudomány legfontosabb irányzatait. A nemrég előkerült útinapló tanúsága szerint Dósa számos egyetemen látogatást tett, és a korszak meghatározó gondolkodói közül számossal személyesen is találkozott. Az út jelentős hatást gyakorolt az erdélyi jogtudósra. A tanulmány célja az, hogy számba vegye azokat a fontosabb tudósokat és különösen jogtudósokat, akikkel Dósa személyesen is találkozott.
Open Access
Egy marosvásárhelyi jugtudor és politikus: Dósa Elek tevékenysége az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt és a megtorlás éveiben
(2024/2-3.) Somogyi Gréta
Dósa Elek – édesapja, Dósa Gergely nyomdokaiba lépve – az erdélyi református joggyakorlat egyik legkiválóbb szaktekintélye volt a 19. században. 1829-ben Pesten jogtudorrá avatták, és ezzel ő lett Erdélyben az első, aki hivatalosan is ezt a címet birtokolta. Bár nem volt politikusi alkat, és nem is vonzotta ez a pálya, elfogadta kinevezését Csány László teljhatalmú országos biztostól a Brassó-vidéki kormánybiztosi pozícióra. Az első irat május 4-ei keltezésű (ekkor kezdte el munkásságát), az utolsó pedig június 20-ai, amelyben a távozását latolgatja a bekövetkezett események (az oroszok bevonultak Brassóba) miatt. Hagyatéka a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári fiókjában (Direcţia Judeţeană a Archivelor Naţionale) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ta- lálható, ennek segítségével pályaképe – ha nem is hiánytalanul, de – felvázolható. Ez a másfél hónapos tevékenység komoly hatást gyakorolt későbbi pá- lyájára, hiszen a megtorlás időszakában megfosztották tanári tisztségétől, elkobozták vagyonát, börtönbe zárták.
Open Access
Kialkudott igazság? Gondolatok az egyezségkötés büntetőeljárásban szabályozott lehetőségéről
(2024/2-3.) Gyüre Bettina
Mi az igazság? E kérdés mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A vizsgálódás dimenzióját a büntető igazságszolgáltatás területére szűkítve azonban már nem pusztán az ’igaz- ság’1 fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Az eltérő paradigmák alapján szerveződő eljárások ugyanis eredendően másképpen közelítik meg az igazság, az igazságkeresés jelentősége, s így a büntetőeljárásban a terhelttel köthető megállapodások lehetőségének kér- dését is. A tanulmány elsősorban leíró és összehasonlító módszerrel veszi górcső alá a terhelt és az állami vádhatóság között köthető megállapodás bölcsőjeként ismert amerikai szakirodalmat, majd vetíti rá arra az egyez- ségkötés magyar jogszabályban rögzített módját, melyből a szerző általános jellegű következtetéseket igyekszik levonni.
Open Access
Közjószolgálat
(2024/2-3.) Szólláth Bernadett
A végső idők eljövetelének időbeli kitolódása, ha úgy tetszik az eszkatológikus horizont tágulása szükségszerűen magával hozza, hogy az egyház a köztes időben érvényesülő világi rend, a kormányzás és a társadalmi működés felé fordítsa tekintetét és saját értékrendszerében fogalmazza meg azokkal szembeni alapvetéseit. A hitet és hívőket közösségbe foglaló egyház a kezdetektől – tehát már az intézményesülése előtt is – a hívek számára egzisztenciális kérdésekre, az evilági létezés dilemmáira is keresi a válaszokat, melyek meghatározóvá válnak a világi hatalomra nézve is. A kegyelem és törvény, az egyház és az állam viszonyának mátrixa és benne a jogi értelemben vett állam és a lelki értelemben vett ország „kettős állampolgárai”, a keresztény hívők helye, a világi hatalom és az egyén kölcsönös viszonyulása, a helyes kormányzás és a földi élet során való helyes cselekvés olyan kérdések, amelyeket helytelen lenne – legalábbis a keresztény államokban – a keresztény hittől függetlenül értelmezni. A tanulmány ezekre az ezekre a kérdésekre adott válaszokat rendszerezi, a kölcsönhatás történelmi ívét mutatja be.
Open Access
Unio Trium Nationum. Natio Transylvanica (?)
(2024/2-3.) Fazakas Zoltán József
Az Erdélyi Nagyfejedelemség önálló államfejlődésének utolsó évtizedeiben a rendi eredetű széttagoltság és a nemzeti eszme megjelenésének kihívása- ival szembesült. Az erdélyi állam e tárgyban végül alkotmányfejlődésének betetőzéseként a középkori alkotmányos rendszerét sajátos megoldással újította meg, amely alapjaiban tért el az anyaország nemzetiségi kérdésre adott válaszától. Az Unio Trium Nationum törékeny alkotmányjogi rendszerét Erdélyben felváltotta jogalkotási szinten egy a korszellemnek megfelelő új, a modern nemzeti eszme elemeit integráló alkotmányos környezet, amely egy multikulturális állam képét vetítette előre. Az a körülmény, hogy ez az államszervezet végül nem teljesedhetett ki mégis napjainkra ható üzenetet hordoz magában, nevezetesen a nemzeti kisebbségek kérdésének tartalmi egyenlőség és alkotmányosság útján való megoldásának legitimitását.
Open Access
Vorwort zu den Beiträgen über die Anerkennung und Vollstreckung ausländischer Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO
(2024/2-3.) Arató Balázs
Open Access
Zur Anerkennung und Vollstreckung ausländischer Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO aus der perspektive der tschechischen höchstgerichte
(2024/2-3.) Eva Dobrovolná
This paper deals with the current case law of the Czech Supreme Court on the recognition and enforcement of judgments under Regulation (EU) No 1215/2012 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters. It first describes the course of the proceedings and the basic conclusions of the Supreme Court and then analyses these opinions. The paper considers the sustainability of the legal opinions in relation to more recent case law of the CJEU, in particular in Case C-568/20 (J v H-Limited).