Japanológia
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Japanológia by Title
Now showing 1 - 20 of 30
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessA hagyományos kabuki és shinpa háborúja a 19–20. század fordulóján(2017) Doma Petra
- ItemOpen AccessA Kabuki Pose in Sculptures of Auguste Rodin(2022) Doma PetraHanako (Ōta Hisa, 1868–1945) was an insignificant member of a small Japanese theatrical troupe when she was discovered by the well-known dancer, Loïe Fuller, who after seeing Hanako’s death scene, decided to become her impresario. Thereafter, Fuller organised each of Hanako’s European tours and wrote for her many Japanese-style dramas that always ended with the cruel but utterly expressive death of the protagonist. Hanako met Auguste Rodin, the famous sculpture, at the Marseille Colonial Exhibition in 1906. The master was fascinated by Hanako’s performance and tried to sculpt the ‘death face’ that she expressed during her death scenes. This face, with a weird expression, was most probably a nirami, which is a type of mie pose in kabuki theatre. Rodin created numerous busts and faces from different materials trying to capture the emblematic moment when Hanako saw death. The present paper examines the short but interesting period of Hanako’s Western career, focusing on her meeting with Rodin. I use their story as a unique and symbolic illustration of Japanese artists’ efforts to transform themselves and their art to ‘match’ the Western eye and of the ways in which the West was looking for verification of its preconceptions of the ‘strange’ and ‘exotic’ East in the early 1900s.
- ItemOpen AccessA kulturális és nemzeti identitás megfogalmazása Japánban és Közép-Európában a 18-19. században(2016) Farkas Mária IldikóKokugaku of the Edo period can be seen as a key factor in defining cultural (and national) identity based on Japanese cultural heritage in the 18th and early 19th centuries. Kokugaku focused on Japanese classics, on exploring, studying and reviving (or even inventing) ancient Japanese language, literature, myths, history and also political ideology. ‘Japanese culture’ as such was distinguished from Chinese (and all other) cultures, and thus ‘Japanese identity’ was defined. Meiji scholars used kokugaku conceptions of Japan to construct a modern nationalism that was not simply derived from Western models and was not purely instrumental, but made good use of pre-modern and culturalist conceptions of community. The role of pre-modern cultural identity in the formation of modern Japanese (national) identity – following mainly Miroslav Hroch’s comparative and interdisciplinary theory of national development – can be examined in comparison with the ‘national awakening’ movements of the peoples of EastCentral Europe. Before modernity, in the shadow of a cultural and/or political ‘monolith’ (China for Japan, and Germany for Central Europe), ethnic groups or communities started to evolve their own identities with cultural movements focusing on their own language and culture, thus creating a new type of community, the nation. A comparative examination of texts (discourses) illustrates that similar modes of argumentation (narratives) can be identified in these movements: ‘language’ as the primary bearer of collective identity, the role of language in culture and ‘culture’ as the main common attribute of the community; as well as similar aspirations to explore, search and develop the native language, ‘genuine’ culture, and ‘original’ traditions. This comparative research offering ‘development patterns’ for interpretation can help us understand how ‘cultural identity’ played an important role in the formation of national identity, with its effect (‘cultural nationalism’) present even today in Japan and in Central Europe, too.
- ItemOpen AccessA kulturális és nemzeti identitás megfogalmazása Japánban és Közép-Európában a 18-19. században(2016) Farkas Mária Ildikó
- ItemOpen AccessA neveléstudomány társszerzői együttműködéseinek hálózatai hazai és nemzetközi folyóiratokban(2018) Molnár Pál; Tóth Edit; Pintér Henriett
- ItemOpen AccessA pragmatika és a fordítástudomány köztes terei (a japán-magyar nyelvpár viszonylatában)(Scientia, 2019) Dr. Somodi Júlia
- ItemOpen AccessA pragmatika és a fordítástudomány köztes terei (a japán-magyar nyelvpár viszonylatában)(Scientia, 2019) Somodi Júlia
- ItemOpen AccessA turánizmus(1993) Farkas Mária Ildikó
- ItemOpen AccessA turánizmus(1993) Farkas Mária Ildikó
- ItemOpen AccessAncient Coins of Japan(2022) Lázár MariannaThis paper aims to investigate the origins of ancient coins of Japan (until the 10th century CE), introduce the characteristics of their design and patterns, and examine their role in early Japanese culture and public administration, while briefly introducing the ancient Chinese coins that served as inspiration. Japan adopted numerous ancient Chinese cultural practices during the Asuka and Nara periods (538–794 CE). Especially from the second half of the 7th century to the 8th century CE, Japan introduced various social systems from the Tang dynasty in order to build a centralised government. Japanese nobles recognised the importance of metallic currency, leading to some silver and bronze coin production at the second half of the 7th century CE, including that of Mumon Ginsen and Fuhonsen coins. Scholars believe that they were modelled after ancient Chi nese coins. The mintage was regarded as an essential tool for the Japanese government to display the independence and the authority of the nation, both inside and outside the country. The system of the first official imperial currency (Kōchōsen) was introduced to Japan in the early 8th century CE and inspired by the Kāiyuán Tōngbǎo cash coins of the Tang dynasty. The oldest known offi cial Japanese imperial coinage is the Wadō Kaichin. In the second half of the 8th century CE, the national currency was reformed, and silver and gold cash coins were introduced. However, by the end of the 10th century CE, Japan subsequently suspended the mintage and circulation of coins.
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessEgy férfi tekintet által konstruált japán színésznő: Hanako mint hősnő (?) Mori Ōgai novellájában(ELTE Eötvös Collegium, 2020) Doma PetraA Japanese Actress constructed by a male gaze – Hanako as a heroine (?) in a short story by Ōgai Mori Hanako (1868–1945) was one of the most successful Japanese actresses of the early 20th century. She never acted on a Japanese stage as a renowned actress, but she performed her Japanese-style dramas on almost all the major European stages. Her fame was due to three people: Loïe Fuller, August Rodin and Ōgai Mori. A pencil sketch proves that Hanako was drawn nude while dancing by Rodin. Nevertheless, we do not know the circumstances of this occasion. The only description we have is a short story written by Mori in 1910, but this seems to be completely fictional. This paper includes the first Hungarian translation and an analysis of the short story. I focus on the tools that Mori used to place East and West on the same level, avoiding the stereotypes of Japan popular at the time.
- ItemOpen AccessFérfiak és nők: az onnagata-vita jelentősége és hatása a kabukira(2022) Doma Petra
- ItemOpen AccessFordítói jelenlét a japán filmek magyar fordításában(2013) Dr. Somodi JúliaVenuti 1995-ben megjelent műve óta gyakori téma a fordítástudományban a fordítói láthatatlanság kérdése. A tanulmány az audiovizuális fordításban megjelenő fordítói jelenlétet vizsgálja a japán megszólító nyelvi elemek magyar fordításán keresztül. Az elemzéshez különböző műfajú japán filmek fordítását vettem alapul, és azt vizsgáltam, hogy az audiovizuális fordítás egyes típusaiban a fordító a honosítást vagy az elidegenítést részesíti-e előnyben. A fordítói láthatatlanságot szem előtt tartva azt is vizsgálom, hogyan jelenik meg a pozitív és negatív udvariasság a japán megszólítások magyar fordításában. Az elemzés során figyelembe vettem a szinkron, filmfelirat, valamint a rajongói fordítás műfaji sajátosságait, a honosító és az elidegenítő (nyílt és rejtett) fordítás jellemzőit. Az elemzés eredménye egybecseng az audiovizuális fordítás egyes típusaiban alkalmazott, fordítási technikákat érintő megállapításokkal. A szinkronra a honosító eljárás jellemző, a fordító a célnyelvi normát tartotta szem előtt, a fordítói láthatatlanságra törekedett. A filmfelirat jóval több idegenszerű elemet tartalmazott. A rajongói fordítás élt leginkább az elidegenítő fordítási technikával, a japán megszólító elemek túlnyomó többsége lefordítatlanul került át a magyar verzióba. Hasonló eredményt hozott a pozitív és a negatív udvariasság fordításban való megjelenését vizsgáló elemzés is: a szinkronba számos olyan pozitív udvariasságot tükröző megszólító elemet toldott be a fordító, amely a forrásnyelvi szövegben nem szerepelt. A forrásnyelvi normához ragaszkodó rajongói fordítás pedig egyáltalán nem tartalmazott kedveskedő, becéző megszólításokat.
- ItemOpen AccessFordítói jelenlét a japán filmek magyar fordításában(2013) Somodi Júlia
- ItemOpen AccessInkulturációs zsenialitás vagy melléfogás? Halotti kultusz a japán kereszténységben(Eötvös Collegium, 2022) Pataki-Tóth Angelika
- ItemOpen AccessJapán modernizációjának előzményeihez(2013) Farkas Mária Ildikó
- ItemOpen AccessJapán modernizációjának előzményeihez(2013) Farkas Mária Ildikó
- ItemOpen AccessLeibniz és a Változások Könyve(2015) Soós Sándor