A katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján

Simple item page
dc.contributor.authorSarnyai Csaba Máté
dc.contributor.departmentSzabadbölcsészet Tanszék
dc.contributor.departmentMűvészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet
dc.contributor.institutionKRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
dc.date.accessioned2024-05-02T11:54:26Z
dc.date.available2024-05-02T11:54:26Z
dc.date.issued2021
dc.description.abstractJelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást.
dc.format.page9 p
dc.identifier.citationSarnyai Csaba Máté: A katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján. In: Pap Tibor (szerk.): Az első száz év. A kisebbségi magyar identitás szervezeti és intézményi kontextusa a Vajdaságban. Szabadka, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021. 7-15 p.
dc.identifier.isbn9788681896044
dc.identifier.mtmt32162784
dc.identifier.uri https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/1122
dc.languagemagyar
dc.language.isohu
dc.publisherVajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ
dc.relation.ispartofPap Tibor (szerk.): Az első száz év. A kisebbségi magyar identitás szervezeti és intézményi kontextusa a Vajdaságban. Szabadka, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021. 278 p.
dc.subjectDélvidék ; egyháztörténet ; kisebbség
dc.subject.mabBölcsészettudományok::Történelemtudományok
dc.titleA katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján
dc.typeBook chapter
Files
Original bundle
Now showing 1 - 1 of 1
Thumbnail Image
Name:
32162784_Sarnyai Csaba Máté.pdf
Size:
594.28 KB
Format:
Adobe Portable Document Format
Description:
Download
Collections
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (Tudományos publikációk BTK) - Faculty of Humanities and Social Sciences