Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026)

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/15792

Browse

Browsing Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026) by Author "Dénes Zoltán"

Now showing 1 - 1 of 1
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az antigypsyism vizsgálata a nemzetközi és európai normarendszerben
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Dénes Zoltán; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református Egyetem
    A tanulmány célja, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés kérdéseit jogi szemszögből vizsgálja, különös figyelmet fordítva arra, hogy a nemzetközi és európai emberi jogi normarendszer – így elsősorban az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió intézményi keretei – miképpen képesek értelmezni, jogilag megragadni és szankcionálni a roma közösségek ellen irányuló strukturális diszkriminációt. A vizsgálat során kulcskérdés, hogy az antigypsyism terminológia milyen mértékben integrálódott a releváns jogforrásokba, továbbá, hogy a bírói fórumok milyen értelmezési gyakorlatot alakítottak ki a diszkriminációs forma felismerésére és orvoslására. Felmerül a kérdés, hogy jogilag leírható-e az antigypsyism mint önálló diszkriminációs kategória, vagy kizárólag a meglévő általános antidiszkriminációs normák keretében értelmezhető. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben jelentkezik az antigypsyism a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban, bírósági döntésekben, illetve intézményi fellépésekben mint strukturális, állami felelősséggel terhelt jogsértés. A tanulmány igyekszik feltérképezni, hogy milyen jogalkotási, jogalkalmazási és intézményi javaslatok fogalmazhatók meg annak érdekében, hogy a romaellenesség ne csupán morális, hanem jogilag szankcionálható, rendszerszintű jogsértésként jelenjen meg a nemzetközi jogrendben. A kutatás módszertana normatív és dogmatikai megközelítésű. A tanulmány a releváns nemzetközi szerződéseket, bírósági döntéseket, valamint a különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió) ajánlásait elemzi, és e dokumentumok alapján kíván jogi következtetéseket levonni az antigypsyism jogi megragadhatóságáról, valamint a diszkriminációs jog fejlődési irányairól. A tanulmány zárásként de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz a kodifikáció, a jogalkalmazás és az intézményi válaszok területén.