Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026) by Title
Now showing 1 - 19 of 19
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessAz antigypsyism vizsgálata a nemzetközi és európai normarendszerben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Dénes Zoltán; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemA tanulmány célja, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés kérdéseit jogi szemszögből vizsgálja, különös figyelmet fordítva arra, hogy a nemzetközi és európai emberi jogi normarendszer – így elsősorban az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió intézményi keretei – miképpen képesek értelmezni, jogilag megragadni és szankcionálni a roma közösségek ellen irányuló strukturális diszkriminációt. A vizsgálat során kulcskérdés, hogy az antigypsyism terminológia milyen mértékben integrálódott a releváns jogforrásokba, továbbá, hogy a bírói fórumok milyen értelmezési gyakorlatot alakítottak ki a diszkriminációs forma felismerésére és orvoslására. Felmerül a kérdés, hogy jogilag leírható-e az antigypsyism mint önálló diszkriminációs kategória, vagy kizárólag a meglévő általános antidiszkriminációs normák keretében értelmezhető. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben jelentkezik az antigypsyism a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban, bírósági döntésekben, illetve intézményi fellépésekben mint strukturális, állami felelősséggel terhelt jogsértés. A tanulmány igyekszik feltérképezni, hogy milyen jogalkotási, jogalkalmazási és intézményi javaslatok fogalmazhatók meg annak érdekében, hogy a romaellenesség ne csupán morális, hanem jogilag szankcionálható, rendszerszintű jogsértésként jelenjen meg a nemzetközi jogrendben. A kutatás módszertana normatív és dogmatikai megközelítésű. A tanulmány a releváns nemzetközi szerződéseket, bírósági döntéseket, valamint a különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió) ajánlásait elemzi, és e dokumentumok alapján kíván jogi következtetéseket levonni az antigypsyism jogi megragadhatóságáról, valamint a diszkriminációs jog fejlődési irányairól. A tanulmány zárásként de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz a kodifikáció, a jogalkalmazás és az intézményi válaszok területén.
- ItemOpen AccessBeszámoló a jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozójáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA hazai jogtudományi folyóiratok közötti széleskörű szakmai párbeszéd megszervezése példa nélküli az utóbbi évtizedekben. A 21. század különleges kihívások elé állítja a tudományos közösséget és a tudományos folyóiratokat, amelyek megvitatására érdemi lehetőséget biztosított a jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója. A konferencián folytatott tudományos párbeszéd, előadások és az azt követő hosszas diskurzusok számos fontos téma áttekintésére biztosítottak lehetőséget. A magyar jogi nyelv helyzete, a Magyar Tudományos Akadémia szerepfelfogása, a folyóiratszerkesztők felelőssége, a tudománymetria mellett a lapszerkesztés olyan gyakorlati kérdései is megvitatásra kerültek, mint a lapszerkesztési irányelvek, lektorálási kérdések, cikkek hozzáférhetősége, etikai kérdések, indexelés, a lapok finanszírozása. A konferencia utolsó harmadában felmerültek olyan fontos témák is, mint a kutatók elvárásai a tudományos lapokkal szemben és a mesterséges intelligencia hatása a tudományos folyóiratokra.
- ItemOpen AccessBeszámoló a „Romák és nem romák: közösségeink jövője a Kárpát-medencében II.” című Fiatal Kutatók Konferenciájáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely fiatal kutatókra fókuszáló konferenciát rendezett, melynek keretében a résztvevők a romák és nem romák közös jövőjét vizsgálták holisztikus, interdiszciplináris, elméleti és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző jelleggel. A látszólag egymástól távoli tudományos területeken is hasonló megismerési, tudományetikai, adatkezelési és az eredmények disszeminálását érintő nehézségekkel néznek szembe a kutatók, így a közöttük kibontakozó eszmecsere érdemi és hatékony lehet. Az immár második alkalommal megrendezett konferencia bemutatta a civil társadalom szervezeteinek tapasztalatait, valamint a jogvédelem és szegregáció kérdéseit is alaposan körüljárta. A kutatás a jövőben – remélhetőleg – újabb tudósgenerációk bekapcsolódásával folytatódik.
- ItemOpen AccessAz elkerülhető és az elkerülhetetlen, avagy az egzisztenciális választás antropológiájáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Szabó Henriett; Debreceni EgyetemA tanulmány egy roma származású nő életútjának elemzésén keresztül vizsgálja a társadalmi determináció kérdését Magyarországon. A cél annak feltárása, miként működnek a roma közösségekkel kapcsolatos sztereotípiák, és hogyan válhatnak önbeteljesítő elvárássá. Az elemzés alapját egy antropológiai dokumentumfilm narratívájának elemzése, valamint ismétlődő terepmunkák során gyűjtött tapasztalatok képezik. Elméleti keretként John W. Berry akkulturációs modellje és Gabriele Rosenthal narratív életút-értelmezése szolgál. A tanulmány rámutat arra, hogy a determináció nem objektív szükségszerűség, hanem kölcsönösen fenntartott társadalmi konstrukció. A bemutatott életút azt példázza, hogy az adaptív integráció lehetséges stratégia a hátrányos helyzet ellenére is. A következtetések hozzájárulhatnak a roma-nem roma együttélés és a társadalmi mobilitás értelmezéséhez.
- ItemOpen AccessFelzárkózó Települések Program a Magyar Református Szeretetszolgálat megvalósításában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Böröcz LíviaA tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen elhangzott előadás szerkesztett leirata, amely a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) szerepvállalását mutatja be a „Felzárkózó Települések” programban. Az írás ismerteti a program ’fogantatástól a foglalkoztatásig’ tartó alapelvét, valamint a diagnózis alapú „Jelenlét” módszertan gyakorlati alkalmazását. Az elemzés részletezi a rászoruló településeken végzett szociális munkát, a jelenlétpontok kialakításának szempontjait és a terepi munkatársak sokrétű feladatait. A szerző hangsúlyozza a helyi református gyülekezetekkel és intézményekkel való szoros együttműködés jelentőségét, amely hitbeli meggyőződésből fakadóan segíti elő a hátrányos helyzetű közösségek fenntartható felzárkózását és a generációs szegénység megtörését.
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XIII. 3‒4 (2026)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessHitéleti kezdeményezések a társadalmi felzárkózásért(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Patkás RitaA tanulmány a mélyszegénységben élő hazai roma lakosság társadalmi integrációjának lehetőségeit vizsgálja a hitéleti kezdeményezések, különösen a Magyarországi Baptista Egyház tevékenységének tükrében. A hitéleti tevékenységek integrációs hatását egy szociológiai kutatás is alátámasztja, melynek célja a vallási alapú missziók integrációs hatásmechanizmusainak és eredményeinek bemutatása a történelmi kényszerintézkedések kudarcával szemben. A módszertani hátteret a 2012-es, 168 gyülekezetet érintő átfogó szociológiai vizsgálat adja, amely a vallási konverzió életmódbeli hatásait elemezte. Az eredmények igazolják, hogy a hitéleti tevékenység radikális gondolkodásmód-váltást, a függőségektől való szabadulást és egy új, pozitív identitást eredményez. A tanulmány konklúziója szerint a hitéleti gyülekezeti közösségek olyan belső motivációt és holisztikus támaszrendszert biztosítanak, amely képes áttörni a kirekesztettség falait és elősegíti a tartós társadalmi inklúziót.
- ItemOpen AccessA jog dogmatikai vagy empirikus megközelítése. Szakfolyóiratban megjelenve(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Horváth M. Tamás; Debreceni EgyetemA különböző jogtudományi megközelítések eltérő követelményeket eredményeznek a szakfolyóiratokban való publikálás tekintetében. A dogmatikai és a társadalomtudományi szemléletű elemzéseknek élesen eltérők az érvelési sajátosságaik, a szerkezeti kötöttségeik és az idézési rendszereik. Lehet-e, legyen-e ebben egység, és ha nem, akkor melyik javára tegyünk engedményeket? Az írás arra a következtetésre jut, hogy a jog társadalomtudományi értelmezését mindenképpen a jogtudomány részének célszerű tekinteni. Bizonyos elemeivel, amilyen az állításból határozott feltevés megfogalmazása és annak bizonyítási kísérlete, ugyanakkor célszerű lehet a kifejezetten dogmatikai szemléletű munkákkal szembeni elvárásokat is kiegészíteni, mivel azok veszteség nélkül erősíthetik a kifejtés megértését, szélesebb szakmai közönség részére történő eljuttatását.
- ItemOpen AccessA jogtudományi folyóiratok minősítésének és működtetésének kihívásai(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Boros Anita; Nemzeti Közszolgálati EgyetemA jogtudományi szakfolyóiratok indítása és tartós működtetése napjainkban nem pusztán szerkesztési vagy tudományszervezési feladat, hanem összetett intézményi kihívás, amelyet a nemzeti és nemzetközi minősítési rendszerek, a publikációs ösztönzők átalakulása, valamint a digitális tudományos kommunikáció infrastruktúrája együttesen formálnak. A jogtudomány sajátosságai – különösen a nemzeti jogrendszerekhez való kötődés, a kvalitatív értékelés dominanciája és a folyóiratok normaképző szerepe – miatt ezek a kihívások eltérő módon és súllyal jelennek meg, mint más tudományterületeken. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miért különösen nehéz új jogtudományi folyóiratot legitim módon felépíteni, és milyen objektív, transzparens feltételrendszer tekinthető reális belépési minimumnak a szakmai elfogadottság és a későbbi nemzetközi láthatóság szempontjából. Az elemzés nemzetközi jógyakorlatokra, indexálási és kiválasztási standardokra, valamint publikációetikai keretekre támaszkodik, miközben empirikus alapját az elmúlt öt év szerkesztői tapasztalatai adják egy hazai jogtudományi folyóirat működéséből. A tanulmány eredménye olyan fokozatosan felépíthető működési és minőségbiztosítási keretrendszer meghatározása, amely a jogtudományi folyóiratépítést nem egyszeri minősítési ’ugrásként’, hanem hosszabb távon tervezhető és intézményesen támogatható pályaként értelmezi, és ezzel hozzájárulhat a hazai tudománypolitikai gondolkodás megalapozásához is.
- ItemOpen AccessA Jog–Állam–Politika folyóiratról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Szoboszlai-Kiss Katalin; Kukorelli István; Széchenyi István Egyetem; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Debreceni Egyetem; Eötvös Loránd TudományegyetemA Jog-Állam-Politika periodikát 2009-ben alapították azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson a hazai és nemzetközi jog-, állam- és politikatudományi kutatásoknak. A periodika megjelenése óta folyamatosan, évente négy lapszámmal jelentkezik nyomtatásban és digitális formátumban, elérhető az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) és a jap.sze.hu honlapon is. Kezdetektől fogva lektorált tanulmányokat, recenziókat és tudományos közleményeket közöl. Bár elsődlegesen magyar nyelvű, a folyóirat befogad angol és német nyelvű kéziratokat is, támogatva a tudományos diskurzus nemzetközivé válását. A folyóirat cikkei a MATARKA adatbázisában és a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) is kereshetőek. Írásunkban a folyóirat történetét, a cikkek megjelenésnek folyamatát és egy rövid statisztikai felmérést mutatunk be a tudományágak szerint a közölt cikkekről az elmúlt öt évre visszatekintve.
- ItemOpen AccessA magyar jogi folyóiratokról egy konferencia ürügyén. Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; Közjogi Intézet; Közigazgatási Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány négy részre osztható: az elsőben bemutatja azt a kutatási folyamatot, amely elvezetett a Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója ötletéhez, a másodikban a jogi folyóirat fogalma kerül terítékre, míg a harmadikban áttekintjük azokat a főbb kérdéseket, amelyek a mai Magyarországon (is) megkerülhetetlen szempontok a jogi, illetve kifejezetten jogtudományi folyóiratok értékelése körében. Röviden, de minden lényeges aspektust érintve katalogizáljuk a jogi folyóiratok működésével, minőségével, kortárs kihívásaival és lehetséges jövőbeni formaváltozásaival kapcsolatos legfontosabb szempontokat. Végül pedig kísérletet teszünk a hazai jogi folyóiratok együttműködési lehetőségeinek áttekintésére, néhány vonatkozásban javaslatokat is megfogalmazva.
- ItemOpen AccessMinőség, integritás és láthatóság a hazai jogtudományi folyóiratokban. Az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottság hazai lapjainak elemzése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sasvári Péter; Hajdú Noémi; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Miskolci EgyetemA tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságának hazai folyóiratlistáján szereplő jogtudományi folyóiratok működését vizsgálja empirikus adatok alapján. Az elemzés középpontjában a technikai láthatóság (különösen a DOI ellátottság), a publikációs aktivitás, az intézményi koncentráció és a nemzetközi indexelhetőség áll. Az MTMT adataira támaszkodó vizsgálat feltárja, hogy a folyóiratok jelentős része strukturális kihívásokkal küzd, ideértve a működés hiányát, az alacsony nemzetközi láthatóságot és a belterjességi kockázatokat. A tanulmány nem rangsorolásra törekszik, hanem diagnosztikus jelleggel azonosítja azokat a mintázatokat, amelyek a hazai jogtudományi folyóirat-ökoszisztéma fenntarthatóságát és tudományos hitelességét befolyásolják. Az empirikus eredményekre építve a cikk olyan minimumkövetelményeket és fejlesztési irányokat fogalmaz meg, amelyek a hazai sajátosságok megőrzése mellett összhangban vannak a nemzetközi kiadói, etikai és indexelési standardokkal
- ItemOpen AccessA nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény érvényesülése Közép-Európa országaiban a roma kisebbség szemszögéből(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Farkas György Tamás; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény szerkezetét és monitoring eljárását mutatja be, ezeken keresztül pedig a roma kisebbség alapvető jogainak érvényesülését kívánja vizsgálni, elsődlegesen a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményein keresztül. A Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt Európa legtöbb állama magára nézve kötelezőnek ismerte el, emellett pedig ciklikusan ismétlődő monitoring mechanizmussal rendelkezik, így a Keretegyezmény álláspontunk szerint alkalmas arra, hogy objektív alapot adjon az alapvető jogok érvényesülésének összevetéséhez egyes államokban. Emellett lényeges megjegyezni azt is, hogy a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményének monitoring eljárásában készített vélemények jelentős hangsúlyt helyeznek a roma kisebbség helyzetére, így a roma kisebbséggel kapcsolatos összehasonlító jogi kutatásra meglátásunk szerint kifejezetten jó alapot adnak a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményei.
- ItemOpen AccessA nemzetiségi státusz kategorizálása, különös tekintettel a cigányságra(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lajos Edina; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jogban megnyilvánuló igazságosság legobjektívebb mércéje: a diszkrimináció tilalma. A kisebbségek egyes jogosultságai (így például a diszkrimináció tilalma) az emberi méltósághoz való joggal forrnak össze. A nemzeti kisebbségek részesedhetnek egyéni jogokban, kollektív jogokban és autonómiában. Magyarországon tizenhárom népcsoport kapta meg a nemzeti kisebbségi státuszt. A csoport bővíthető a legalább száz éve Magyarországon honos, legalább 1000 főből álló népcsoportok kezdeményezése esetén. Legújabban a vietnamiak kérvényezték maguknak a nemzetiségi státuszt. A magyarországi cigányok három nagy és több kisebb csoportba sorolhatók. A nemzetiségek a jogszabály betűje szerint jelentős választójogi kedvezményt kaptak hazánkban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint azonban a gyakorlatban a kedvezményt nagyon kevés nemzetiség tudja érdemben kihasználni. A kisebbségvédelem terén nem azt kell nézni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt.
- ItemOpen Access„Roma gyermekek hangja Európa-szerte”: Részvételi tapasztalatok és szakpolitikai kihívások az Európai uniós gyermekjogi keretrendszerben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sváb-Repponi Felícia Laura; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemAz európai roma népesség létszáma becslések szerint 10–12 millió fő közé tehető, és jelentős részük – egyes felmérések alapján e népesség akár 80%-a – szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitett. A gyermekek különösen sérülékenyek e strukturális egyenlőtlenségek közegében: a szegregált lakhatási körülmények, az oktatási elkülönítés, a korai iskolaelhagyás, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés generációkon átívelő hátrányokat eredményez. Az Európai Unió az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a gyermekjogok érvényesítésére. Az uniós intézmények – különösen az Európai Bizottság – stratégiai dokumentumok és ajánlások révén törekedtek a gyermekek védelmének, részvételének és társadalmi befogadásának megerősítésére. Az EU Gyermekjogi Stratégiái, az Európai Gyermekgarancia, valamint az EU Roma Stratégiai Keretrendszer (2020–2030) egyaránt hangsúlyozzák, hogy a legkiszolgáltatottabb gyermekcsoportok – köztük a roma gyermekek – fokozott védelmet és célzott szakpolitikai beavatkozásokat igényelnek. A tanulmány az európai roma gyermekek helyzetét vizsgálja az uniós gyermekjogi és szociálpolitikai keretrendszer összefüggésében, különös tekintettel az Eurochild által koordinált, Roma gyermekek hangja Európa-szerte című, 2024-ben publikált jelentésre. A jelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 12. cikkében deklarált véleménynyilvánítási jogra építve nem csupán statisztikai adatokat közöl, hanem részvételi módszertannal gyűjtött gyermekbeszámolókon keresztül mutatja be a roma gyermekek mindennapi tapasztalatait. A tanulmány intézményi és szakpolitikai szinten is elemzi a kapcsolódó uniós kereteket, kiemelt figyelmet fordítva a civil partnerségek és a részvételi mechanizmusok szerepére. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a roma gyermekek tapasztalatai és részvételi gyakorlatai miként járulhatnak hozzá egy hatékonyabb és inkluzívabb gyermekpolitika kialakításához.
- ItemOpen AccessA roma nemzetiségi önkormányzatok együttműködési nehézségeinek tapasztalatai. Mozaikok a nemzetiségi ombudsmanhelyettes gyakorlatából(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Kiss Balázs; Eötvös Loránd TudományegyetemA tanulmány a települési roma nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok közötti együttműködés jogi kereteit, jellemző nehézségeit és azok kezelésének lehetőségeit vizsgálja a nemzetiségi ombudsmanhelyettes gyakorlatán keresztül. Konkrét ügyek elemzésével bemutatja, hogy a konfliktusok hátterében leggyakrabban hatásköri viták, jogismereti hiányosságok, személyes vagy politikai ellentétek, valamint intézményes diszkrimináció állnak. A tanulmány rámutat, hogy a törvényességi felügyelet, a jogtudatosság erősítése és a jóhiszemű együttműködés elengedhetetlen a nemzetiségi jogok hatékony érvényesítéséhez.
- ItemOpen Access“Sosem késő azzá válni, akivé már válhattál volna”(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Tóth Judit; Szegedi TudományegyetemAz írás a Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozóján elhangzottakhoz kapcsolódva azt tekinti át, mennyiben minőségi követelmény e szakmai lapok professzionális szerkesztése, noha annak több eleméről az akadémiai besorolás formálisan nem vesz tudomást. A szerkesztői, szöveggondozói munka elismerése és arra való felkészítés nem rendelkezik jelentős hagyományokkal, ám vitára érdemes, hogy miként lehetne a hiányokat pótolni a hazai szerkesztőségekben, kiadókban és szellemi műhelyekben. G. Eliot figyelmeztetése a jogi lapok főszerkesztői munkájára is vonatkoztatható: „Sohasem késő azzá válni, amivé már válhattál volna.”
- ItemOpen AccessA Studia Juridica et Politica Jaurensia egy évtizedének tanulságai(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Egresi Katalin; Czebe András; Széchenyi István EgyetemA győri székhelyű, angol nyelvű folyóirat, a Studia Juridica et Politica Jaurinensia (Studia) a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának periodikája. A folyóiratot 2014-ben alapította a jogi kar azzal a céllal, hogy évente két alkalommal, elektronikus formában angol és német nyelvű cikkeket tegyen közzé, amelyekben tudományos kutatók, egyetemi tanárok és doktoranduszok írásai kapnak helyet. A folyóirat tematikája a politikai tudományok és jogtudomány, valamint a kapcsolódó tudományágak teljes spektrumát felöleli. A lektorált folyóirat alapításának 10. évfordulója alkalmából a lap formai és tartalmi szempontból is megújult. A tudományos cikkek DOI-számmal rendelkeznek. A szerkesztőbizottság célkitűzése, hogy a hazai kutatók mellett egyre több külföldi professzort és kutatót vonjon be a szerkesztői munkába és a publikálásba egyaránt. Ezt a célt elsősorban a közép-európai egyetemekkel való nemzetközi kapcsolatok révén kívánja megvalósítani.
- ItemOpen AccessTudományos folyóiratok az MI korában. Mire figyeljünk a publikálás során?(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Fóris Ágota; Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet; Magyar Nyelvtudományi Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarJelen tanulmány célkitűzése a tudományos publikációs diskurzus alapvető normarendszerének, valamint a területet érintő változásoknak a bemutatása. A módszertani keretet az aktuális szabályozási környezet, az irányadó etikai útmutatók és a releváns szakirodalom kvalitatív tartalomelemzése és kritikai értékelése adja. A munka részletezi az egyéni kutatói teljesítmény mérésére szolgáló indikátorrendszereket, továbbá elemzi a tudományos folyóiratok minőségbiztosítási funkcióit a tudományos közlemények hitelesítése és a publikációs teljesítmény validálása során. Bemutatja a tudományértékelési, tudománymetriai értékelési rendszerek főbb jellemzőit, a tudományértékelési kritériumokat és a citációs adatbázisokat. Végül pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások integrálása a kutatási folyamatba milyen célokra megengedett és milyen célokra nem megengedett, majd feltárja az alkalmazásukból adódó etikai dilemmákat és a tudományos közösség által kidolgozott normatív megoldási javaslatokat. A tanulmány a digitális transzformáció kontextusában hangsúlyozza a kutatók egyéni felelősségét az etikus kutatói magatartásban és a folyamatos önképzésben.