Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/12037

Browse

Browsing Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025) by Author "ELTE - Állam- és Jogtudományi Kar"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Die Einwirkung der EuGüVO auf Ungarn
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Völcsey Balázs; ELTE - Állam- és Jogtudományi Kar
    This study examines how the EU Matrimonial Property Regulation – although Hungary did not participate in the enhanced cooperation that led to its adoption – is enforced in Hungary. My purpose is to make it clear that, although that EU act is not de jure binding in Hungary, its provisions were taken into account in the codification of the Private International Law Act, both in the field of jurisdiction and in the field of applicable law. The differences arise solely from the specialty of Hungarian law, in particular from the joint management of the personal and property relations of the spouses. I also analyze the relationship between the legal institutions belonging to the general part of private international law (choice of law, general diversion clause) and the EU regulation.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A közteherviselés koncepciói a magyar alkotmányokban és jogirodalomban
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Kecső Gábor; ELTE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A tanulmány azt vizsgálja, hogy melyik szabályozási koncepcióra épül a közteherviselés az Alaptörvényben az elméletileg rendelkezésre álló négy modell (hatáskör, alkotmányos alapelv, alapvető kötelezettség, közmegegyezés) közül. A kutatást történeti kontextusba helyezve végezte el a szerző az ónodi törvénytől (1707) kezdődően, jóllehet a hangsúlyt elsősorban az Alaptörvényen, illetve az azt megelőző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági gyakorlatra helyezte. A magyar alkotmányos szabályozási modell feltárása érdekében a hazai szakirodalom is áttekintésre került a két világháború között és az 1989-90-es rendszerváltozás után. A tanulmány azzal az összegző megállapítással zárul, hogy a közteherviselés három szabályozási koncepcióját (hatásköri, alapelvi, alapvető kötelezettségi modell) hasznosítja az Alaptörvény. Az adójogi egyenlőség vonatkozásában a cikk arra a megállapításra jut, hogy az adójog a megkülönböztetés művészete, ami befolyásolja az adójogi diszkrimináció alkotmányos tesztjét is, miközben az Alaptörvényt az adófizető ember képére formálták.