Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék by Issue Date
Now showing 1 - 13 of 13
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig(Gondolat Kiadó, 2015) Köbel SzilviaA politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.1 Az alapjogok nemzetközi garanciáinak fokozatos kiépülésével – az idő előrehaladtával – egyre inkább a szocialista országoknak is számolniuk kellett. Jelen habilitációs dolgozat célja bepillantást nyújtani abba, hogy Magyarországon egyes alapjogok helyzete miként alakult a címben jelzett időszakban.
- ItemOpen AccessA jogtudat-kutatások emberképe, valamint pszichológiai összefüggései vizsgálatának lehetséges indokai(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017) Jankó-Badó Andrea
- ItemOpen AccessA reformátorok királytükre(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Szabó ZsoltTanulmányom három részből áll: először a protestáns, elsősorban református teológia államfelfogásának elemeit mutatom be általánosságban,1 majd egy 16. századi magyar református szerző, Pataki Füsüs János munkája alapján az ideális uralkodó képét Bethlen Gábor református fejedelem ábrázolásában az első magyar nyelven íródott államelméleti mű kapcsán, végül a modernitás időszakából egy gyakorló református államférfi, a modernitás-kritikus Abraham Kuyper holland miniszterelnök munkásságát idézem fel röviden.
- ItemOpen AccessAz emberi jogok védelmezőiből a „nép ellenségei”(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Köbel SzilviaA monográfia célja az 1896 és 1949 között működött Magyar Közigazgatási Bíróság (a továbbiakban: Közigazgatási Bíróság, közigazgatási bíróság, bíróság) megszüntetése előzményeinek, körülményeinek és következményeinek többrétű forrásanyag feldolgozása alapján történő bemutatása.1 A forrásanyagokon belül nagy hangsúly jut a levéltári iratoknak, és ezen belül is a legnagyobb jelentősége az eddig még fel nem tárt és nem publikált dokumentumoknak van. Azért is jelentős a még fellelhető iratanyagok kontextualizált publikálása, mert az Országos Levéltár épülete az 1956-os forradalom során lövést kapott, aminek következtében a Közigazgatási Bíróság iratanyagainak jelentős része megsemmisült.2 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (a továbbiakban: MNL OL, Országos Levéltár) nemrégiben történt költözése miatt pedig a levéltárban található, témát érintő iratok egy része – különösen a Miniszterelnökség iratanyaga – 2018. januártól vált ismét kutathatóvá. Így jelen munka fontos hiánypótló szerepet is betölt.
- ItemOpen Access„A múltban ezer év alatt nem hazudtak annyit, mint most 5 perc alatt”(Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2021) Köbel SzilviaTanulmányunk második részében áttekintjük, hogy a magyar állambiztonsági szervek árnyékában miként alakult a három magyar református lelkipásztor életútja. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Tüski Istvánról találjuk a legtöbb anyagot, a rendelkezésre álló adatbázis szerint 62 dossziéban tálalható vele kapcsolatos információ. Ezek közül a legfontosabbakat választottam ki a jelen tanulmány elkészítéséhez. Végh Józsefről és Jakos Lajosról jóval kevesebb a levéltári anyag, viszont az ő esetükben a Végh és Jakos családtól származó közlések, iratok, levelezések kiváló forrásként, adalékként szolgálnak. A forrásanyagok adottságai természetszerűleg tükröződnek az elemzésben, a hangsúlyok ennek megfelelően máshová helyeződnek az egyes esetekben. Ezt figyelembe véve is messzemenően törekedtem a tárgyilagosságra. Szerettem volna érzékeltetni, hogy az egyházellenes államszocialista hatalmi gépezet, a református egyház vezetésének a hatalomhoz való viszonyulása, a hidegháborús nemzetközi egyházpolitika milyen nyomot hagyott a református lelkipásztori szolgálatukon, melyek közös nevezője volt a hollandiai emigráció.
- ItemOpen AccessEthnic conciliation in parliaments(Akadémiai Kiadó, 2021) Szabó ZsoltA common feature of the present-day constitutions of the Western Balkans is the effort to solve conflicts of ethnic character using predominantly legal tools, mostly in a parliamentarian way. However, the practice shows that most legal regimes based on instruments that give preference to the interests of one or more equally strong ethnic groups can be built mostly to the detriment of democratic states. Effective and functional state institutions and ethnic power-sharing in multi-ethnic states seem to be in conflict with each other. Rule-of-law-based models can only function properly if parties have mutual trust and can solve their internal conflicts through compromises among themselves. Political agreements based on mutual trust are more effective in the long term as legal instruments. There are examples of such arrangements in multiethnic states of Western Europe (Belgium, Northern Ireland, and Switzerland). Analysis of the solutions of the Western Balkans countries and their comparison with these Western examples shows clearly that hard legal tools (vetoes) do not soften but sharpen conflicts, while informal arrangements based on mutual trust are more productive.
- ItemOpen AccessAz otthonszülés empirikus jogszociológiai vizsgálata(Szegedi Tudományegyetem, 2021) Jankó-Badó Andrea
- ItemOpen AccessA szülészeti jogokkal kapcsolatos jogtudat empirikus vizsgálata(Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola, 2022) Jankó-Badó Andrea
- ItemOpen AccessMissed Constitutional Moments and Real Constitutional Conflicts in Hungary 1989 v. 2011(Wydawnictwo Adam Marszalek, 2022) Szabó ZsoltThis paper, examining the Hungarian example argues that that the price is high if a constitutional moment to adopt a constitution based on wide societal compromise has been missed. The constitution-making process might then be completed either by activist courts or by activist political forces. Hungary experienced two major constitutional reforms, both missing a consensual constitutional momentum. The first transformation in 1989–90, which replaced the socialist authoritarian system by democracy, was brought about by political elites, lacking democratic legitimacy, keeping the formal legal framework of the socialist constitution. The second reform in 2011 brought a formally new constitution (Fundamental Law of Hungary), initiated and adopted solely by the governing party (FIDESZ) with a constitutional majority, without consensus. The Constitutional Court both times attempted to play an active, corrective role in the aftermath of the constitution-making.
- ItemOpen AccessBábák és orvosok jogtudatának kvalitatív vizsgálata(Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézet, 2022) Jankó-Badó Andrea
- ItemOpen AccessParlament(HVG-ORAC, 2022) Szabó Zsolt
- ItemOpen AccessSemleges állam, keresztény állam(Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Köbel SzilviaA fentiek alapján láthatjuk, hogy Magyarországon az állam és a vallási közösségek kapcsolatának közjogi kérdései, az állam világnézeti karakterének értelmezése aktuális téma. Mind eszmei, jogdogmatikai, mind pedig gyakorlati aspektusból szükséges korrekt vitákat lefolytatni, amelyhez egyidejűleg kell a globális kihívások szempontjait, az alapjogi sztenderdeket, valamint a történelmi tanulságokat is figyelembe venni.
- ItemOpen AccessA szülészeti jogokkal kapcsolatos attitűdök nemzetközi empirikus vizsgálata(Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézet, 2022) Jankó-Badó Andrea