Szociológia Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/347

Browse

Now showing 1 - 20 of 38

Open Access
A munka és a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában
(2023) Drjenovszky Zsófia; Sztárayné Kézdy Éva
A kisgyermekes szülők munka-magánélet konfliktusának vizsgálatai gyakran magától értetődőnek tekintik, hogy ez inkább „női kérdés”. A karrier és a családi élet összehangolásának nehézségei azonban nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészének működését is, vagyis az anya és az apa munkaerőpiaci döntései szorosan összefüggnek. Magyarországon a családtámogatási rendszer 1982 óta egyre bővülő körben lehetővé teszi, hogy az apák is három évig otthon maradjanak gyermekeikkel. A vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint igen kicsi azon apák aránya, akik igénybe veszik a gyermekgondozási támogatásokat, azonban azt mutatják, hogy a nemi szerepek változása mellett a magyar társadalomban a gyermekgondozás terheit továbbra is elsősorban a nők viselik. 31 otthon maradó apával készített mélyinterjún és párjukkal kitöltetett kérdőíven alapuló kvalitatív kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az apák ilyen jellegű részvétele a gyermeknevelésben hogyan és milyen mértékben tudja enyhíteni a szülők munka-magánélet konfliktusát. Kutatási kérdésünket speciálisan az apa otthonlétének időszaka alatt, valamint mindkét szülő munkával kapcsolatos attitűdjének és munkaerőpiaci helyzetének kölcsönhatásában vizsgáltuk, majd ennek alapján kidolgoztunk egy, négy jellegzetes családi mintázatot leíró tipológiát.
Open Access
A reformáció egykor és ma – a reformáció és a társadalom
(Kálvin Kiadó, 2018) Csanády Márton Tamás
Open Access
A vallásosság és spiritualitás szerepe a koronavírus-járvány megfékezése céljából hozott intézkedésekkel kapcsolatos attitűdökben.
(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2021) Mikó Fruzsina Réka
Open Access
Age-Related Structural Inertia: A Distance-Based Approach
(2015) Pólos László
Open Access
Az alárendelt helyzettől az önmegvalósításig? Oscar-díjas filmek női karaktereinek elemzése a magánszféra és nyilvános szféra viszonylatában
(2014) Bíró Emese
Open Access
Az Európán kívüli (világ-) keresztyénség helyzete a 2020-as években
(2020) Csanády Márton Tamás
Open Access
Az Internet és a közösségi média hatása a reciprocitáson alapuló kapcsolatokra a civil szervezetekben
(Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), 2021) Gergely Andrea
Robert D. Putnam 1995-ben megjelent Bowling Alone című tanulmánya irányította rá a figyelmet a civil aktivitás háttérbe szorulására az Egyesült Államokban. Putnam empirikus vizsgálatai alapján detektálta egyrészt a hagyományos egyesületi élet erózióját az amerikai társadalomban, ugyanakkor óvatosan észlelte az új virtuális kommunikációs technikák által nyújtott lehetőségeket, melyek a korábbi formáktól eltérő közösségi szerveződéseket tesznek lehetővé. Putnam szerint a lokális civil szervezetek sűrű hálózata döntő jelentőségű a társadalmi tőke – mely magában foglalja a csoportokon belüli viszonyokat, a kapcsolathálót és a mindezeket életben tartó generalizált reciprocitást is - termelődése szempontjából, ezért a közösségi élet újraélesztésének, a civil részvételi hajlandóság növelésének kiemelkedő társadalompolitikai jelentőséget tulajdonít. Ennek egyik eszköze lehet az internetes technológia is, ha nem a személyes kontaktusok helyett, hanem éppen azok megerősítésére használjuk. 2018. tavaszán az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával kvalitatív mélyinterjús vizsgálatot végeztem a budapesti József Attila lakótelep civil szervezetei, informális csoportjai, autonóm közösségei körében. A kutatás elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy a civil közösségek hogyan tudják facilitálni a különböző típusú reciprok kapcsolatok létrejöttét és ezek stabilitását, és a reciprok viszonyok hogyan tipizálhatóak, milyen sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek ebben a kontextusban. Az eredmények azt mutatják, hogy a lokális civil közösségek nemcsak a páros reciprocitást facilitálják, de kiterjedt szívességi rendszereket hoznak létre, melyek a generalizált reciprocitás fogalmán belül értelmezhetőek. Mivel a közösségi szívességeket felajánlók illetve elfogadók gyakran nem személyes, face-to face módon, hanem a közösségi média segítségével találnak egymásra, a reciprok kapcsolatok tulajdonságai megváltoznak a csatorna hatására. Tanulmányomban azt mutatom meg, hogy milyen jellegűek ezek a változások és milyen hatással vannak a szervezetekre.
Open Access
Azonos elhívás, eltérő esélyek. A lelkésznők helyzetének szakirodalmi áttekintése: A lelkésznők helyzetének szakirodalmi áttekintése
(2021) Bíró Emese
Tanulmányunk áttekintést nyújt a nők lelkészi szerepvállalásához kapcsolódó szakirodalom jellemző megközelítéseiről és problémafelvetéseiről, valamint legfontosabb kutatási eredményeiről, bemutatva azokat a fontosabb nemzetközi tudományos diskurzusokat, amelyekben elhelyezhetőek a magyarországi protestáns lelkésznők helyzetével kapcsolatos vizsgálódások. Tanulmányunk fókuszában az áll, hogyan jelennek meg a szakirodalomban a nemi alapú egyenlőtlenségek az egyházakban, és ezek mennyiben működnek másképp vagy éppen hasonlóan a világi pályákon tapasztaltakhoz. Áttekintjük azt is, hogy a kutatások szerint milyen mechanizmusok akadályozzák vagy éppen támogatják a lelkésznők hivatásbeli és családi szerepeinek összeegyeztetését és a munka-magánélet egyensúly megteremtését, és ezek hogyan befolyásolják a nők lelkészi szerepvállalását, illetve okoznak-e férfi kollégáikhoz képest hátrányokat a lelkészi pályán. Kitérünk továbbá arra, hogyan működnek a nők az egyházi pályán, hogyan változik ezzel összefüggésben maga a lelkészi szerep, és mindez hogyan hat a nők és a férfiak helyzetére az egyházban.
Open Access
Cascading organizational change
(2003) Pólos László
Open Access
Civil önkéntesek motivációi a reciprocitás kontextusában
(Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe, 2023) Gergely Andrea
Open Access
Civil szervezetek és autonóm közösségek hatása a reciprok háztartásközi kapcsolatokra
(Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), 2020) Gergely Andrea
Doktori témámhoz kapcsolódóan 2018. tavaszán az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával kvalitatív mélyinterjús vizsgálatot végeztem a budapesti József Attila lakótelep civil szervezeteinek és informális közösségi csoportjainak körében. Összesen tizenhét mélyinterjút készítettem a lakótelepen működő civil szervezetek/informális közösségek vezetői, önkéntesei és olyan, a helyi közösségekben aktív helyi lakosok körében, akik nem kötődnek kifejezetten egy-egy közösséghez, civil szervezethez, de a programok kapcsán találkoznak/találkoztak velük. A kutatás során egy, a fővároson belül jól lehatárolható („falu a városban”), lokális identitással rendelkező területen vizsgáltam, hogy vajon a háztartásközi reciprok kapcsolatok alakulnak-e át önsegítő informális csoportokká/civil szervezetekké, hogy milyen motivációk vezérlik e csoportok tagjait/önkénteseit (milyen kapcsolati/szimbolikus tőkét tudnak így felhalmozni) és hogy a közösségi tevékenység hogyan tudja facilitálni a háztartásközi reciprok kapcsolatok kiterjedtségét és intenzitását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a választott közösségek (informális és civil szerveződések) a modernitás viszonyai közepette a reciprok kapcsolatok területén is megoldásokat adhatnak a korábbi organikus, tradícionális közösségek helyettesítésre. Egyrészt keretet nyújtanak a klasszikus páros reciprok kapcsolatok létrejöttéhez, másrészt a generalizált reciprocitás mentén lehetőséget adnak közösségi részvételre, az integráció erősítésére. Vizsgálatom alapján úgy tűnik, hogy a generalizált, a szerveződésekhez kapcsolódó reciprocitás a klasszikus páros formánál kevésbé kényszerítő erejű, s ezért törékenyebb - tudatos fenntartást, a kapcsolódó szokásrend, hagyományok kidolgozását igényli.
Open Access
Concepts and Categories: Foundations for Sociological and Cultural Analysis
(Columbia University Press, 2019) Pólos László
Open Access
Evaluation of online video usage and learning satisfaction: An extension of the Technology Acceptance Model
(2018) Fiamné Dr. T.Nagy Judit
The aim of the study was to examine the determining factors of students' video usage and their learning satisfaction relating to the supplementary application of educational videos, accessible in a Moodle environment in a Business Mathematics Course. The research model is based on the extension of Technology Acceptance Model (TAM), in which the core TAM constructs – perceived usefulness, perceived ease of use, attitude – and internet self-efficacy were included as the explanatory factors of video usage. As regards the determinants of learning satisfaction, beside the core TAM constructs, the role of learning performance, learner-learner interaction, and learner-teacher interaction was examined. Data were collected from 89 students using a questionnaire, on which the partial least squares structural equation modelling approach was used to evaluate the research model. The results confirmed that perceived usefulness, attitude, and internet self-efficacy had a direct effect on the video usage. Learning satisfaction was directly influenced by learner-learner interaction, perceived ease of use, and learning performance. Furthermore, the results indicated that video usage had a significant effect both on learning performance and on learning satisfaction. The findings show that the extended TAM model can be applied for predicting the university students' video technology usage and their learning satisfaction regarding the usage.
Open Access
Gendered Division of Work within Clergy Couples in Hungary
(2023) Bíró Emese
The division of labor within married couples in ministerial professions is a special case of gender-specific division of labor. Since their relationship is marital and professional at the same time, the divisions of professional and familiar tasks are interconnected. Previous research demonstrates that, in such cases, gender roles may override professional status, which implies that clergywomen may easily fall into the traditional role of the pastor’s wife. Through semi-structured in-depth interviews with female members of ministerial couples in Hungary, we explore the professional and family roles, divisions of labor, and power relations that characterize relationships where both spouses are clergy. Based on these interviews, we identify three different career strategies which clergywomen use to cope with the tension between their emancipatory role as clergywomen and the traditional expectations of a clergyman’s wife: (1) the Conformist Strategy, (2) the Conformist with a Second Career Strategy, and (3) the Co-equals Strategy. Our results also demonstrate that unequal relations in professional and family tasks are reinforced by traditional gender roles typical for Hungary in general and for Hungarian clergy in particular.
Open Access
Globalization and variants of local adaptation: Theory and justification with symbolic logic
(2016) Péli Gábor; Boone, Christophe
An increasing body of evidence indicates that globalisation can trigger a variety of reactions from societies. The possible outcomes include blending, hybridisation, fault line formation or even an increased salience of local traditionalist value systems. An important task for the research field is developing systematic, comparative theories predicting which outcome is expected to emerge depending on the interplay between the global and the local. Drawing on the rich empirical literature on globalisation variants, the paper makes a further step in theory building proposing a typology with the four possible outcomes mentioned above. In order to make the model premises more transparent, we transcribe our arguments into symbolic logic sentences and derive the typology outcomes as theorems. This allows testing if the proposed model, indeed, implies the purported conclusions, and to see what consequences would, or would not, follow from a slightly modified premise set, that is, from a slightly modified globalisation theory.
Open Access
Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon
(2021) Sztárayné Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia
A hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot.
Open Access
Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon
(2021) Sztáray Kézdy Éva
A hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot
Open Access
Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing
(2021) Drjenovszky Zsófia; Sztárayné Kézdy Éva
The two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing.
Open Access
Hungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing
(2021) Sztáray Kézdy Éva
The two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing.
Open Access
Karrierhaszon-dilemmák: magyar nők lehetőségei az osztrák munkaerőpiacon
(2022) Mikó Fruzsina Réka