Általános Lélektani és Módszertani Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/339

Browse

Now showing 1 - 20 of 37

Open Access
A gyermekkorban megtapasztalt szülői bánásmód és a családi kapcsolatok hatása az empátiára
(2022) Kovács Dóra; Mészáros Veronika; Smohai Máté; Tanyi Zsuzsanna; Ferenczi Andrea; Szili Ilona; Jakubovits Edit; Kövi Zsuzsanna
Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a gyermekkorban megtapasztalt szülői bánásmód és családi kapcsolatok milyen összefüggésben vannak a felnőttkori empátiával. Módszer: A vizsgálatban 1312 egészséges felnőtt személy vett részt, akik kitöltötték egyrészt az Interperszonális Reaktivitás Index (IRI) skálát és a Simon Baron Cohen által kidolgozott Empátia Kvóciens (EQ) skálát, valamint a Szülői Bánásmód kérdőívet (PBI) és a Családi Kapcsolatok (FRQ) kérdőívet. Eredmények: Nem találtunk szignifikáns összefüggést a gyermekkori szülői hatások és a felnőttkori empátia, illetve alskálái között, sem az általános mintában, sem a nőknél. A férfiaknál azonban gyenge, de szignifikáns összefüggést találtunk a felnőttkori kognitív empátia, azaz a szempontváltás képessége és különféle apai hatások között. Az FRQ apai szabadságadás faktora pozitív kapcsolatban, az FRQ apai bántalmazása és a PBI apai korlátozása negatív kapcsolatban áll a szempontváltás képességével. Az empátiás distressz az FRQ apai dominanciájával és a PBI anyai túlvédéssel mutatott gyenge kapcsolatot. A vizsgálat a felnőtt férfiak saját apjuk utólagos értékelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Open Access
A halogatás összefüggésének pilot vizsgálata a tanulmányi eredményekkel egyetemi hallgatóknál
(2021) Dr. Jakubovits Edit
Open Access
A hipnózis klinikai alkalmazása az anesztéziában
(Medicina Könyvkiadó Zrt., 2015) Dr. Jakubovits Edit
Open Access
A kötődési minták, a szülői bánásmód és a halogatás összefüggése
(2021) Dr. Jakubovits Edit
Open Access
A mentális tréning hatása kosárlabdázók mérkőzés teljesítményére és mindfulness képességére
(2019) Molnár Dorottya; Smohai Máté; Pigniczkiné Rigó Adrien; Pulai-Kottlár Gabriella
A sportpszichológia fontos célja a teljesítménynövelés, a csúcsteljesítményre való felkészítés, valamint prevenciós jelleggel a sportolók mentális egészségének védelme is (Gyömbér & Kovács, 2012). Kutatásunk célja, hogy megvizsgálja, milyen hatása van egy mentális tréning programnak (Selk, 2009) kosárlabdázók teljesítményére, valamint a mentális tudatosság és figyelem szintjére. Módszertan: A vizsgálat egyénfókuszú kísérlet (EFK) (single case research) elrendezésben (Barker, McCarthy, Jones, & Moran, 2011) zajlott. A kutatásban egy fővárosi sportegyesület női kosárlabda szakosztályának öt sportolója vett részt, azonban sérülés miatt három játékossal fejeződött be az intervenció. Az elrendezés független változója a nyolcalkalmas intervenció, míg a függő változói a sportteljesítmény (VALmutató), valamint a mentális tudatosság, figyelem (Simor, Petke, & Köteles, 2013). Eredmények: Az eredmények szerint nem tulajdonítható egyértelmű és erős hatás az intervenciónak, de mindkét függő változó tekintetében megfigyelhetők olyan változások, melyek a program hatékonyságát támasztják alá. A teljesítmény esetében három játékosnál mérsékelt pozitív változás mutatkozott a hatásmérték (∆=0,18; 0,25 ; 0,05]) alapján, a PND-mutató (percentage of non-overlapping data) a plafonhatás miatt csak egy játékosnál volt értelmezhető (PND=0; 25%; 0). A mentális tudatosságot, figyelmet illetően is megfigyelhető pozitív változás (tudatosabbá válás), egy játékosnál közepes (∆=1,89), két játékosnál alacsony hatás (∆=0,59; 0,81]) mutatkozott a hatásmérték alapján, míg a PND-mutató a plafonhatás miatt egy játékosnál volt értelmezhető (PND=61,5%). A szociális érvényesség kérdőív alapján a résztvevők elégedettek voltak az intervencióval. Következtetések: Egyénfókuszú kísérleti elrendezést alkalmazva a mentális tréningcsomag enyhe hatása mutatkozott a bevont sportolók teljesítménye és mentális tudatosságára nézve. Az intervenció hatékonyságát befolyásolhatják olyan tényezők, mint a vizsgálatban résztvevő fiatal sportolók egyéni motivációja a sportágban, a sérülések okozta elemszámcsökkenés, valamint az idői keretek miatt nem kellően stabil alapszint.
Open Access
A pszichológiai mérés alapjai: Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás
(Bölcsész Konzorcium, 2006) Nagybányai-Nagy Olivér
Open Access
A pszichológiai szakirodalmi feldolgozás támogatása a hálózatelemzés módszerével: A tanácsadás pszichológiájának lehetséges taxonómiája
(2021) Nagybányai-Nagy Olivér
A pszichológia tudományának vizsgálati területei rendkívül sokszínűek, áttekinthetőségük, belső strukturáltságuk megértése sokszor igen komplex feladat, azonban ennek témakörtől függetlenül megkerülhetetlen lépése a szakirodalom-gyűjtés. Az átfogó jellegű szakirodalmak feldolgozása során alapvetően két fő irányba indulhatunk, egyrészt a kvalitatív jellegű narratív összefoglalók, másrészt pedig a kvantitatív jellegű metaanalízisek áttekintését végezhetjük el. A vizsgált terület fogalmi rendszerének feltárását, integrálását az itt bemutatandó hálózatelemzési módszerünk hatékonyan képes támogatni, hiszen nem csak a globális megértés terén, hanem a kutatási fókusz specifikált, új részterületek felé való orientálásában is segítséget nyújthat. Tanulmányunkban a pszichológiai tanácsadás témakörének példáján vezetjük végig ennek folyamatát, egyrészt egy automatizált (web-scraping) adatgyűjtést, másrészt az így kapott adatokon pedig egy hálózatelemzést elvégezve. Eredményként a modularitásalapú közösségdetekció révén a pszichológiai tanácsadás szakirodalmából kirajzolódó hálózatnak a legfontosabb témakörcsoportjait képesek voltunk beazonosítani. Összességében négy fő hálózatfragmentumot kaptunk, ezek a „földrészek ” képezhetik a pszichológiai tanácsadás világtérképének alapját.
Open Access
A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja
(2021) Kovács Dóra; Mészáros Veronika; Tanyi Zsuzsanna; Ferenczi Andrea; Jakubovits Edit; Smohai Máté; Kövi Zsuzsanna
Bevezetés: A pszichopátia kutatásának története hosszú múltra tekint vissza a mentális egészségtudományokban. Ez idő alatt több megközelítés is született, melyekhez kapcsolódóan kérdőíveket is kidolgoztak a kutatók. Cél: Jelen tanulmány a Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (Self Report Psychopathy Short Form; SRP-SF) magyar nyelvű adaptálását tűzi ki célul. A tanulmányban elemezzük a kérdőív faktorszerkezetét, belső konzisztenciáját, valamint konvergens validitását a nárcizmussal, a machiavellizmussal, a szenzoros élménykereséssel, a neuroticizmussal, az agresszióval, valamint konkurens validitását a pszichopátiát mérő mérőeszközzel. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat 605 fős heterogén mintán folytattuk le. A kapcsolatrendszer elemzésére az SRP-SF mellett a fent említett konstruktumok mérésére alkalmas mérőeszközöket is használtunk, úgymint a Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiség-kérdőív 80 itemes rövid változatát, a Rövid Sötét Triád tesztet, illetve a Patológiás Nárcizmus kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredménye rámutatott arra, hogy az általunk alkalmazott mintán a kérdőív háromfaktoros modellje illeszkedik a legjobban (illeszkedési mutatók: χ ² (164) = 817,741, p < 0,001; CFI = 0,930; TLI = 0,919; RMSEA [90% CI] = 0,081 [0,075–0,087]), a bűnügyi tendenciák skála jelenléte a jelen mintán nem megerősíthető. Az SRP-SF belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult (Cronbach- α = 0,659– 0,774). A kérdőív más mérőeszközökkel mutatott kapcsolataiból pedig arra lehet következtetni, hogy az állítások inkább az elsődleges pszichopátiát mérik, és a kérdőívben elkülönülnek a pszichopátia interperszonális és életmódbeli aspektusai. Következtetés: az SRP-SF egy olyan könnyen és gyorsan felvehető kérdőív, amely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik és a bűnügyi tendenciák skálától eltekintve alkalmazható nem klinikai mintán is.
Open Access
Adaptív tesztek minimális hosszának, hibájának, értékelési szintjének és a megoldók számának összefüggései - általános megoldási aránnyal
(2021) T. Kárász Judit; Takács Szabolcs
THE RELATIONSHIPS OF THE MINIMUM LENGTH, ERROR, EVALUATION LEVELS AND NUMBER OF RESPONDENTS OF ADAPTIVE TESTS WITH GENERAL SOLUTION PROBABILITY Judit Karász T., Szabolcs Takács Correlations between the minimum length, error, evaluation level and number of solvers of adaptive tests - with overall solution rate Our article basically aims to create a general formalism that can be used to address one of the problems of digitization of paper-and-pencil-based tests. The developed formalism was constructed in a general way, but the results are also described in a practical example. In our article, we present the limitations and benefits of a future adaptive version of a survey based essentially on a paper-and-pencil test, such as the OECD PISA [8] and the National Assesment of Basic Competencies [9]. In the case of international measurements, the development work that has prepared this direction has already begun, and the recent online educational experience has paved the way for the transition to digital and then adaptive measurement in the case of the National Assesment of Basic Competencies. The necessary item-level logistics (task bank, modeling environment) are basically available. However, the literature generally covers these technical details - as well as how many people are needed for reliability. In our article, we were not interested in this question, because the itembank will be of sufficient size, or typically in a national measurement, the sufficient filling will be given by default. In contrast, the most important question for us is to what extent the test can be shortened to a test that is the same - or better, more reliable than the current one. So we are not interested in the number of respondents, but in the length of the test, we performed simulation calculations based on the commonly published indicators of the current [8], [9] measurements.
Open Access
An idiographic approach to Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) Part II. Ecological momentary assessment of three individuals with severe IEI-EMF
(2022) Szemerszky Renáta
IEI-EMF refers to a self-reported sensitivity characterized by attribution of non-specific physical symptoms to exposure to weak EMFs. The majority of empirical results do not support the existence of a causal relationship between EMF and IEI-EMF. However, this conclusion was drawn from environmental and experimental studies that are not without methodological limitations. In the current study, as part of a complex biopsychosocial approach, an ecological momentary assessment (EMA) protocol was applied for the investigation of the temporal relationship between actual radio frequency (RF) EMF exposure and IEI-EMF, at the individual level. Continuous measurement of autonomic variables by holter electrocardiogram (ECG) monitors and the ambient RF EMF by personal dosim eters, as well as repeated (8/day) paper-and-pencil assessments of momentary internal states (symptoms, mood, perceived EMF intensity) and situational factors was conducted for 21 days with the participation of three in dividuals with severe IEI-EMF. Temporal relationships were examined by time series analyses. For two participants, the results did not support the association between the suspected EMF frequency range(s) and symptom reports. Nevertheless, the results revealed a reverse association with respect to another frequency range (GSM900 down link), which contradicts the IEI-EMF condition. Autonomic activation related findings were inconsistent. For the third participant, the claimed association was partly supported, both for symptom reports and autonomic reactions (UMTS downlink, total RF; RMS values). The findings of this study suggest that IEI-EMF does not have a unitary aetiology. For certain individuals, a biophysical background cannot be excluded, whereas no such underlying factor appears to be at work for others. EMA is a useful method for the investigation of the aetiology of IEI-EMF.
Open Access
Az empátia tudománya és művészete
(Károli Gáspár Református Egyetem, 2020) Kovács Dóra
Open Access
Closed formula of test length required for adaptive testing with medium probability of solution
(2023) T. Kárász Judit; Széll Krisztián; Takács Szabolcs
Purpose Based on the general formula, which depends on the length and difficulty of the test, the number of respondents and the number of ability levels, this study aims to provide a closed formula for the adaptive tests with medium difficulty (probability of solution is p = 1/2) to determine the accuracy of the parameters for each item and in the case of calibrated items, determine the required test length given number of respondents. Design/methodology/approach Empirical results have been obtained on computerized or multistage adaptive implementation. Simulation studies and classroom/experimental results show that adaptive tests can measure test subjects’ ability to the same quality over half the test length compared to linear versions. Due to the complexity of the problem, the authors discuss a closed mathematical formula: the relationship between the length of the tests, the difficulty of solving the items, the number of respondents and the levels of ability. Findings The authors present a closed formula that provides a lower bound for the minimum test length in the case of adaptive tests. The authors also present example calculations using the formula, based on the assessment framework of some student assessments to show the similarity between the theoretical calculations and the empirical results. Originality/value With this formula, we can form a connection between theoretical and simulation results.
Open Access
Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?
(2022) T. Kárász Judit; Nagybányai Nagy Olivér; Széll Krisztián; Takács Szabolcs
Háttér és célkitűzések Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató. Módszer Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk. Eredmények Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket. Következtetések A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz. Background and purpose In our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far. Method In our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level). Results This is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items. Conclusion With the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale
Open Access
Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?
(2022) Nagybányai-Nagy Olivér
Háttér és célkitűzések Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató. Módszer Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk. Eredmények Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket. Következtetések A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.
Open Access
Egészségklaszterek személyiségprediktorai
(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2021) Nagybányai-Nagy Olivér
Open Access
Érzékenységvizsgálatok a statisztikai eljárásokban
(2012) Takács Szabolcs
Bizonyos matematikai eljárások fontos, kihagyhatatlan része az úgynevezett érzékenységvizsgálat. E vizsgálat során arra vagyunk elsősorban kíváncsiak, hogy a különböző inputadatok megváltozása következtében feladatunk megoldása (eredménye) milyen mértékben változik − illetve milyen viselkedést mutat. Érdekes kérdés lehet az is, hogy milyen input változások esetén nem módosul a megoldás, ahogyan az is, hogy mely input adatok lesznek nagyobb, mely input adatok pedig kisebb hatással a kimeneti adatok változásaira. A statisztikai kérdésfelvetések során más és más területeken eltérő fogalmi háttérrel vizsgálhatjuk ezt a jelenséget. Ahogy majd látni fogjuk: mást jelent az érzékenység a becsléselméletben, mást egyes hipotézisvizsgálati módszereknél és megint mást jelent az elsősorban modellezésre használt eljárások esetében. Cikkünkben nem kívánunk teljes betekintést nyújtani e vizsgálati mód-szerek széles tárházába és alkalmazásába − pusztán arra vállalkozunk, hogy felvázoljuk e terület széles alkalmazási spektrumát. Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet ezen − általában kiegészítő − eljárások fontosságára. A cikkben nem célunk új matematikai állítások megfogalmazása − sokkal inkább bizonyos kérdések felvetése, melyekre a cikk megírása során tett kutatómunkánk kapcsán nem találtunk megnyugtató válaszokat. A statisztika az egyik leginkább alkalmazott területe a matematikának: számtalan területen jelen van kutatási eszközként, alkalmazói pedig nem feltétlenül matematikusok. Például Prékopa [37] műszaki alkalmazásokat tartalmazó könyve is segédanyagként szolgálhat azok számára, akik nem matematikusként, de műszaki területeken kívánják a statisztikát alkalmazni. Azonban a könyv nem tartalmazza (mert nem is tartalmazhatja) a tudományterület néhány olyan sajátosságát, me-lyek az utóbbi évtizedekben kezdtek teret nyerni, hiszen jellemzően mind számítás-igényes eljárások. Számos tudományterület foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy egyes kísérletek végeredménye milyen mértékben, illetve milyen módon függ a bemeneti adatoktól.
Open Access
Exploring Coping Strategies of Different Generations of Students Starting University
(2021) Takács Rita; Takács Szabolcs; T. Kárász Judit; Horváth Zoltán; Oláh Attila
Open Access
Hibabecslési eljárások véletlen jelenségek paramétereinek becslésére
(2019) T. Kárász Judit
Statisztikai számításokban a kiszámított paraméterek standard hibájának becslésére számos eljárás létezik. Cikkünkben ismertetünk a független, azonos eloszlású mintavételekben használható, zárt formulás eljárások közül néhányat. Az általánosabb szimulációs eljárások közül a bootstrap és jackknife eljárásokat, a BRR-Jackknife eljárást, valamint a cikk végén egy, az Országos kompetenciamérésben használt, bootstrap és jackknife eljárások ötvözéseként kifejlesztett eljárásunkat.
Open Access
Hipnoterápiás ösvények: prevenciótól prevencióig az onkológiában
(Animula, 2021) Dr. Jakubovits Edit
Open Access
Hungarian version of the Family Relationship Questionnaire (FRQ)
(2021) Kovács Dóra Csilla; Mészáros Veronika; Tanyi Zsuzsanna; Jakubovits Edit; Smohai Máté; Hübner Andrea; Wang, Wei; Kövi Zsuzsanna
The purpose of this paper is to examine the validity of the Family Relationship Questionnaire (FRQ) in Hungary. The FRQ was filled out together with the Parental Bonding Instrument (PBI) by 1017 healthy Hungarian people. The original factor structure of the FRQ did not fit well in the Hungarian sample, but with some modifications – based on modification indices – adequate fit indices could arise. The FRQ scales showed significant relations (moderate to high) with the PBI which confirmed the convergent validity of the scales. Four of the FRQ scale turned to be cross-culturally valid scales. The reliability and validity of Dominance scale in Western cultures should further be examined.