Polgári Eljárásjogi Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Polgári Eljárásjogi Tanszék by Title
Now showing 1 - 19 of 19
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA határon átnyúló családjogi jogviták jogalkalmazói szemmel(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla
- ItemOpen AccessA külföldi választottbírósági ítéletek elismerésének és végrehajtásának megtagadása a New York-i Egyezmény alkalmazása során(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2022) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessA polgári eljárásjog reformja – reformáció vagy renováció(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2017) Udvary SándorA polgári perrendtartás megújulása három éve folyamatos mozgásban tartja a perjogi irodalmat és a 2016. évi CXXX. törvény megjelenésével a gyakorlat is egyre inkább érzi a változások elközelgetését. A szöveg kritikus pontjainak elemzésével a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintést ad a majdani perrendtartásról abból a perspektívából, hogy mélyreható reformációt vagy felszíni renovációt jelent-e az új törvény a ma megszokott perrendhez képest. A cikk kapcsolódását a kálvini reformációhoz az adja, hogy az egyházi bíróságok eljárása – mely bizonyos vonalakban emlékeztet az állami bíróságokéra, így pl. az eljárás tisztességességét garantáló alapvető rendelkezések tekintetében – fog-e bármilyen kihatást elszenvedni a változó eljárási koncepciók miatt.
- ItemOpen AccessA polgári jogi igény érvényesítése a pandémia idején, különös tekintettel a tisztességes eljárás garanciáira(Károli Gáspár Református Egyetem, Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar, 2023) Király Lilla; Papp Eszter
- ItemOpen AccessA szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig(2011) Király Lilla
- ItemOpen AccessAz autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntéshozatal adatvédelmi szabályainak határvonalán(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021) Udvary SándorA mesterséges intelligencia (MI) alapjogi kérdéseit kutató fórum számtalan olyan kérdést vet fel, amely több mint a kutatók elméleti érdeklődése: hamarosan a jogalkotás, a joggyakorlat fog azokkal foglalkozni. Ilyen a ma még – és reméljük a jövőben is – futurisztikusnak tűnő gondolat, amely szerint mesterséges intelligencia által működtetett robotok állampolgárságot kapjanak, vagy netán polgári jogi jogalanyiságuk elismerésre kerüljön. A kutatók által vizsgált kérdések a választójogtól a közigazgatási jogon át a szerzői jogig terjednek, amelyből e sorokon egy-egy apró részkérdéssel kívánunk foglalkozni.
- ItemOpen AccessAz egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve az Európai Unió jogában(Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Doktori Iskola, 2020) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessAz első Pp. novella jelentősége az elsőfokú eljárásra(2021) Udvary SándorA polgári perrendtartás 2013-tól 2016-ig tartó kodifikációja a törvény elfogadásával lezárult, ami egy éves felkészülési időt követően hatályba lépett. A 2018 január 1-je óta eltelt három év a gyakorlat kijegecesedésének ideje volt, a szakmai testületek folyamatos munkájának köszönhetően a kezdeti aggályok, megrázkódtatások elhalkultak. Közel három év tapasztalata és adatai viszont már elegendőek ahhoz, hogy a jogalkotó – a hivatásrendek, különösen is a bíróságok jelzései alapján – áttekintse a gyakorlatot és a jogpolitikai célokkal összhangban felülvizsgálja a törvény működését, korrigálja azokat a szabályokat, amelyek esetleg diszfunkcionális módon érvényesülnek. A 2021. évi CXIX. törvény 2021. január 1-jén lépett hatályba és a Pp. szinte minden része tekintetében tartalmaz módosító rendelkezéseket, jelentős részben korrigáló, pontosító, a joggyakorlatot igazító szabályt. Megítélésünk szerint jelentősebb, koncepcionálisnak tűnő módosítás viszont, amellyel a jogalkotó enyhíti a tényállítások előterjesztéséhez fűződő korlátozásokat, valamint a keresetlevél kellékei, vizsgálata és visszautasítása tekintetében a jogalkalmazási szigort.
- ItemOpen AccessBírósági ügyvitel a polgári eljárásokban:(Patrocinium Kiadó, 2020) Muzsalyi RóbertKépzeljük el, hogy a középkorban járunk poros, úttalan utakon. Találkozunk egy férfival, aki köveket tör darabokra hatalmas kalapácsával. – Mégis mit csinál? – kérdezzük tőle. – Köveket aprítok, mégis mit csinálnék? – vágja rá kelletlenül. Továbbmegyünk, ismét találkozunk egy kőfaragóval, hatalmas kalapáccsal a kezében. – Mit csinál? – kérdezzük tőle is. – Pénzt keresek, ebből élek, ebből tartom el a családomat. – mondja kissé fáradtan. Végül egy harmadik munkás is elénk kerül, ő is ugyanezt a munkát végzi. – Mit csinál? – tesszük fel neki is a kérdést. Mire a gyors és határozott válasz: – Katedrálist építek! Hasonló utazást végezhetünk ma is a bíróságokon, találkozunk a postázóban igazságügyi alkalmazottakkal, akik felbontják a borítékokat, érkeztetik a beadványokat, majd újabbakkal, akik aktákhoz szerelik, majd továbbítják az eljáró bíró ügyintézőjéhez. A bírósági ügyintéző átadja a bírónak, aki utasítást ír rá, majd befejezi az ítéletet, ami lehet megváltoztatja egy vagy több ember életét: lezár egy jogvitát, emberi sorsok, élethelyzetek kimenetele kerül más helyzetbe. Ennek a folyamatnak az eredményeként megszülető ítéletben nagyon sok ember vett részt, tette a dolgát a postázóban, kezelőirodán, diktálta, javította, kinyomtatta majd sokszorosította és kézbesítette a bíróság határozatát. Az ügyvitel szabályai átfogják az eljárás valamennyi mozzanatát a keresetlevél bíróságon történő érkeztetésétől az ügy iratainak a selejtezéséig, ezért azok ismerete és betartása valamennyi bírósági alkalmazott munkájának elengedhetetlen feltétele. A bírósági köznyelvben az ügyvitelhez kapcsolódó tevékenységeket a kő- helyett leginkább fafaragásnak szokták nevezni monotonitása vagy nem mindig értelemszerű, ugyanakkor túlrészletezett szabályai miatt. Egy-egy részében ennek a munkának lehetünk mi is olyanok, mint az első két kőfaragó, aki „csak” faragja a követ, vagy keresi a kenyérrevalót. De ha – hasonlóan a harmadik munkáshoz – meglátjuk és megértjük, hogy egy nagy folyamat részesei vagyunk, akkor rájövünk, hogy munkánk egy kiterjedt célt szolgál, amit úgy hívunk: igazságszolgáltatás. Ekkor a beadványokon szereplő nevek, vagy csak egyszerű felperes és alperes kifejezések mögött élő embereket, családokat, családoknak munkát adó cégeket látunk meg, akik a bíróságtól – így tőlünk is – azt várják: segítsük eldönteni jogvitájukat, rendezni megromlott élethelyzetüket. Ezekkel a szavakkal szeretném motiválni az olvasót az ügyviteli szabályok elsajátításának fontosságára. A könyv egyes fejezetein keresztül igyekszem felvázolni a „nagyobb kép” kisebb elemeit is, vagyis, hogy az egyes ügyviteli részletszabályok milyen célt szolgálnak, hogyan segítik az egyes munkafolyamatok hatékony elvégzését. A könyv bemutatja a polgári eljárásokhoz kapcsolódó legfontosabb ügyviteli szabályokat. Számozott bekezdések, kulcsfogalmak kiemelése és részletes tárgymutató segíti a jogintézmények közötti gyors eligazodást. A nehezebben elsajátítható részek után – főként a perköltség- és a határidőszámítás megértéséhez – gyakorló feladatok találhatók, amelyeken le lehet mérni, hogy megfelelően tudjuk-e alkalmazni az olvasottakat. A könyv elsősorban a jogi asszisztens hallgatók részére készült, de egyaránt alkalmas a kezdő igazságügyi alkalmazottak számára a polgári eljárások bírósági ügyviteli szabályainak megértéséhez és a mindennapi alkalmazásának megkönnyítéséhez.
- ItemOpen AccessCollective litigation tools in the Hungarian legal system(Ústav státu a práva AV ČR, 2019) Udvary SándorCollective litigation tools are not result of historical development in Hungary, they were introduced to the legal system due to external influence: first by reason of the European Union’s activity on consumer protection, then – besides the continuing European interest – due to theoretical work of civil proceduralists.
- ItemOpen AccessDirectors' liability:(2017) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessDo Member States have procedural autonomy?:(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen Access"Half Empty or Half Full?":(Patrocinium Kiadó, 2016) Osztovits András; Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessHatáron átnyúló bírósági végrehajtás az EU-ban a kölcsönös bizalom elve alapján(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Király Lilla; Papp Eszter
- ItemOpen AccessKockázati tényezők a határon átnyúló polgári jogvitákban, avagy az ügyintézés buktatóinak anyagi - és eljárásjogi kérdései ügyvédi szemmel(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla; Papp Eszter
- ItemOpen AccessPro actione collectiva(Patrocinium Kiadó, 2015) Udvary SándorA polgári eljárásjog kodifikációja olyan lehetőség, amely nem csak a de lege lata célzatú, a meglévőt jobbá alakító gondolkodást, de a de lege ferenda, a megújító, esetleg eddig nem létezőt alkotó tevékenységet is bátorítja. A Pp. kodifikációjának tehát nem csupán az a célja, hogy a számtalan módosítása következtében immár dogmatikai kohézióját elvesztett törvényművet újra egységes formába öntse, de csak annak régi anyagai felhasználásával – mintha egy régi, törött harangból annak beolvasztásával újat öntene a mester –, de az is feladata, hogy gondos és alapos kutatást követően olyan új intézmények bevezetését is megfontolja, amelyek újszerűek – feltéve, hogy azoktól társadalmilag és jogpolitikailag kívánatos célok teljesítését alappal elvárhatja. A hasonlatot folytatva: új anyagot önt a harangba, ezzel változtatva, remélhetőleg szebbé téve a hangját.
- ItemOpen AccessResponsabilité des dirigeants:(2017) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessThe Undertaking as an Alternative to Secondary Insolvency Proceeding in Romania and in Hungary - A comparative analysis(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Muzsalyi Róbert; Csőke Andrea; Nastasie, Nicoleta MirelaThe differences between Member States with regard to substantive and procedural rules a common source of difficulties in cross-border dimension. The same is true for insolvency proceedings. Among others, Regulation 2015/848 of the European Parliament and the Council on insolvency proceedings (hereinafter: EIR-R) provides some new legal instruments to limit the possibility of secondary insolvency proceedings. Undertaking (Art. 36.) is one of the new features, and was not known before in Continental legal systems. We consider that the application of an undertaking in different insolvency regimes also causes some difficulties. To demonstrate this assumption, we will compare the Romanian and the Hungarian legislation in this field and show the differences and similarities.
- ItemOpen AccessThe Undertaking: Mystery or Reality?:(2020) Muzsalyi Róbert; Nastasie, Nicoleta Mirela; Csőke Andrea