Pedagógiai Kar (Tudományos publikációk PK) - Faculty of Pedagogy

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/12450

Browse

Recent Submissions

Now showing 1 - 5 of 46
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Megoldottsági mutatók a 7. évfolyamon
    (Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2024) Józsa Gabriella; Kovács Tibor Attila; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; Pedagógusképző Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A 7. évfolyam második fordulójának eredményértékelése. A feladatlap összeállítási elvei, tapasztalatok és következtetések
    (Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2024) Kovács Tibor Attila; Józsa Gabriella; Kohodné Tóth Andrea; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A zeneművészeti terület tanárainak és oktatóinak jellemzése és a pályaválasztásukat meghatározó tényezők vizsgálata
    (Magyar Zenei Tanács, 2024) Józsa Gabriella; Pető Áron; Váradi Judit; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Lemorzsolódási kockázatok a felsőoktatásba kerülés előtt
    (2018) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
    A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nemcsak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába (Pusztai 2011). Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló szakgimnáziumokba járó diákok körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőkétől. A 2017-es felvételi adatbázis alföldi régióiban található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Végrehajtó funkció: elméleti megközelítések és vizsgálati módszerek
    (2018) Józsa Gabriella; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
    Tanulmányunkban a végrehajtó funkció(k)(Executive Functions; EF)elméleti megköze-lítéseittekintjükát. Bemutatjuk azokat a legfontosabb vizsgálati eljárásokat, amelyekkel az EFfejlettségemérhető.Az EFkifejezésegy gyűjtőfogalom, ami egy többdimenziós konstruktummegnevezésére utal, amelytöbb kognitív folyamatot(gátlás, munkamemória és kognitív flexibilitás) foglal magában.Ezek együttes működésejelentősszerepet tölt be a magasabb rendű kognitív folyamatokban,éslehetővé teszia tudatos, célorientált visel-kedést.Az EF fejlettségi szintjekiemelkedő jelentőséggel bír koragyermekkortól egészen időskorig.Működése szerepet játszik az iskolai és a munkahelyi sikerességben, a fizikai, pszichikai,mentális egészségben, ezáltal a jobb életvezetésben, életminőségben.A tanu-lásban, az iskolai előmenetelben, teljesítményben betöltött szerepe miatt került a nemzet-közipedagógiai kutatások érdeklődésének körébe. A magyarneveléstudományi kutatá-sokban egyelőre még kevéssé ismert ez a fogalom,ezért tűztük ki célulabemutatását.