Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026)

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/15792

Browse

Browsing Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026) by Author "KRE - Állam- és Jogtudományi Kar"

Now showing 1 - 6 of 6
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Beszámoló a jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozójáról
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A hazai jogtudományi folyóiratok közötti széleskörű szakmai párbeszéd megszervezése példa nélküli az utóbbi évtizedekben. A 21. század különleges kihívások elé állítja a tudományos közösséget és a tudományos folyóiratokat, amelyek megvitatására érdemi lehetőséget biztosított a jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója. A konferencián folytatott tudományos párbeszéd, előadások és az azt követő hosszas diskurzusok számos fontos téma áttekintésére biztosítottak lehetőséget. A magyar jogi nyelv helyzete, a Magyar Tudományos Akadémia szerepfelfogása, a folyóiratszerkesztők felelőssége, a tudománymetria mellett a lapszerkesztés olyan gyakorlati kérdései is megvitatásra kerültek, mint a lapszerkesztési irányelvek, lektorálási kérdések, cikkek hozzáférhetősége, etikai kérdések, indexelés, a lapok finanszírozása. A konferencia utolsó harmadában felmerültek olyan fontos témák is, mint a kutatók elvárásai a tudományos lapokkal szemben és a mesterséges intelligencia hatása a tudományos folyóiratokra.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Beszámoló a „Romák és nem romák: közösségeink jövője a Kárpát-medencében II.” című Fiatal Kutatók Konferenciájáról
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely fiatal kutatókra fókuszáló konferenciát rendezett, melynek keretében a résztvevők a romák és nem romák közös jövőjét vizsgálták holisztikus, interdiszciplináris, elméleti és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző jelleggel. A látszólag egymástól távoli tudományos területeken is hasonló megismerési, tudományetikai, adatkezelési és az eredmények disszeminálását érintő nehézségekkel néznek szembe a kutatók, így a közöttük kibontakozó eszmecsere érdemi és hatékony lehet. Az immár második alkalommal megrendezett konferencia bemutatta a civil társadalom szervezeteinek tapasztalatait, valamint a jogvédelem és szegregáció kérdéseit is alaposan körüljárta. A kutatás a jövőben – remélhetőleg – újabb tudósgenerációk bekapcsolódásával folytatódik.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Glossa Iuridica, XIII. 3‒4 (2026)
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A magyar jogi folyóiratokról egy konferencia ürügyén. Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; Közjogi Intézet; Közigazgatási Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A tanulmány négy részre osztható: az elsőben bemutatja azt a kutatási folyamatot, amely elvezetett a Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozója ötletéhez, a másodikban a jogi folyóirat fogalma kerül terítékre, míg a harmadikban áttekintjük azokat a főbb kérdéseket, amelyek a mai Magyarországon (is) megkerülhetetlen szempontok a jogi, illetve kifejezetten jogtudományi folyóiratok értékelése körében. Röviden, de minden lényeges aspektust érintve katalogizáljuk a jogi folyóiratok működésével, minőségével, kortárs kihívásaival és lehetséges jövőbeni formaváltozásaival kapcsolatos legfontosabb szempontokat. Végül pedig kísérletet teszünk a hazai jogi folyóiratok együttműködési lehetőségeinek áttekintésére, néhány vonatkozásban javaslatokat is megfogalmazva.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény érvényesülése Közép-Európa országaiban a roma kisebbség szemszögéből
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Farkas György Tamás; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A tanulmány a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény szerkezetét és monitoring eljárását mutatja be, ezeken keresztül pedig a roma kisebbség alapvető jogainak érvényesülését kívánja vizsgálni, elsődlegesen a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményein keresztül. A Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt Európa legtöbb állama magára nézve kötelezőnek ismerte el, emellett pedig ciklikusan ismétlődő monitoring mechanizmussal rendelkezik, így a Keretegyezmény álláspontunk szerint alkalmas arra, hogy objektív alapot adjon az alapvető jogok érvényesülésének összevetéséhez egyes államokban. Emellett lényeges megjegyezni azt is, hogy a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményének monitoring eljárásában készített vélemények jelentős hangsúlyt helyeznek a roma kisebbség helyzetére, így a roma kisebbséggel kapcsolatos összehasonlító jogi kutatásra meglátásunk szerint kifejezetten jó alapot adnak a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának véleményei.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzetiségi státusz kategorizálása, különös tekintettel a cigányságra
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lajos Edina; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A jogban megnyilvánuló igazságosság legobjektívebb mércéje: a diszkrimináció tilalma. A kisebbségek egyes jogosultságai (így például a diszkrimináció tilalma) az emberi méltósághoz való joggal forrnak össze. A nemzeti kisebbségek részesedhetnek egyéni jogokban, kollektív jogokban és autonómiában. Magyarországon tizenhárom népcsoport kapta meg a nemzeti kisebbségi státuszt. A csoport bővíthető a legalább száz éve Magyarországon honos, legalább 1000 főből álló népcsoportok kezdeményezése esetén. Legújabban a vietnamiak kérvényezték maguknak a nemzetiségi státuszt. A magyarországi cigányok három nagy és több kisebb csoportba sorolhatók. A nemzetiségek a jogszabály betűje szerint jelentős választójogi kedvezményt kaptak hazánkban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint azonban a gyakorlatban a kedvezményt nagyon kevés nemzetiség tudja érdemben kihasználni. A kisebbségvédelem terén nem azt kell nézni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt.