Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/444

Browse

Now showing 1 - 20 of 30

Open Access
Papp Ágnes Klára, Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról, Napkút, 2008.
(2014) Bányai Tibor Márk
Open Access
Az Ars poetica és a didaxis poétikája
(Argumentum Kiadó, 2015) Hardie, Philip; Bányai Tibor Márk
Open Access
A büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés
(Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, 2017) Tóth J. Zoltán
Jelen könyv a rágalmazással és a becsületsértéssel, valamint érintőlegesen az egyéb defamatorikus deliktumokkal kapcsolatos szabályozással foglalkozik. Célja egyrészt annak áttekintése, hogy milyen elméleti problémák vetődnek vagy vetődhetnek fel a szólásszabadságnak a méltóság, illetve a becsület védelme érdekében történő, kriminális jellegű korlátozásai során, másrészt annak felvázolása, hogy e problémákra milyen válaszok születtek és születnek az ilyen jellegű korlátozásokat alkalmazó (jellemzően európai) államokban, ezen belül is elsősorban Magyarországon. A könyv továbbá választ keres arra a kérdésre is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos gyakorlata milyen követelményeket támaszt az európai államok defamatorikus jogi szabályozásával szemben, illetve e követelmények mennyiben érvényesülnek ma az európai országok büntető jogalkotási és jogalkalmazási praxisában.
Open Access
Dalverseny Vergilius Eklogáiban
(Selye János Egyetem, 2017) Bányai Tibor Márk
Open Access
Pásztorköltészet és műfajiság
(Gondolat Kiadó, 2017) Bányai Tibor Márk
Open Access
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 1977-es felülvizsgálata a levéltári források tükrében
(Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2018) Nagy Péter
Open Access
Die Fachliteratur zur Verwaltungsgerichtsbarkeit in Ungarn
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Ludovika Egyetemi Kiadó, 2019) Nagy Péter
The study examines different scientific literatures published about the Hungarian administrative jurisdiction from the beginning to the present day. Besides the scientific papers were collected, other kind of publications, such as articles in newspapers have been omitted from it. The literature of Hungarian administrative jurisdiction began in 1877 with Győző Concha’s paper. The most important issue was to make the two levels judicial forums during the existence of the judicial forum. After the period of socialism and the democratic transition the topic occurred again in numerous publications, which was even more the centre of attention because of the legislation in the 2010s. Der Artikel analysiert die zum Thema der ungarischen Verwaltungsgerichtsbarkeit veröffentlichte Fachliteratur von den Anfängen bis heute. Es wurden nach wissenschaftlichen Methoden verfasste Werke gesammelt, die verschiedenen publizistischen Schriften und Zeitungsartikel wurden nicht berücksichtigt. Die ungarische Fachliteratur der Verwaltungsgerichtsbarkeit begann mit der Arbeit von Győző Concha aus dem Jahr 1877. Während des Bestehens des Richterforums war die wichtigste Frage seine Umwandlung in ein zweistufiges. Nach der Zeit des Sozialismus wurden ab dem Systemwechsel erneut zahlreiche Beiträge zu diesem Thema veröffentlicht, das wegen der Gesetzgebung im Jahr 2010 mehr und mehr in den Mittelpunkt des Interesses rückte. A tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodás témájában megjelent szakirodalmat vizsgálja a kezdetektől napjainkig. A tudományos módszerrel írt művek kerültek gyűjtésre, a különböző publicisztikák, napilapokban megjelenő cikkek ebből az összefoglalásból kimaradtak. A közigazgatási bíráskodás magyar szakirodalma Concha Győző 1877-es munkájával kezdődött. A bírói fórum fennállása idején a legfontosabb kérdés a bírói fórum két fokúvá tétele volt. A szocializmus időszakát követően a rendszerváltástól kezdve a téma újból számos publikációban jelent meg, amely a 2010-es évek jogalkotása miatt még jobban a figyelem középpontjába került.
Open Access
Reneszánsz utópista filozófusok az államról
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Pókecz Kovács Attila
A filozófia történetében a reneszánsz átmeneti kornak tekinthető, mivel egyrészt az ókori gondolkodók és műveik újrafelfedezését szorgalmazta, másrészt időbeni meghatározottsága miatt a középkori gondolkodás folytatója is volt egyben. A reneszánsz műveltség központjai elsőként Itáliában (Firenze, Velence, Padova, Ferrara, Nápoly) alakultak ki, szellemi hatásuk innen terjedt át Európa más részeire is. Filozófiai értelemben az utópia a helyes, az ésszerű és igazságos államról (társadalomról) alkotott olyan kritikai elképzelés, amely alkotója szerint a világ fennálló létrendjével szemben e létrend tökéletes változatát képviseli. Az utópia jelentése a görög utopia szóból származik, jelentése „sehol sem”: az eszményi állam (társadalom) nem létezik, de a valóságosnak ilyennek kellene lennie. A kora újkori utópiák kritikai eszményeket fogalmaznak meg, koruk államát, annak társadalmi, gazdasági, jogi, politikai, vallási rendjét bírálják, többnyire ironikus-szatirikus formában. Az utópiák lényegi eleme az állami-politikai közösség egészének a kritikai vizsgálata, a saját koruk problémáira történő reflexió összefüggésében a társadalom állami újjászervezésére irányuló tervezet felvázolása. Az eszményi államról (társadalomról) szóló koraújkori utópia nem az önmagát különféle vallási-etikai értékek alapján meghatározó egyént állítja a középpontba, hanem mindig valamilyen politikailag megszervezett, és pontosan körülhatárolt kollektívumra utal. Ennek magyarázatát az adja, hogy a reneszánsz utópiák nem tételeznek fel alapvető és radikális változásokat az emberi természet vonatkozásában, hanem inkább az egyének feletti irányítás megszervezésével és az ehhez szükséges intézmények kialakításával foglalkoznak. Az utópista gondolkodás mintaadó képviselői a 16. században Thomas More, a 17. században Tommaso Campanella és Francis Bacon voltak.
Open Access
Demokrácia, jogállamiság és alkotmánybíráskodás
(Patrocinium Kiadó, 2020) Tóth J. Zoltán
Jelen monográfia azt a kérdést igyekszik körüljárni, hogy milyen kapcsolat áll fenn egyrészről a jogállamiság és annak tartalmi elemei, nevezetesen az emberi jogok, a hatalommegosztás és az ezek felett (is) őrködő alkotmánybíráskodás, másrészt a népszuverenitás elve és a demokrácia eszméje és gyakorlata között. A könyv a jogelméleti és államelméleti aspektusokon túl alapvetően politikai filozófiai szempontból közelíti meg ezt a kérdést, és csak érintőlegesen (ott, ahol az feltétlenül szükséges) tér ki alkotmánytani vagy (még ritkábban) tételes alkotmányjogi szempontokra. A könyv célja annak a hipotézisnek az igazolása, hogy a jogállamiság és a demokrácia – bár az utóbbi évtizedekben népszerű elgondolássá vált azok merev elválasztásának feltételezése és egymást kizáró mivoltuk igazolásának megkísérlése – valójában (lényegi tartalmukat tekintve) nemhogy nem zárják ki, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. Ez különösen a demokrácia jogállami alapjaira igaz: bár jogállam sem lehetséges a demokratikus politikai akaratképzést lehetővé tevő intézményrendszer nélkül (hosszú távon legalábbis akkor marad meg a jogállam, ha vannak demokratikus alapjai), de meg inkább: a jogállami kritériumok érvényesülése és (végső soron az alkotmánybíráskodást végző szerv/ek/ általi) érvényesítése nélkül demokrácia nem lehetséges.
Open Access
A közigazgatási bíráskodás annotált bibliográfiája
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2020) Nagy Péter
A közigazgatási bíráskodásról szóló szakirodalom az 1870-es évektől kezdve a jelenkorig könyvtárnyi méretűvé gyarapodott. E téma a rendszerváltás utáni tudományos diskurzusban és közbeszédbe újfent jelentős súllyal jelent meg, a különbíróságként való újbóli felállítása pedig ismételten a közjogi vizsgálódások homlokterébe helyezte a kérdést, ugrásszerűen megnövelve az így is jelentős mértékű vonatkozó szakirodalmat. E munka célja, hogy a közigazgatási bíráskodás legfontosabb magyar szakirodalmát retrospektív módon összegyűjtse és rövid annotációval ellátva közzé tegye az ebből készült bibliográfiát, ezzel hozzájárulva a magyar tudományos eredmények könnyebb áttekinthetőségéhez, segítséget nyújtva a téma irodalmában elmélyülni kívánó tudósoknak, a téma iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. A kívánt eredmény tudományos igényű teljesítéséhez a gyűjtendő irodalom tematikai kereteit pontosan meg kell határozni. Jelen munka az általános hatáskörű közigazgatási bíráskodással kíván foglalkozni, ebből következik, hogy a különálló pénzügyi közigazgatási bíráskodás e tematikai keretek közé nem beilleszthető. Az egyik legnehezebb feladatot a vegyes témájú szakirodalmi tételek osztályozása jelentette. Ebben az esetben azt a módszert alkalmaztam, miszerint ha egy tanulmány célját tekintve nem a tárgykörbe vágó eredmények felmutatását tűzte ki fő céljául, azonban tartalma szerint számottevő mértékben vonatkozó kérdést is felvetett vagy tisztázott, feljegyeztem. A második világháborút követő időszak közigazgatási bíráskodáshoz kapcsolódó irodalmának összegyűjtése számos módszertani kérdést vet fel. Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának ugyan csak terjedelmes szakirodalmát nem rögzítettem, csupán azokat a jelentősebb műveket, melyek az elvárt ideológiai keretek között, de tárgyalja a közigazgatási bíráskodás témáját. A vonatkozó szakirodalmi tételek a kéziratoktól, a nehezen beszerezhető különlenyomatoktól, a 2-3 íves kis füzetektől egészen a lexikonok vonatkozó szócikkéig terjednek. A gyűjtendő művek körébe vettem a szaktanulmányok, monográfiák, könyvrészletek mellett az egyes beszédek lejegyzett változatait és a döntvényeket gyűjtő, joggyakorlatot elemző munkákat is. Ahol megállapítható volt, feltüntettem az eredeti cikket és mellette a különlenyomatok könyvészeti adatait is rögzítettem. Az egymásra reflektáló munkák esetén azok kapcsolatát és időrendiségét is igyekeztem feltüntetni. A művek könyvészeti adatait eredeti írásmóddal, betűhív formában közlöm. Gyűjtésre csak a tudományos módszerrel írt művek kerültek, tehát a különböző publicisztikák, napilapokban megjelenő cikkek ebből az összefoglalásból kimaradtak. Ez alól kivételt képeznek a tudományos folyóiratokban megjelent konferencia-beszámolók. A tanulmány forrásbázisába tartoznak a magyar szerzők által írt magyar vagy idegen nyelven megjelent közigazgatási bíráskodással foglalkozó művek, azonban a külföldi szakírók által publikált magyar vagy idegen nyelvű írások kívül esnek jelen tanulmány keretein.
Open Access
Adalékok a bírói hivatás történetéhez
(Országos Bírósági Hivatal, 2020) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
A legfelsőbb bírói fórum jogegységesítési kötelezettsége:
(HVG-ORAC, 2020) Balássy Ádám Miklós
Open Access
Interpretation of Fundamental Rights in Central and Eastern Europe
(Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Central European Academic Publishing, 2021) Tóth J. Zoltán
Fundamental rights have become increasingly important since the emergence of modern constitutionalism. The states of Central and Eastern Europe, as third-gen- eration countries of concentrated constitutional adjudication, and in leaving behind the legacy of state socialism, have faced challenges owing to the specificities of their recent history and the problems of transitioning to a democracy governed by the principle of the rule of law. These are substantially different from the problems that countries with first- and second-generation constitutional courts once had to solve, although they have many points in common. One such commonality is that, typically, new constitutions (or constitutions that can be considered new in sub- stance) have been adopted immediately after the end of a dictatorial regime, which, in contrast to the previous situation, already provided for a wide range of human rights. The enforcement of these rights was guaranteed everywhere in these states; however, the different historical situations had given rise to different responses.
Open Access
Erdélyi református házassági bíráskodás a házassági főtörvényszék fennállása idején
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Nagy Péter
A magyar házassági jogunk fejlődésével számos kutató foglalkozik. Monográfiák, disszertációk és szaktanulmányok jelzik az adott terület iránti tudományos érdeklődés intenzitását. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéskörére is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök állam és egyház közötti megosztására vonatkozó térben és időben eltérő megoldások miatt azonban továbbra is számos megválaszolatlan kérdés maradt. A 19. század utolsó harmadára kialakult házassági jogi rendszerről Sztehlo Kornél úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a „tíz-féle házassági jog hazája.” A különböző felekezetek házassági és bontójogi rezsimjeinek értelmezése ezért a korabeli jogászok számára is komoly kihívást jelentett. A magyarországi jogtörténet-tudomány elsősorban a polgári házassági jogunk kodifikációjával és érvényesülésével foglalkozott, ugyanakkor a katolikus kánonjog és a szentszékek gyakorlatának története is számos kutatás témáját képezi. Jelen munka tárgya a házassági bíráskodás történetének egy szűkebb terrénuma, a protestáns házassági jog, különös tekintettel az erdélyi viszonyokra. A Királyhágón túli területek három nemzetre és négy vallásra alapuló rendje a házassági bíráskodás különleges rendszerét alakította ki. A kissé leegyszerűsítő megállapítás szerint minden ember a saját felekezetének joga szerint köthetett, vagy annak elismerése esetén bonthatott házasságot. Ez a rendszer a 16. századtól – az Ehepatent 1786-ban II. József által Erdélyben történő bevezetése és 1791-beni visszavonása közti időszakot leszámítva – egészen a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk hatályba lépéséig fennállt. Ebben a munkában a felekezeti rendszerre épülő házassági bíráskodás egyik elemét, az erdélyi református házassági bíráskodást vizsgálom, időkeretét tekintve: a házassági törvényszékek fennállása idején, 1868-tól 1895-ig. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a munka csupán kiindulópont lehet az erdélyi református házassági bíráskodással, tágabban véve házassági joggal foglalkozó kutatásoknak, mivel a lenyűgöző mértékben és minőségben fennmaradt erdélyi református levéltári anyagok a téma szempontjából kimeríthetetlen forrásbázist jelentenek nem csak ebben a tárgykörben, hanem az erdélyi perjogtörténet és társadalomtörténet más aspektusait, fehér foltjait illetően is egészen a 16. századtól kezdve.
Open Access
Fejezetek a bírói hivatás történetéből (1890-1938)
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
Antik reminiszcenciák a francia közigazgatási jog intézményeinél
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Pókecz Kovács Attila
A modern francia közigazgatás megteremtésének kezdete a francia forradalom (1789-1799) időszakára, a teljes rendszer kialakítása pedig Napóleon konzulátusának (1799-1804), illetve császárságának (1804-1814) idejére esik. Napóleon szakítani kívánt a forradalmi időszak intézményi rendjével, de az ancien régime hivatali rendszerét sem látta tanácsosnak visszahozni, mivel a királyság tisztviselőivel szemben kialakult ellenszenv még élénken élt a francia polgárok emlékezetében. Miután az antik állami intézményi hagyományok ebben az időszakban nagy tiszteletnek örvendtek, a napóleoni reformok számára is modellként szolgáltak. Ilyen ókori mintára létrehozott állami szerv volt a Tribunatus és a Szenátus intézménye. A törvényjavaslatok megvitatására létrehozott 100 tagú testületet, a Tribunatust még maga Napóleon szüntette meg 1807-ben. Bár a Szenátus nevében utalt a római közjogi intézményre, jogállása és működési szabályai azonban jelentősen eltértek antik előképétől. A római állami intézmények közül a napóleoni korszak számára mintául szolgálók köréből a francia Államtanács (Conseil d’État), illetve a prefektusi rendszer a mai Franciaország közigazgatási rendszerének is meghatározó szervei. A tanulmány első részében a principátus korabeli consilium principis, valamint a dominatus időszakában működő sacrum consistorium modelljének az 1799-ben létrehozott francia Államtanács működésére kifejtett hatását kívánom elemezni. A tanulmány második részében a francia megyei közigazgatás vezetőjének, a prefektusi tisztségnek a római praefectusok rendszerével párhuzamos elemeit, illetve a fővárost igazgató francia rendőrprefektusnak a római praefectus urbihoz hasonló jogállását és hatásköreit veszem górcső alá.
Open Access
A negotiorum gestor felelőssége a római klasszikus jogban
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Giovannini Máté
Open Access
A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi viii. tc. képviselőházi vitája
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
A bírák személyi táblázatainak szabályozása 1872 és 1900 között
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Schlachta Boglárka Lilla
Open Access
Szemelvények a Budapesti Királyi Ítélőtábla fegyelmi ügyeiből (1938–1944)
(Miskolci Egyetem, 2022)