Szociális Munka és Diakónia Intézet - intézeti szint

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/538

Browse

Browsing Szociális Munka és Diakónia Intézet - intézeti szint by Issue Date

Filter results by year or month
Now showing 1 - 20 of 40
  • Thumbnail Image
    Item
    Restricted
    The territorial distribution of Hungarian election data
    (2007) Dr. Mészáros József; Solymosi Norbert; Speiser Ferenc
    In this spatial statistical analysis, Hungary, though a small country in size (smaller than most states in the USA), is shown as having significant spatial clustering. On the basis of this spatial clustering, it is demonstrated that a political party, FIDESZ that had previously been associated with a different political bloc has been able, in a relatively short period of time of the 1990s in the post-Communist period, to occupy the vacant space on the ‘right’ and to integrate with the voters of the right-wing bloc.
  • Thumbnail Image
    Item
    Restricted
    A possible and desirable pension system
    (New York, Amerikai Egyesült Államok : Columbia University Press, 2008) Dr. Mészáros József; Banyár József
    Josef Banyar and Jozsef Meszaros address issues surrounding the pension systems of developed countries, as well as societies that are experiencing falling birth rates and rising life expectancies. The authors focus on Hungary because it excellently illustrates the difficulties and demographic challenges facing Central Europe as it transforms economically.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Létezett-e politikai pszichiátria Magyarországon az államszocializmus időszakában?
    (2009) Sükösd Anikó; Bodor Péter
    Egy tudomány története magában foglalja egy hivatás történetét, beleértve annak szakmai gyakorlatát is. Ebben az írásban azon vizsgálódásaink előzetes eredményeiről számolunk be, melyek a pszichiátria és bizonyos mértékig a klinikai pszichológia gyakorlatának egy sajátos vetületére irányulnak: a politikai pszichiátria magyarországi működésére az úgynevezett államszocializmus időszakában. Elsőként a pszichiátria politikai sebezhetőségét vesszük szemügyre, azt a kérdést, hogy miért válhat a pszichiátria a politika kívánatos áldozatává. Ezt követően ismertetjük a magyarországi politikai pszichiátriára vonatkozó vizsgálódásainkat. Végül elkülönítjük a politikai pszichiátria hatásainak közvetlen, közvetett és hosszú távú változatait.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Kiilleszkedés az "underclass"-ból
    (2014) Dr. Vajda Norbert
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A diakóniai képzés fordulópontjai
    (2016) Birinyi Márk; Fruttus István Levente
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    „Igaz legyen szíved, igaz beszéded"
    (2018) Dr. Pálmai Judit
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásának változásai
    (2018) Dr. Czibere Károly
    A kapacitásszabályozás léte és módja a közfinanszírozásban részesülő szolgáltatások esetében kulcsfontosságú, hiszen ideális esetben a rászoruló emberek szükségletei és a rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitásokat illeszti össze, segít az állami támogatás célzottságának javításában, mérsékeli a szolgáltatási kapacitások területi egyenetlenségeit, és a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit növeli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében. Épp ezért nehezen magyarázható, hogy a rendszerváltás után született átfogó szociális szabályozás miért nem alkalmazta ezt az eszközt, és miért csak akkor került be a szabályozásba, amikor már egyes szolgáltatási területeken „égett a ház” és komoly problémák mutatkoztak. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az 1993-as szociális keretszabályozás intuitíve a korábbi tanácsi rendszer ellátási logikáját vette alapul, amelyben egyházi, civil vagy más nem-állami fenntartó nem vagy alig jutott szerephez. Az 1993-as törvény ugyan megnyitotta az utat az egyházi és a nem-állami fenntartók szolgáltatás-alapítási és – működtetési szándéka előtt, de akkoriban mindenki úgy kalkulált, hogy a szolgáltatási piacnak ez a szegmense mindig is periferikus marad, a későbbiekben is csak kiegészítő jellege lehet az önkormányzati ellátáshoz képest. A szociális törvényben az elsődleges és a másodlagos ellátási kötelezettség telepítése is erre mutat. Így a szabályozást felkészületlenül érte a 2000-es évek első harmadától elinduló tendencia, amely az alacsony belépési korlátokkal rendelkező szolgáltatási területeken – kihasználva a gyenge ellenőrzést és a tág jogosultságszabályozást – jelentősen megemelte a férőhelyszámokat, és amely előbb-utóbb beleütközött a költségvetési finanszírozhatóság korlátaiba. 2006-tól kezdődően több kísérlet is történt a kapacitásszabályozás kialakítására, míg 2012-től a jelenleg is hatályos rendszer elindult. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a kapacitásbefogadási rendszer bevezetése óta az egyes szolgáltatások esetében megyei bontásban miként alakultak a célcsoport meghatározott egységére jutó kapacitásvolumenek, mert valójában ezzel lehet igazolni, hogy a kapacitásszabályozás nem csak egy bürokratikus eszköz, hanem valóban képes a szociális szükségletekhez igazítani a szolgáltatásokat. De ez már egy másik tanulmány témája.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az innovatív gondolkodás társadalmi természete
    (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Sükösd Anikó
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Designer Drugs at Deprived Areas
    (2019) Dr. Vajda Norbert
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A Magyar Államkincstár szerepvállalása az önkormányzati alrendszer szabályos működésének elősegítésében
    (2019) Dr. Mészáros József
    A Magyar Államkincstár szerepvállalása az önkormányzati alrendszer szabályos működésének elősegítésében című cikk az önkormányzati alrendszer szabályos működését elősegítő állami tevékenységeket veszi górcső alá, melyek közül kiemelten foglalkozik a Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzésekkel és az általa nyújtott szolgáltatásokkal. Az önkormányzati alrendszer elsődleges feladata szerint közfeladatokat lát el, ezért fontos, hogy azt hatékonyan, szabályosan és átlátható módon tegye. A cikkben bemutatásra kerül, az Államháztartási kontroll rendszer működtetése, amelynek részei az átfogó és a téma ellenőrzések, a pénzügyi és a szabályszerűségi, a helyénvalósági, a törvényességi ellenőrzések, valamint a Magyar Államkincstár által működtetett központi gazdálkodási szakrendszer, amely térítésmentesen kerül biztosításra az önkormányzatok számára. A cikkben bemutatásra kerül a kormányzati döntéshozatalt és a közpénzekkel való gazdálkodás központi és helyi felügyeletét releváns és aktuális adatokkal támogató ASP Adattárház, amelybe bekerül valamennyi önkormányzat adata. Ismertetésre kerül továbbá az önkormányzatok adminisztratív terheit jelentősen csökkentő, a Magyar Államkincstár által nyújtott Kincstári Könyvvezetési Szolgáltatás, amely jelentős támogatást nyújt az önkormányzatok működtetése során felmerülő pénzügyi és számviteli feladataik ellátásában
  • Thumbnail Image
    Item
    Restricted
    Biometria a klinikumban: Feladatok bayesi megoldása
    (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019) Dr. Mészáros József; Dinnya Elek; Molnár D. László; Solymosi Norbert
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    SPIRITUALITÁS ÉS SZEMÉLYES HIGIÉNIA
    (2020) Molnár András; Dr. Ipolyi Dóra
    Kétség kívüli, hogy a spiritualitás fontos szerepet tölt be az egyének mentális egészsége szempontjából. De vajon milyen hatással van a vallás a fizikai egészségre, és milyen szerepet tölt be a személyes higiéniai magatartásban? Lehet-e szerepe a vallásnak a személyes higiéniára nevelésben, és ha igen, milyen jelentősége lehet a COVID-19 világjárvány tükrében? Tanulmányunkban áttekintjük a spiritualitás és a hit egészséggel kapcsolatos összefüggéseit, amelyek közül kiemeljük a személyes higiéniai szokásokat. Munkánk során a szakirodalmi eredmények és a különböző vallások írásai alapján bemutatjuk a spiritualitás és a higiéné kapcsolatát, ezzel felhívva a figyelmet a hit és az egészség kevésbé reprezentált területére. A kézmosás rítusának középpontba állításával szemléltetjük, hogy a különféle vallásokban milyen módon jelenik meg a COVID-19 világjárvány kapcsán ismét a figyelem középpontjába kerülő kézhigiéné kérdése, és mindennek milyen relevanciája lehet a közegészségügyi intervenciók szempontjából. Ennek megfelelően áttekintésünkben ismertetjük hat vallás: a kereszténység, a zsidó, az iszlám, a hindu, a sinto és a bahái hit kézmosással kapcsolatos rituáléit. Mindezek áttekintését követően javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek reflektálnak napjaink multikulturális terében végzett közegészségügyi törekvéseire. Úgy véljük, az egészségnevelésben aktív szerepet vállaló szakemberek számára különösen fontos a kultúra közi érzékenység, valamint klienseik vallási szokásainak ismerete, amely hozzájárulhat programjaik eredményességéhez. A higiénés üzenetek átadásába továbbá érdemes bevonni a vallási vezetőket, akik az érintett vallás rituáléin keresztül is felhívhatják a figyelmet a személyes higiénia fontosságára. Summary: Spiritualism serves an important role in the mental health of the individuals. But how does it affect physical health, and what role does it have in personal hygienic behaviour? Is it possible to give space to religions in awareness raising for personal hygiene? What possible role could they have in the light of the Covid-19 pandemic? This study reviews the linkage between spiritualism, faith and health, highlighting the customs related to personal hygiene. Based on literature and the religious texts we present the connection between spiritualism and hygiene to draw attention on this less represented research area. With the ritual of handwashing in the centre of this article, we illustrate that handwashing is an established custom in many religions, which has a potential in public health interventions and hygiene promotion activities. As main part of this study we review the ritual handwashing practices (ablution) of six religions, including Christianity, Judaism, Islam, Hindu, Shintoism and Baháʼí. After the review of these considerations, we phrase recommendations reflecting the contemporary multicultural environment of public health interventions. We argue that professionals involved in health promotion should establish an intercultural awareness, including knowledge on religious customs of beneficiaries, which might have a positive effect on the success of their programmes. We also suggest to involve religious leaders in hygiene promotion activities as they might be able to utilize religious rituals as examples for good hygienic behaviour.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access