Szociális Munka és Diakónia Intézet - intézeti szint
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Szociális Munka és Diakónia Intézet - intézeti szint by Title
Now showing 1 - 20 of 40
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen Access20. század eleji családkép a közoktatás dokumentumaiban(2017) Dr. Pálmai Judit
- ItemRestricted30 years and 8 elections in Hungary(2022) Dr. Mészáros József; Szakadát István
- ItemOpen AccessA COVID-19 járvánnyal kapcsolatos szabályok a szociális szolgáltatásokra vonatkozóan(2020) Dr. Czibere Károly
- ItemOpen AccessA diakóniai képzés fordulópontjai(2016) Birinyi Márk; Fruttus István Levente
- ItemOpen AccessA gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata(2022) Dr. Haász Sándor; Viczina AndreaA gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.
- ItemOpen AccessA hajléktalanság női arca(2023) Fehér Boróka; Lengyel LeaA tanulmány az utóbbi években született, a hajléktalan nőkkel kapcsolatos tudást kívánja színesíteni. Mivel a különböző kutatások szerint – bár módszertani aggályok miatt ezt többen vitatják - kevesebb nő él hajléktalanként, mint férfi, a legtöbb hazai és nemzetközi vizsgálat fókuszában is a férfiak állnak. A szerzőpáros cikkében a nemzetközi és hazai vonatkozó szakirodalom összefoglalása után saját elemzését ismerteti. A BMSZKI fővárosi átmeneti szállóin élő ötven nő esetmappájának másodelemzése által vizsgálja demográfiai mutatókon túl pár, a nőkre jellemző attribútumot, mint az anyaság és a (kiskorú, de különélő, vagy akár felnőtt) gyermekek, valamint a párkapcsolatokat. Az adatokat a nőkkel foglalkozó segítők rögzítették, azok tartalmazzák az ő észrevételeiket, gondolataikat és az általuk megvalósíthatónak gondolt kimeneteket. Az eredmények a nők és esetkezelőik meglátásait is ötvözik.
- ItemOpen AccessA hazafias nevelés elemei a Horthy-kor pedagógiai dokumentumaiban(2017) Dr. Pálmai Judit
- ItemOpen AccessA Magyar Államkincstár szerepvállalása az önkormányzati alrendszer szabályos működésének elősegítésében(2019) Dr. Mészáros JózsefA Magyar Államkincstár szerepvállalása az önkormányzati alrendszer szabályos működésének elősegítésében című cikk az önkormányzati alrendszer szabályos működését elősegítő állami tevékenységeket veszi górcső alá, melyek közül kiemelten foglalkozik a Magyar Államkincstár által végzett ellenőrzésekkel és az általa nyújtott szolgáltatásokkal. Az önkormányzati alrendszer elsődleges feladata szerint közfeladatokat lát el, ezért fontos, hogy azt hatékonyan, szabályosan és átlátható módon tegye. A cikkben bemutatásra kerül, az Államháztartási kontroll rendszer működtetése, amelynek részei az átfogó és a téma ellenőrzések, a pénzügyi és a szabályszerűségi, a helyénvalósági, a törvényességi ellenőrzések, valamint a Magyar Államkincstár által működtetett központi gazdálkodási szakrendszer, amely térítésmentesen kerül biztosításra az önkormányzatok számára. A cikkben bemutatásra kerül a kormányzati döntéshozatalt és a közpénzekkel való gazdálkodás központi és helyi felügyeletét releváns és aktuális adatokkal támogató ASP Adattárház, amelybe bekerül valamennyi önkormányzat adata. Ismertetésre kerül továbbá az önkormányzatok adminisztratív terheit jelentősen csökkentő, a Magyar Államkincstár által nyújtott Kincstári Könyvvezetési Szolgáltatás, amely jelentős támogatást nyújt az önkormányzatok működtetése során felmerülő pénzügyi és számviteli feladataik ellátásában
- ItemOpen AccessA magyar szociális szolgáltatások és főbb jellemzőik 1993 és 2018 között(2020) Dr. Czibere Károly; Mester Dániel
- ItemOpen AccessA Magyar Vöröskereszt önkénteseinek tevékenységei a koronavírus veszélyhelyzet idején : Esettanulmány(2022) Dr. Ipolyi Dóra; Molnár AndrásA koronavírus világjárvány komoly kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszereket. A kialakult helyzetben a kormányok a korlátozott kapacitások bővítése céljából bevonták az egészségügyi és szociális területen működő társadalmi és önkéntes szervezeteket is. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom világszerte jelen van a COVID-válaszadás frontvonalában, hazánkban a Magyar Vöröskereszt az első hullám kezdete óta végzi járványügyi feladatait, azonban tevékenységeit nagyszámú önkéntesek bevonásával tudja elvégezni, amelyekhez kapcsolódóan szükség van a megfelelő, átgondolt önkéntes koordinációra. A Magyar Vöröskereszt önkéntesmenedzsmentben és veszélyhelyzeti válaszadásban szerzett 140 éves tapasztalata nagymértékben hozzájárult az ellátórendszerrel való gördülékeny és eredményes együttműködéshez. Esettanulmányunkban bemutatjuk a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek feladatvállalásait a pandémia alatt, kitérünk az önkéntes koordináció feladataira, kihívásaira. Bemutatjuk mely szükségletek mentén alakul a feladatvállalás, kiemeljük a jó gyakorlatként és kihívásokként azonosítható tényezőket. Esettanulmányunkban megállapítjuk, hogy az önkéntesek megfelelő szervezési háttér esetén hatékonyan támogatják az egészségügyi ellátórendszert. Ehhez azonban szükséges a résztvevő szervezetek közötti hatékony kommunikáció és koordináció, valamint a fogadó szervezet önkéntesek foglalkoztatásában szerzett rutinja. A tapasztalatok alapján szükséges az egészségügyi önkéntesség koncepciójának hosszútávú fejlesztése, a meglévő eljárások vizsgálata és az abban gyakorlattal nem rendelkező intézmények felkészítése mellett egy megfelelő iránymutatás vagy módszertani anyag kidolgozása.
- ItemOpen AccessA pedagógiai munka család- és gyermekvédelmi aspektusai(2021) Dr. Haász Sándor
- ItemRestrictedA possible and desirable pension system(New York, Amerikai Egyesült Államok : Columbia University Press, 2008) Dr. Mészáros József; Banyár JózsefJosef Banyar and Jozsef Meszaros address issues surrounding the pension systems of developed countries, as well as societies that are experiencing falling birth rates and rising life expectancies. The authors focus on Hungary because it excellently illustrates the difficulties and demographic challenges facing Central Europe as it transforms economically.
- ItemOpen AccessA szociális munka etikai kihívásai a Covid-járvány idején(2021) Birinyi Márk; Antalóczy Péter
- ItemOpen AccessA szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásának változásai(2018) Dr. Czibere KárolyA kapacitásszabályozás léte és módja a közfinanszírozásban részesülő szolgáltatások esetében kulcsfontosságú, hiszen ideális esetben a rászoruló emberek szükségletei és a rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitásokat illeszti össze, segít az állami támogatás célzottságának javításában, mérsékeli a szolgáltatási kapacitások területi egyenetlenségeit, és a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit növeli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében. Épp ezért nehezen magyarázható, hogy a rendszerváltás után született átfogó szociális szabályozás miért nem alkalmazta ezt az eszközt, és miért csak akkor került be a szabályozásba, amikor már egyes szolgáltatási területeken „égett a ház” és komoly problémák mutatkoztak. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az 1993-as szociális keretszabályozás intuitíve a korábbi tanácsi rendszer ellátási logikáját vette alapul, amelyben egyházi, civil vagy más nem-állami fenntartó nem vagy alig jutott szerephez. Az 1993-as törvény ugyan megnyitotta az utat az egyházi és a nem-állami fenntartók szolgáltatás-alapítási és – működtetési szándéka előtt, de akkoriban mindenki úgy kalkulált, hogy a szolgáltatási piacnak ez a szegmense mindig is periferikus marad, a későbbiekben is csak kiegészítő jellege lehet az önkormányzati ellátáshoz képest. A szociális törvényben az elsődleges és a másodlagos ellátási kötelezettség telepítése is erre mutat. Így a szabályozást felkészületlenül érte a 2000-es évek első harmadától elinduló tendencia, amely az alacsony belépési korlátokkal rendelkező szolgáltatási területeken – kihasználva a gyenge ellenőrzést és a tág jogosultságszabályozást – jelentősen megemelte a férőhelyszámokat, és amely előbb-utóbb beleütközött a költségvetési finanszírozhatóság korlátaiba. 2006-tól kezdődően több kísérlet is történt a kapacitásszabályozás kialakítására, míg 2012-től a jelenleg is hatályos rendszer elindult. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a kapacitásbefogadási rendszer bevezetése óta az egyes szolgáltatások esetében megyei bontásban miként alakultak a célcsoport meghatározott egységére jutó kapacitásvolumenek, mert valójában ezzel lehet igazolni, hogy a kapacitásszabályozás nem csak egy bürokratikus eszköz, hanem valóban képes a szociális szükségletekhez igazítani a szolgáltatásokat. De ez már egy másik tanulmány témája.
- ItemOpen AccessAttachment Avoidance Moderates the Relationship Among Acceptance of Sugar Relationships, Motivation, and Self-Esteem(2021) Dr. Ipolyi Dóra; Csányi Edit; Láng András; Meskó Norbert
- ItemOpen AccessAz emberi lét biológiai meghatározottságával összefüggő értékválasztás az orvostudományi innovációk és technológiai fejlődés vonatkozásában - jogi, etikai, erkölcsi kihívások(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Sükösd Anikó
- ItemOpen AccessAz innovatív gondolkodás társadalmi természete(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Sükösd Anikó
- ItemRestrictedBiometria a klinikumban: Feladatok bayesi megoldása(Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019) Dr. Mészáros József; Dinnya Elek; Molnár D. László; Solymosi Norbert
- ItemOpen AccessDementia in Hungary. One of the Greatest Social Challenges of the 21st century(2020) Dr. Vajda Norbert
- ItemOpen AccessDesigner Drugs at Deprived Areas(2019) Dr. Vajda Norbert