Egyetemi kiadványok
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Egyetemi kiadványok by Title
Now showing 1 - 20 of 50
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA büntetőeljárás egyszerűsítésének hatása a sértett jogaira(2024/2-3.) Dobrocsi SzilviaA büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének igénye végigkíséri a büntetőeljárásunk fejlődését. Ha áttekintjük a büntetőeljárás hazai sza- bályozásának változásait, azt látjuk, hogy a büntetőeljárási szabályok első kodifikációja, az 1896. évi XXXIII. törvénycikk óta a jogalkotó folyamatosan az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére törekszik. A hazai jogunkban a gyorsítás és az egyszerűsítés kéz a kézben jár. A Be. kodifikációja során is különös figyelmet fordított a jogalkotó az eljárások időszerűségének biztosítá- sára. A büntetőeljárások gyorsítása és egyszerűsítése a kodifikáció prioritása lett. A büntetőeljárás gyorsítása, valamint a terhelt beismerő vallomásához kötött egyszerűsítése azonban minden további védelem mellett is a sértett jogérvényesítésének korlátját jelentheti. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a sértett éppen azért nem képes a büntetőeljárásban biztosított jogainak érvényesítésére, mert egészen egyszerűen nincs rá lehetősége abban a gyorsabban lefolytatott, hamarabb befejezett eljárásban, amelyre a törvény a terhelt részvételével lehetőséget ad. A vizsgálódás alapkérdése, hogy vajon a sértetti jogok érvényesíthetők-e maradéktalanul a hatályos Be. által szabályozott, gyorsabb és egyszerűbb eljárásban. A tanulmány külön foglalkozik a büntetőjogi mediáció kérdésével.
- ItemOpen AccessA European Model Rules on Civil Procedure és polgári perrendtartásunk egyes perszerkezeti szempontú összefüggései(2024/1-2.) Bartha BenceA tanulmány a European Model Rules on Civil Procedure (Rules), a European Law Institute és az UNIDROIT együttműködési folytán létrejött polgári perjogi modellsza- bály és hatályos perrendtartásunk viszonyát vizsgálja elsődlegesen az elsőfokú eljárás szerkezetén keresztül. E terület 2013 óta hazai perjogi irodalmunkban kiemelten citált, ami jelentőségére és újszerűségére tekintettel indokolt is. A Rules célja, hogy a harmonizáció eszközével soft law jelleggel hatást gyakorol- jon a nemzeti perjogokra és azokat lehetőleg egy irányba terelje. A vizsgálat tárgyát az képezi, hogy az azzal egy időben létrejött perrendtartásunk esetén ez megvalósulhatott-e, illetve a későbbiek során megvalósulhat-e. Mindeközben a tanulmány felvillantja perrendtartásunk szerkezetének legfontosabb jellemzőit.
- ItemOpen AccessA horizontális hatály kiépülésének buktatói az adatvédelmi ombudsman jogfejlesztő tevékenységében(2024/2-3.) Bán-Forgács NóraEz a tanulmány az adatvédelmi jog horizontális hatályával foglalkozik. Célja kettős, egyrészt be szeretnénk mutatni a személyes adatok példáján keresz- tül az alapjogok érvényesülésének horizontális jellegét, rámutatva, hogy ez inherens része már a korai alapjogvédelmi dogmatikának, jóval a GDPR megjelenése előtti időszakban is. Másrészt érdekes kortörténeti látképet igyekszünk felvázolni az adatvédelmi ombudsman privát szférával szemben folytatott küzdelmeiről, egészen a korai időktől az új adatvédelmi hatóság felállításáig.
- ItemOpen AccessA kedvezőbbség elve a lengyel munkajogban(2024/1-2.) Tóth KristófJelen tanulmány célja a lengyel munkajogi jogforrási rendszer vizsgálata, vala- mint a témakör főbb pontjainak összehasonlítása Magyarország, mint szintén ’posztszocialista ország’ munkajogi szabályozásával. Bár a lengyel munkajogi jogforrási hierarchia fő rendező elve a ’kedvezőbbség elve’, azonban az elmúlt időszakban – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a lengyel munkajogban is megfigyelhető a rugalmasításra irányuló jogalkotói törekvés a kollektív munkajog szintjén, ezzel összefüggésben pedig a kedvezőbbség elvének bi- zonyos szintű korlátozása a kollektív szerződések tekintetében. Ugyanakkor, a hazai tendenciától eltérően, a lengyel munkajogra nem jellemző a szerződési szabadság növelésére irányuló jogalkotói szándék az individuális munkajog szintjén, így a lengyel Munka Törvénykönyve csak rendkívül szűk körben tartalmaz diszpozitív jellegű szabályokat a felek megállapodása tekintetében.
- ItemOpen AccessA kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzatához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat elemző bemutatása(2024/2-3.) Kiss AnnamáriaA hatályos büntetőtörvénykönyv a XX., „A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” című fejezetében rögzíti a családi egysé- get, valamint a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, mint védendő jogtárgyakat veszélyeztető, sértő deliktumok körét. A Btk. XX. fejezetében szereplő, a gyermekek érdekét sértő bűncselekmények a gyermekek családban való, kielégítő nevelkedéséhez fűződő jogát és a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését veszélyeztetik, vagy sértik. A gyermekek érdekét sértő bűncselekmények körében kiemelt jelentő- sége van a kiskorú veszélyeztetése bűntettének, amely a kiskorú fejlődését veszélyeztető magatartásokat rendeli büntetni. A kiskorú veszélyeztetése az egyik leggyakoribb kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény. A kiskorú veszélyeztetése kerettényállás, ezért annak jellegéből adódóan a tartalmát más jogágakhoz tartozó jogszabályi rendelkezések, valamint a jogrendszeren kívüli normák, erkölcsi szabályok, társadalmi szokások töltik ki, ezért az egyes tényállási elemek pontos értelmét, definícióját a büntető törvénykönyv nem határozza meg egyértelműen. Erre tekintettel a jogtu- dományra és a bíróság ítélkezési gyakorlatára hárul tehát az szerep, hogy a törvény normaszövegét értelmezze és a törvényi tényállás elemeihez kap- csolódó különféle társadalmi tényezők, körülmények, magatartások egységes értékelését elvégezze, azok gyakorlati jelentőségét meghatározza. A tanulmány célja a Btk. 208. §-ban szabályozott kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás dogmatikai elemzésének bemutatása a releváns bírói gyakorlat egyidejű ismertetésével.
- ItemOpen AccessA költségvetést sértő visszaélésszerű megtartások büntetőjogi megítélése és problematikája, figyelemmel az adóigazgatási eljárások esetleges párhuzamos lefolytatására – különösen az általános forgalmi adó esetében(2024/1-2.) Juhász OrsolyaAz adójogi és a büntetőjogi szabályozás több ponton kapcsolódik egymással, ami felveti azt a kérdést, hogy az esetlegesen párhuzamosnak tűnő szabályozás miképpen legitimálható, az mennyiben fér össze a nemzetközi jogi szabályo- zási és joggyakorlati tendenciákkal, a büntetőjogot átható alapelvekkel. E területen jelentőségét tekintve az általános forgalmi adó vizsgálata indokolt, elvégre ezen adónem nem csak a teljes gazdaságot, hanem a társadalom valamennyi rétegét közvetlenül érinti, így a szabályozás, annak adójogi és büntetőjogi megítélése alapvető fontoságú.
- ItemOpen AccessA kötelezetthez kötődő körülmények változásának szerződésszüntető hatása(2024/1-2.) Miskolczi Bodnár PéterMinden tartós szerződés ki van téve a körülmények alakulásának. A szerző áttekinti a Ptk.-ban szabályozott szerződéstípusokat. Összegyűjti a kötelezett oldalán felmerülő olyan változásokat, amelyek következményeit nem feltétlenül neki kell viselni. Ezek a változások a szerződés megszűnésére vezethetnek, vagy a kötelezett erre irányuló nyilatkozata folytán, vagy bírói döntés ered- ményeképpen. A szerző kritikusan vizsgálja a jogszabályi feltételeket, és úgy látja, hogy a szabályozás nem következetes a teljesítés megtagadása és a szerződés felmondása tekintetében.
- ItemOpen AccessA közokirat-hamisítás dogmatikája és ítélkezési gyakorlata(2024/2-3.) Bérces ViktorAz utóbbi évtizedek hazai jogirodalmában és ítélkezési gyakorlatában vitatott kérdésként merült fel a közokirat-hamisítás elkövetési magatartásainak, a közokirat fogalmának, valamint e bűncselekmény körében felmerülő halma- zati kérdéseknek az értelmezése. Nem véletlen, hogy a Kúria számos jogeset kapcsán érintette e szempontokat. E tanulmány elsősorban a szóban forgó dogmatikai kérdések tisztázására, valamint a legfőbb bírói fórum ítélkezési gyakorlatának elemzésére fókuszál, amelynek során a szerző célja a legújabb eseti döntések, illetőleg a témában gyakran hivatkozott szerzők álláspontjai- nak ismertetése és elemzése.
- ItemOpen AccessA magyar terminológiastratégia megvalósíthatósága(2024/1-2.) Fóris Ágota; Somogyi ZoltánAz utóbbi időszakban fontos kérdéssé vált egyrészről az általános magyar terminológiastratégia megvalósíthatósága, másrészről egy jogi-közigazgatási terminológiastratégia elindítása. A terminológiastratégia megvalósítása során az egyik legfontosabb a terminológiai adatok összegyűjtése, ezek terminoló- giai (nyelvészeti és szakmai) szempontú feldolgozása, nyilvános közzétételük terminológiai adatbázisokban. Az általános magyar terminológiastratégia egyik kitűzött feladata a Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis (MaNTA) megtervezése és felépítése. E tanulmányban felmérjük az adatbázis kezelésére alkalmas, nyilvánosan elérhető keretrendszereket, azok funkcionalitását és lehetőségeit. A tanulmányban először a szoftveres keretrendszer kiválasztásának szempontjait vesszük számba, majd két adatbázis-kezelő szoftver, az ingyenesen elérhető Termin- ologueés a kereskedelmi forgalomban kapható Kalcium quickTerm előnyeit és hátrányait elemezzük és értékeljük.
- ItemOpen AccessA nemzeti kisebbségek védelmének átfogó alkotmányos eszköztára(2024/1-2.) Cservák CsabaA kisebbségi (nemzetiségi) jog az alkotmányjog mindkét nagy területét érinti. Részben emberi jogi vonatkozású, tehát az alapjogi résszel jelentősen összefügg, másrészt államszervezeti aspektusai sem elhanyagolhatók. A ki- sebbségvédelemnek az egész jogrendszert át kell hatnia. Az alkotmánybíróságok a normakontrollra irányuló eljárásban megsemmisítik az alkotmányellenes normákat, a nemzetiségek alapjogait sértő jogszabályo- kat. A valódi alkotmányjogi panasz hosszú távon megfelelő kisebbségvédelmi intézmény lehet. Az alkotmánybíráskodás szigorú formalizmusához képest még adekvátabb kisebbségvédelmi intézmény az ombudsman. Magyarországon korábban az ombudsmani rendszer többfejű volt, az egyik országgyűlési biztos a kisebb- ségekért felelt. Az új struktúra egyfejű modellt testesít meg. Az általános ombudsman egyik helyettese a nemzetiségeket védi. A magyar jogszabályok 13 népcsoportnak adják meg a nemzetiségi státuszt. Ez a lista a jövőben bővíthető.
- ItemOpen AccessA nemzetiségek országgyűlési képviseletére vonatkozó választójogi szabályozás koncepciói és megvalósulása a rendszerváltozástól napjainkig, a roma nemzetiség szemszögéből(2024/1-2.) Farkas György TamásA tanulmány megvizsgálja és áttekinti a kedvezményes, nemzetiségekre vo- natkozó választójogi szabályozás koncepcióit a rendszerváltozástól egészen a 2010-es évekig, azonosítja a jogszabálytervezetek és koncepciók közös pontjait, valamint bemutatja a 2014 óta alkalmazott nemzetiségekre vonat- kozó kedvezményes választójogi szabályozást. A tanulmány emellett elemzi a roma politikai pártok és jelöltjeinek szereplését a politikai arénában a rendszerváltozástól, valamint 2014-től a roma nemzetiségi lista szereplését a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás keretei között. A tanulmány mindezen tapasztalatok alapján kíván de lege ferenda javaslatot tenni a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás reformját illetően.
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessA természeti erőforrások védelmének alkotmányossági kérdései(2024/1-2.) Czine ÁgnesKörnyezetünk védelmének gondolata nem újkeletű, már a Bibliában is szerepelt erre vonatkozó utalás, de talán sosem volt még ennyire időszerű. A jogi szabályo- zásnak fontos szerepe van a környezetvédelem fenntartásában és fejlesztésében, így több jogág is foglalkozik az erre vonatkozó kérdésekkel. A szerző a magyar alkotmányjog és annak alapjául szolgáló Alaptörvény szempontjából tárgyalja különösen a nemzeti vagyonnal és a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot. A határozatok egyértelműen tanúsítják, hogy a környezetvédelem nem csupán az államcélok deklaratív megfogalmazásának szint- jén jelenik meg bennük, hanem az egyéni jogvédelemhez kapcsolódó módon is.
- ItemOpen AccessA történeti alkotmány mint alaptörvényi vívmány(2024/1-2.) Csevár NóraA tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy megpróbálja bemutatni az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésének összefoglaló értelmezését. Továbbá azt kívánja az Olvasó elé tárni, hogy beszélhetünk-e alkotmányjogi vívmányokról a vizsgált körben. Ennek következtében a tanulmány kitér az Alaptörvény és Alkotmány közti megkülönböztetés lényeges lépcsőinek, a történeti alkotmánytan és a Szent Korona tan különbözőségeinek, illetve az alkotmányértelmezés alapja- inak ismertetésére egyaránt. Kiinduló pontként elfogadva, hogy a történeti alkotmány vívmányait az új Alaptörvény alkotmányértelmezési elvnek minősíti. Magyarország Alaptörvényének R) cikke világossá teszi, hogy az alkot- mányozó számolt azzal, hogy az Alaptörvény értelmezésre szorul, és ez az értelmezés nem mechanikus munka: az értelmezéshez szempontokat is ad. Nem elegendő azonban pusztán az Alaptörvény szövegét vizsgálni, emellett a szöveg „mögé kell látni”, feltárva, hogy az milyen kontextusban működik, hogyan képes érvényesülni a jogrendszeren belül, s végül, hogy „az Alap- törvény alkalmazása milyen lehetséges következményekkel és tényleges változásokkal járhat.”
- ItemOpen AccessA véleményszabadságról(2024/1-2.) Varga AttilaJelen tanulmány a véleményszabadság jelenségével, belső ellentmondásaival, a véleménynyilvánítás, a kifejezés szabadságának jogi fogalmával, tartalmával foglalkozik. Bemutatja jogtörténeti eredetét, kötödését a reformációhoz, illetve bemutat néhány jogfilozófiai tartalmú megállapítást, értékelést. Ezen bevezető részek után a tanulmány alapvetően a véleményszabadság, lelkiis- mereti szabadság, a kifejezés szabadságának román alkotmányi szabályozá- sát mutatja be, valamint az ezekkel kapcsolatos néhány alkotmánybírósági határozatot. A tanulmány az alkotmányi alapjogi rendelkezéseken, valamint az alkotmánybírósági esetgyakorlat elvi megállapításain keresztül ismerteti a román alkotmányjognak, szabályozásnak és alkotmányértelmezésnek a főbb sajátosságait.
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die deutsche Perspektive(2024/2-3.) Katharina LuganiThe following article presents five selected decisions on recognition and enforcement from the proliferating German case law on the Brussels Ia Regulation in the period 2022-2023. Two of them concern the relationship between the Brussels Ia Regulation and the EuVTVO, a third concerns the distinction between a judgement and an enforcement measure and the consequences of failing to comply with the attachment enforcement peri- od, a fourth the significance of the form set out in Annex I and the fifth the
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die europäische Perspektive(2024/2-3.) Matthias NeumayrAccording to the prevailing view to date, judgements issued in a Member State that declare foreign judgements enforceable are not subject to recog- nition and enforcement under the Brussels Ia Regulation 2012 (“exequatur sur exequatur ne vaut”). Among other things, this prevents third-country judgements from circulating throughout the EU by circumventing national recognition and enforcement requirements. In two recent judgements, the ECJ has strongly relativised this view and qualified an English ‘confirmation judgment’ and an English merger decision as judgements that can, in princi- ple, be enforced in other member states in accordance with Art 39 Brussels Ia Regulation. At the same time, as a corrective measure, it provided for a rather far-reaching possibility of refusing to recognise and enforce a judgment due to a violation of public policy. Unfortunately, the ECJ’s opinion leads to legal fragmentation and legal uncertainty.
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die österreichische Perspektive(2024/2-3.) Thomas GarberThis article presents and analyses the current decisions of the Austrian Supreme Court on recognition and enforcement under the Brussels Ia Regulation and the LGVÜ. The focus is on the question of when the scope of application of the
- ItemOpen AccessAnerkennung und Vollstreckung ausländischer Beschlüsse in Ungarn(2024/2-3.) Arató BalázsIn the present study, I will analyse the current Hungarian regulation under which it is currently possible to enforce foreign court decisions and other decisions that also fall into this category, i.e. those issued outside the territory of Hungary. The aim of my analysis is also to identify cases in case law where the Hungarian courts refused to declare a foreign decision enforceable (issue a certificate of enforceability), although the legal basis for enforcement – at
- ItemOpen Access
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »