KRE kiadványok
Permanent URI for this community
Browse
Browsing KRE kiadványok by Title
Now showing 1 - 20 of 35
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA büntetőeljárás egyszerűsítésének hatása a sértett jogaira(2024/2-3.) Dobrocsi SzilviaA büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének igénye végigkíséri a büntetőeljárásunk fejlődését. Ha áttekintjük a büntetőeljárás hazai sza- bályozásának változásait, azt látjuk, hogy a büntetőeljárási szabályok első kodifikációja, az 1896. évi XXXIII. törvénycikk óta a jogalkotó folyamatosan az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére törekszik. A hazai jogunkban a gyorsítás és az egyszerűsítés kéz a kézben jár. A Be. kodifikációja során is különös figyelmet fordított a jogalkotó az eljárások időszerűségének biztosítá- sára. A büntetőeljárások gyorsítása és egyszerűsítése a kodifikáció prioritása lett. A büntetőeljárás gyorsítása, valamint a terhelt beismerő vallomásához kötött egyszerűsítése azonban minden további védelem mellett is a sértett jogérvényesítésének korlátját jelentheti. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a sértett éppen azért nem képes a büntetőeljárásban biztosított jogainak érvényesítésére, mert egészen egyszerűen nincs rá lehetősége abban a gyorsabban lefolytatott, hamarabb befejezett eljárásban, amelyre a törvény a terhelt részvételével lehetőséget ad. A vizsgálódás alapkérdése, hogy vajon a sértetti jogok érvényesíthetők-e maradéktalanul a hatályos Be. által szabályozott, gyorsabb és egyszerűbb eljárásban. A tanulmány külön foglalkozik a büntetőjogi mediáció kérdésével.
- ItemOpen AccessA horizontális hatály kiépülésének buktatói az adatvédelmi ombudsman jogfejlesztő tevékenységében(2024/2-3.) Bán-Forgács NóraEz a tanulmány az adatvédelmi jog horizontális hatályával foglalkozik. Célja kettős, egyrészt be szeretnénk mutatni a személyes adatok példáján keresz- tül az alapjogok érvényesülésének horizontális jellegét, rámutatva, hogy ez inherens része már a korai alapjogvédelmi dogmatikának, jóval a GDPR megjelenése előtti időszakban is. Másrészt érdekes kortörténeti látképet igyekszünk felvázolni az adatvédelmi ombudsman privát szférával szemben folytatott küzdelmeiről, egészen a korai időktől az új adatvédelmi hatóság felállításáig.
- ItemOpen AccessA kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzatához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat elemző bemutatása(2024/2-3.) Kiss AnnamáriaA hatályos büntetőtörvénykönyv a XX., „A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” című fejezetében rögzíti a családi egysé- get, valamint a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését, mint védendő jogtárgyakat veszélyeztető, sértő deliktumok körét. A Btk. XX. fejezetében szereplő, a gyermekek érdekét sértő bűncselekmények a gyermekek családban való, kielégítő nevelkedéséhez fűződő jogát és a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését veszélyeztetik, vagy sértik. A gyermekek érdekét sértő bűncselekmények körében kiemelt jelentő- sége van a kiskorú veszélyeztetése bűntettének, amely a kiskorú fejlődését veszélyeztető magatartásokat rendeli büntetni. A kiskorú veszélyeztetése az egyik leggyakoribb kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény. A kiskorú veszélyeztetése kerettényállás, ezért annak jellegéből adódóan a tartalmát más jogágakhoz tartozó jogszabályi rendelkezések, valamint a jogrendszeren kívüli normák, erkölcsi szabályok, társadalmi szokások töltik ki, ezért az egyes tényállási elemek pontos értelmét, definícióját a büntető törvénykönyv nem határozza meg egyértelműen. Erre tekintettel a jogtu- dományra és a bíróság ítélkezési gyakorlatára hárul tehát az szerep, hogy a törvény normaszövegét értelmezze és a törvényi tényállás elemeihez kap- csolódó különféle társadalmi tényezők, körülmények, magatartások egységes értékelését elvégezze, azok gyakorlati jelentőségét meghatározza. A tanulmány célja a Btk. 208. §-ban szabályozott kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás dogmatikai elemzésének bemutatása a releváns bírói gyakorlat egyidejű ismertetésével.
- ItemOpen AccessA közokirat-hamisítás dogmatikája és ítélkezési gyakorlata(2024/2-3.) Bérces ViktorAz utóbbi évtizedek hazai jogirodalmában és ítélkezési gyakorlatában vitatott kérdésként merült fel a közokirat-hamisítás elkövetési magatartásainak, a közokirat fogalmának, valamint e bűncselekmény körében felmerülő halma- zati kérdéseknek az értelmezése. Nem véletlen, hogy a Kúria számos jogeset kapcsán érintette e szempontokat. E tanulmány elsősorban a szóban forgó dogmatikai kérdések tisztázására, valamint a legfőbb bírói fórum ítélkezési gyakorlatának elemzésére fókuszál, amelynek során a szerző célja a legújabb eseti döntések, illetőleg a témában gyakran hivatkozott szerzők álláspontjai- nak ismertetése és elemzése.
- ItemRestrictedA magyar kiejtés tanítása(Károli Gáspár Református Egyetem, 2020) Gyöngyösi Lívia; Kampó Ildikó; M. Pintér TiborNyelvet tanulni nem egyszerű. Nyelvet tanítani még kevésbé az. A nyelvtanulás és nyelvoktatás számos részterülete közül kötetünkben a hangtannal kapcsolatos alapvető kérdéseket igyekeztünk körüljárni, és segítséget nyújtani a magyar mint idegen nyelvet tanulók és tanítók számára. A kötet ugyan (beszéd)hangokról szól, de nem „hangos”; vezetni próbál, de nem „vezér”. Olyan oktatási segédletként írtuk, amely a maga modernitásával és szemléletével áthidalja a régi és új közti űrt. Olyan segédkönyvet szerettünk volna írni, amely hatékonyan használható gyakorlati útmutatóként szolgál a nyelvoktatást tanuló hallgatók kezében, egyben rávilágít a hangtan nyelvoktatásban elfoglalt szerepére. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy a kötet elméleti anyaga és gyakorlati példái a magyar standard nyelvváltozat adekvát kiejtését követik, annak elsajátításában nyújtanak segédkezet. A nyelv ennél bonyolultabb, de reméljük, hogy az írás–beszéd–hallás hármas kötődését, egymásra utaltságát sikerült megfelelően ábrázolnunk.
- ItemOpen Access
- ItemRestrictedA szürrealizmus utáni francia költészet(Károli Gáspár Református Egyetem, 2020) Sepsi Enikő; KRE-Bölcsészt Tudományi KarEgyetemi és szakkollégiumi előadások és szemináriumok, fordítóműhelyek és tudományos publikációk során alakult ki a most közzétett egyetemi jegyzet. A 20. század elejének főbb vitáit taglaló bevezető tanulmány után a szürrealizmus utáni, de arra szüntelenül visszautaló francia költészet válogatott alkotásait veszi górcső alá ez a hallgatók és kollégák számára készített, elemzésekkel, bevezető tanulmányokkal ellátott szöveggyűjtemény. Egynéhány szöveget, mint Philippe Jaccottet, André Du Bouchet, Jacques Dupin, René Char és Michel Deguy egyes verseit, továbbá Jean-Michel Maulpoix líraiságról írott átfogó esszéjét most tesszük közzé először magyar nyelven. Utóbbi szerző néhány sorával ajánljuk a tankönyvet a kedves olvasó figyelmébe: "Manapság még a reklámokban is folyton azt látjuk, hogy a képek sokkal inkább felkeltik, mint oltják a szomjúságot. Az általuk megvalósuló jelenlét hatásának arányában elbódítanak és elmélyítik a hiányt. Mi mást is tehetne a költő, aki nem tagadja meg a képet, és mint Rimbaud, kiárusítja az ötleteit, mint hogy minduntalan ide-oda jár a képek keltette vágy és a valóság közt, amelytől elfordult? A líra ez a sántikálás. Az írás nem más, mint a küszöbön maradni. Fogadni és szélnek ereszteni a képeket. Felmérni, hogy mekkora a szomjúság, mely mi magunk vagyunk."
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die deutsche Perspektive(2024/2-3.) Katharina LuganiThe following article presents five selected decisions on recognition and enforcement from the proliferating German case law on the Brussels Ia Regulation in the period 2022-2023. Two of them concern the relationship between the Brussels Ia Regulation and the EuVTVO, a third concerns the distinction between a judgement and an enforcement measure and the consequences of failing to comply with the attachment enforcement peri- od, a fourth the significance of the form set out in Annex I and the fifth the
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die europäische Perspektive(2024/2-3.) Matthias NeumayrAccording to the prevailing view to date, judgements issued in a Member State that declare foreign judgements enforceable are not subject to recog- nition and enforcement under the Brussels Ia Regulation 2012 (“exequatur sur exequatur ne vaut”). Among other things, this prevents third-country judgements from circulating throughout the EU by circumventing national recognition and enforcement requirements. In two recent judgements, the ECJ has strongly relativised this view and qualified an English ‘confirmation judgment’ and an English merger decision as judgements that can, in princi- ple, be enforced in other member states in accordance with Art 39 Brussels Ia Regulation. At the same time, as a corrective measure, it provided for a rather far-reaching possibility of refusing to recognise and enforce a judgment due to a violation of public policy. Unfortunately, the ECJ’s opinion leads to legal fragmentation and legal uncertainty.
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die österreichische Perspektive(2024/2-3.) Thomas GarberThis article presents and analyses the current decisions of the Austrian Supreme Court on recognition and enforcement under the Brussels Ia Regulation and the LGVÜ. The focus is on the question of when the scope of application of the
- ItemOpen AccessAnerkennung und Vollstreckung ausländischer Beschlüsse in Ungarn(2024/2-3.) Arató BalázsIn the present study, I will analyse the current Hungarian regulation under which it is currently possible to enforce foreign court decisions and other decisions that also fall into this category, i.e. those issued outside the territory of Hungary. The aim of my analysis is also to identify cases in case law where the Hungarian courts refused to declare a foreign decision enforceable (issue a certificate of enforceability), although the legal basis for enforcement – at
- article.listelement.badgeOpen AccessAz egészséghez való alapjog és az egészségügyi ellátáshoz való jog(2023) Zakariás Kinga
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessAz erdélyi kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben(2024/2-3.) Hermann RóbertAz 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc sajátos intézményei közé tartozott a kormánybiztosság rendszere. Az intézmény a forradalmi közigazgatás sajátos alkotása volt. 1848 szeptemberéig a végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolattartást szolgálta, a Batthyány-kormány lemondása után pedig – a végrehajtó hatalom átalakulásából következően – a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egyaránt részt vett kialakulásában. Eredetében és súlyában jelentősen különbözött mind feudális kori előzményeitől, mind a francia forradalom kormánybiztosi intézményétől. Az alábbi tanulmány a királyi, majd kormánybiztosi intézmény erdélyi vonatkozásait tekinti át a szakirodalom és a forráskiadványok alapján.
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessD. 3,5,45 pr.-1: Contemplatio domini a voluntas referenciájaként(2024/2-3.) Giovannini MátéA jogalany belső akaratelhatározásának (voluntas) kérdése már a római jogtudósokat is foglalkoztatta, később pedig a romanisztika kitüntetett figyelmében részesült. A forgalmi életben az ügyletben érdekelt fél gyakran nem közvetlenül, hanem képviselője útján vett részt. Az ügyintézésre felkért személy az ügy ura (dominus negotii) akaratának ismerete alapján jognyilatko- zatot tett, tranzakciókat bonyolított le. A más érdekét szolgáló ügyvitel gyakran megbízási szerződés (mandatum) keretében valósult meg. Előfordult azonban, hogy a dominus negotii tudta nélkül, valaki más megbízás és egyéb jogosultság hiányában járt el helyette ügyeiben. Ebben az esetben a megbízás nélküli ügyvivő (negotiorum gestor) rendszerint nem rendelkezett biztos információkkal az ügy ura akaratáról. A következő elemzés középpontját képező Digesta-fragmentum egy olyan tényállást rögzít, melyben a negotiorum gestornak beavatkozása előtt kivételesen lehetősége nyílik a dominus negotii akaratának megismerésére.
- ItemOpen AccessDósa Elek (1803–1867) kéziratai a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kézirattárában(2024/2-3.) Kolumbán JuditA tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek (1803–1867) erdélyi jogtudós kéziratait a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből. A 35 kéziratot számláló gyűjtemény főleg magyar és latin nyelvű eredeti és pár másolati kéziratot tartalmaz. A dokumentumok nagy része kéziratban maradt. A Dósa Elek 220. születésnapja tiszteletére Budapesten rendezett tudományos konferencia alkalmat adott a gyűjteményünkben található kéziratok részletesebb számbavételére, amelyek között a szerző munkáinak legreprezentatívabb műveit is megtaláljuk. A tanulmány a gyűjteményünkben őrzött Dósa-kéziratok katalógusát is tartalmazza.
- ItemOpen AccessDósa Elek és a szászok jogai(2024/2-3.) P. Szabó BélaAz írás célja, hogy megvizsgálja, hogyan viszonyult az erdélyi szászok ingatag- gá vált jogi helyzetéhez a neves 19. századi erdélyi jogtudós, Dósa Elek. Az erdélyi szászok századokon keresztül zárt nyelvi, egyházi és jogi közösségét a 18-19. század fordulójától kezdődően olyan sokkhatások érték, amelyek révén a közösség elveszítette az erdélyi államon belüli privilegizált helyzetét és lassanként egy nemzeti kisebbséggé vált. Érdekes megvizsgálni, hogy Dósa, a magyar jogtudós a három együtt élő nemzet (magyarok, székelyek, szászok) jogi helyzetét elemezve mit érzékelt ezekből a folyamatokból.
- ItemOpen AccessDósa Elek jogbölcseleti nézetei(2024/2-3.) Szabadfalvi JózsefA tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek erdélyi jogtudós jogbölcseleti nézeteit. Dósa munkássága alapvetően nem elméleti irányultságú. Ugyanak- kor hatottak rá a 19. század nagy jogelméleti irányzatai, mint a kanti észjogi iskola, a történeti jogi szemléletmód, illetve a benthami utilitarizmus. Az életmű jobb megértéséhez fontos feltárni mindezek hatását.
- ItemOpen AccessDósa Elek utazása és a korabeli német jogtudomány(2024/2-3.) Nagy PéterApja halálát követően Dósa Elek lett a marosvásárhelyi kollégium jogi tanára. Az oktatói feladatokra való felkészülés keretében fél évet töltött azzal, hogy felkeresse a legfontosabb német egyetemeket, professzorokat, és megismerje a kortárs jogtudomány legfontosabb irányzatait. A nemrég előkerült útinapló tanúsága szerint Dósa számos egyetemen látogatást tett, és a korszak meghatározó gondolkodói közül számossal személyesen is találkozott. Az út jelentős hatást gyakorolt az erdélyi jogtudósra. A tanulmány célja az, hogy számba vegye azokat a fontosabb tudósokat és különösen jogtudósokat, akikkel Dósa személyesen is találkozott.